Berta Sándor
Az internet nem hoz létre trollokat, csak láthatóbbá teszi őket
A kötekedő, provokáló személyek egyre inkább átteszik a működési területüket a világhálóra.
Az Aarhusi Egyetem kutatói a közösségi platformok amerikai és dán tagjait kérdezték meg az online magatartásukkal és az előítéletekkel kapcsolatban. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy önmagukban a közösségi portálok nem teszik agresszívebbé az embereket és azok az oldalak nem hoznak létre olyan trollokat, akik más bejegyzéseket pocskondiáznak, ugyanakkor láthatóbbá teszik azokat a személyeket, akik az ilyen tevékenységekre fogékonyabbak.
Alexander Bor, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy vannak pszichológiai okai annak, hogy a felhasználók miért tudják nehezebben kontrollálni az interneten az érzelmeiket. A kutató hozzátette, hogy nem látjuk azoknak az arcait, akikkel virtuálisan vitatkozunk és a gyors írásos kommunikáció pedig könnyen félreértésekhez vezethet. Ennek ellenére az emberek többsége pontosan tudja, hogy nem mindenki lesz könnyen agresszív. Azokat, akik a valódi életben is hajlamosak az agresszivitásra, a virtuális térben is az jellemzi. A különbség csak annyi, hogy a világhálón ezzel sokkal többen szembesülnek.
Bor szerint az online gyűlölet ellen nem lehet csak neveléssel fellépni. A rosszindulatú személyek pontosan tudják, hogy a szavaikkal bánthatnak másokat és sokszor pont ez a céljuk. Az internetes honlapokon minden esetben érvényt kellene szerezni az általános normáknak (tisztelet stb.) - akár moderálás alkalmazásával is. Az online gyűlölet pedig egy demokratikus probléma, mert a közösségi platformok egyre nagyobb szerepet játszanak a politikai folyamatokban és véleménycserében.
Az Aarhusi Egyetem kutatói a közösségi platformok amerikai és dán tagjait kérdezték meg az online magatartásukkal és az előítéletekkel kapcsolatban. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy önmagukban a közösségi portálok nem teszik agresszívebbé az embereket és azok az oldalak nem hoznak létre olyan trollokat, akik más bejegyzéseket pocskondiáznak, ugyanakkor láthatóbbá teszik azokat a személyeket, akik az ilyen tevékenységekre fogékonyabbak.
Alexander Bor, a tanulmány társszerzője elmondta, hogy vannak pszichológiai okai annak, hogy a felhasználók miért tudják nehezebben kontrollálni az interneten az érzelmeiket. A kutató hozzátette, hogy nem látjuk azoknak az arcait, akikkel virtuálisan vitatkozunk és a gyors írásos kommunikáció pedig könnyen félreértésekhez vezethet. Ennek ellenére az emberek többsége pontosan tudja, hogy nem mindenki lesz könnyen agresszív. Azokat, akik a valódi életben is hajlamosak az agresszivitásra, a virtuális térben is az jellemzi. A különbség csak annyi, hogy a világhálón ezzel sokkal többen szembesülnek.
Bor szerint az online gyűlölet ellen nem lehet csak neveléssel fellépni. A rosszindulatú személyek pontosan tudják, hogy a szavaikkal bánthatnak másokat és sokszor pont ez a céljuk. Az internetes honlapokon minden esetben érvényt kellene szerezni az általános normáknak (tisztelet stb.) - akár moderálás alkalmazásával is. Az online gyűlölet pedig egy demokratikus probléma, mert a közösségi platformok egyre nagyobb szerepet játszanak a politikai folyamatokban és véleménycserében.