Berta Sándor
Hyperloop-tesztpálya épül München közelében
A technológiával fél óra alatt el lehet jutni a bajor fővárosból Berlinbe.
Míg a magyar kormány nem igazán költ a közösségi közlekedésre, viszont eszméletlen összegekkel támogatja a személyautózást, addig a rohadó Nyugaton pont fordítva van: kirobbanó sikere van a németországi 9 eurós bérletnek vagy a luxemburgi teljesen ingyenes tömegközlekedésnek. A tömegközlekedés javítása élhetőbbé teszi a nagyvárosokat, csökkenti a forgalmi dugókat és nem mellesleg a klímavédelmi célokat is segíti.
A Müncheni Műszaki Egyetem tudósai öt éve azt kutatják, hogy hogyan valósítható meg a Hyperloop a gyakorlatban. A szakemberek most jelezték, hogy a bajor főváros közelében lévő Ottobrunn mellett akarják felépíteni az első tesztpályát. Az előkészítő munkálatok már folyamatban vannak és a felhasználandó anyag egy része is már készen áll. A betoncső 24 méter hosszú lesz. Ebben vákuumot hoznak létre, így a kapszula a légellenállás hiányának köszönhetően nagyon gyorsan tud siklani A pontból B pontba. A még kisebb súrlódás érdekében a kapszula mágnesek segítségével lebeg. Gabriele Semino projektvezető elmondta, hogy az új tesztpálya az esztendő végére készül el és a jövő év elejétől a gyakorlatban szeretnék tesztelni a technológiát. Emberek természetesen még nem kerülnek a kapszulába, de a csövön keresztül tárgyakat fognak szállítani.
A Müncheni Műszaki Egyetem Hyperloop-kutatói a világ legjobbjai közé tartoznak. Elon Musk összes versenyét megnyerték és kutatásaikhoz a helyi kormány is anyagi támogatást nyújt. Gabriele Semino kiemelte, hogy még sok évbe telik, mire a Hyperloop segítségével ténylegesen el lehet utazni például Münchenből Berlinbe, az első építkezések reményei szerint körülbelül tíz éven belül kezdődhetnek meg. Amennyiben a tesztek sikeresek lesznek és a technológiát a jövőben valóban használni fogják, akkor természetesen először meg kell építeni a szükséges infrastruktúrát, azaz a csöveket vagy az állomásokhoz való csatlakozásokat.
A München-Berlin vonal esetében a tudósok megvalósíthatósági tanulmánya szerint ez nem lenne drágább, mint egy InterCity Expressz (ICE) vonal megépítése. Sőt, úgy vélték, hogy a rendszer hosszú távon forradalmasíthatja a közlekedést, mert az utazási idő sokkal rövidebb lenne a vonathoz képest. A München-Berlin útvonalon például mintegy négy órát lehetne megtakarítani. Jelenleg a vonatút körülbelül 4,5 órát vesz igénybe.
Míg a magyar kormány nem igazán költ a közösségi közlekedésre, viszont eszméletlen összegekkel támogatja a személyautózást, addig a rohadó Nyugaton pont fordítva van: kirobbanó sikere van a németországi 9 eurós bérletnek vagy a luxemburgi teljesen ingyenes tömegközlekedésnek. A tömegközlekedés javítása élhetőbbé teszi a nagyvárosokat, csökkenti a forgalmi dugókat és nem mellesleg a klímavédelmi célokat is segíti.
A Müncheni Műszaki Egyetem tudósai öt éve azt kutatják, hogy hogyan valósítható meg a Hyperloop a gyakorlatban. A szakemberek most jelezték, hogy a bajor főváros közelében lévő Ottobrunn mellett akarják felépíteni az első tesztpályát. Az előkészítő munkálatok már folyamatban vannak és a felhasználandó anyag egy része is már készen áll. A betoncső 24 méter hosszú lesz. Ebben vákuumot hoznak létre, így a kapszula a légellenállás hiányának köszönhetően nagyon gyorsan tud siklani A pontból B pontba. A még kisebb súrlódás érdekében a kapszula mágnesek segítségével lebeg. Gabriele Semino projektvezető elmondta, hogy az új tesztpálya az esztendő végére készül el és a jövő év elejétől a gyakorlatban szeretnék tesztelni a technológiát. Emberek természetesen még nem kerülnek a kapszulába, de a csövön keresztül tárgyakat fognak szállítani.
A Müncheni Műszaki Egyetem Hyperloop-kutatói a világ legjobbjai közé tartoznak. Elon Musk összes versenyét megnyerték és kutatásaikhoz a helyi kormány is anyagi támogatást nyújt. Gabriele Semino kiemelte, hogy még sok évbe telik, mire a Hyperloop segítségével ténylegesen el lehet utazni például Münchenből Berlinbe, az első építkezések reményei szerint körülbelül tíz éven belül kezdődhetnek meg. Amennyiben a tesztek sikeresek lesznek és a technológiát a jövőben valóban használni fogják, akkor természetesen először meg kell építeni a szükséges infrastruktúrát, azaz a csöveket vagy az állomásokhoz való csatlakozásokat.
A München-Berlin vonal esetében a tudósok megvalósíthatósági tanulmánya szerint ez nem lenne drágább, mint egy InterCity Expressz (ICE) vonal megépítése. Sőt, úgy vélték, hogy a rendszer hosszú távon forradalmasíthatja a közlekedést, mert az utazási idő sokkal rövidebb lenne a vonathoz képest. A München-Berlin útvonalon például mintegy négy órát lehetne megtakarítani. Jelenleg a vonatút körülbelül 4,5 órát vesz igénybe.