Berta Sándor
Túl gyorsan terjednek az okoskamerák
Az arcfelismerő technológia adott, de a jogi szabályozás hiányos, ennek a francia adatvédelmi hatóság nem örül.
A Commission Nationale de l'Informatique et des Libertés (CNIL) francia adatvédelmi hivatal szorgalmazza a felügyeleti eszközökre vonatkozó jogi keret frissítését. A lépés az okoskamerák növekvő terjedésének megelőzését szolgálja.
Az elmúlt években jelentős mértékben megnőtt a mesterséges intelligenciát alkalmazó kamerák használata. Ilyen készülékeket telepítenek a közutakra a forgalom valós idejű megfigyelésére vagy a bevásárlóközpontokba az üzletek biztonságának növelésére. Ezeket a "kiterjesztett" vagy "intelligens" kamerákat - amelyek a képeket mesterséges intelligencia segítségével dolgozzák fel anélkül, hogy a személyt egyedileg azonosítanák - a francia törvények nem tiltják, de a hatóság a mostani nyilatkozatában azt írja, hogy az alkalmazásukhoz frissített keretrendszerre lenne szükség.
Tavaly például a francia kormány rendeletet adott ki, amely lehetővé tette, hogy az okoskamerák segítségével mérjék a tömegközlekedési eszközökön a maszkviselés arányát és így ellenőrizzék a maszkhasználati kötelezettség betartását. Ezzel kapcsolatban a tömegközlekedés üzemeltetői nyilvántartást vezethetnek és nyomon követhetik, hogy az utasok betartják-e a szabályokat. Egy kormányrendelet lehetővé teszi "intelligens videotechnológiák használatát a közlekedésben való maszkviselés arányának mérésére".
A CNIL által végzett vizsgálatból kizárták a nem nyilvános helyeken, például az irodákban és az üzletekben elhelyezett biometrikus kamerákat és videokamerákat, valamint az otthoni használatra szánt fényképezőgépeket és az időeltolásos képalkotást. A téma a Commission Nationale de l'Informatique et des Libertés 2022-2024-es stratégiai tervének egyik prioritása is.
A három hónapos nyilvános konzultációt követően a hivatal kijelentette, hogy a jogi szabályozás hiánya miatt az e technológiát használni kívánó szervezeteknek nagyon szigorú kritériumoknak kell megfelelniük, és eseti alapon megállapított jogalapra kell támaszkodniuk. A szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy az ilyen kamerák használata arányos az alkalmazásukkal. Ezen túlmenően erős garanciákat kell nyújtaniuk, amelyek magukban foglalják a forrásképek szinte azonnali törlését vagy anonimizált információk előállítását.
A francia adatvédelmi hatóság rámutatott, hogy bár ezen okoskamerák használata néha "jogszerű", mégis sértheti az egyén azon jogát, hogy megtagadja a kamera által készített képfelvételek feldolgozását, ahogyan azt a 2018. május 25. óta hatályos európai uniós általános adatvédelmi rendelet (GDPR) előírja. "Az egyének általában nem tiltakozhatnak képeik elemzése ellen, például ha az algoritmusok nem őrzik meg a képeket, vagy ha e jog gyakorlásának feltételei nem praktikusak (a tiltakozás megjelölése egy gomb megnyomását, egy bizonyos gesztust a kamera előtt, egy bizonyos területen való parkolást stb. igényel)" - közölte a CNIL. A hivatal egyetlen megoldásként azt javasolja, hogy törvényben - például rendelet formájában - zárják ki ezt a jogot.
A hatóság számára egyértelmű, hogy a jelenlegi jogi keret nem teszi lehetővé, hogy a bűnüldöző szervek ezeket a kamerákat a bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és üldözésére használják. "Ha ezen intelligens kamerák hatékonysága bebizonyosodik, és használatuk szükséges, akkor azokat külön törvényben kell engedélyezni, amely - demokratikus vitát követően - meghatározza a konkrét felhasználási eseteket, garanciákkal az egyének javára" - hangsúlyozta a CNIL, amely ezért azt kéri, hogy kívánatos lenne "egy olyan konkrét jogi keret [amely] valószínűleg a jogalkotó általános vagy ágazati beavatkozását igényli".
"Politikai felhatalmazásra van szükség ahhoz, hogy a hatóságok a technikailag megvalósítható dolgokon túlmenően meghúzzák a határt aközött, ami lehetséges - mert társadalmilag és etikailag elfogadható - és ami nem" - tette hozzá az adatvédelmi hivatal. Tekintettel a tömeges megfigyelés kockázatára és a technológia által kínált lehetőségek ellenére a hatóság azt javasolja, hogy az okoskamerák használatát a legjogosabb esetekre korlátozzák, anélkül, hogy aránytalanul megnövelnék a számukat.
A Commission Nationale de l'Informatique et des Libertés (CNIL) francia adatvédelmi hivatal szorgalmazza a felügyeleti eszközökre vonatkozó jogi keret frissítését. A lépés az okoskamerák növekvő terjedésének megelőzését szolgálja.
Az elmúlt években jelentős mértékben megnőtt a mesterséges intelligenciát alkalmazó kamerák használata. Ilyen készülékeket telepítenek a közutakra a forgalom valós idejű megfigyelésére vagy a bevásárlóközpontokba az üzletek biztonságának növelésére. Ezeket a "kiterjesztett" vagy "intelligens" kamerákat - amelyek a képeket mesterséges intelligencia segítségével dolgozzák fel anélkül, hogy a személyt egyedileg azonosítanák - a francia törvények nem tiltják, de a hatóság a mostani nyilatkozatában azt írja, hogy az alkalmazásukhoz frissített keretrendszerre lenne szükség.
Tavaly például a francia kormány rendeletet adott ki, amely lehetővé tette, hogy az okoskamerák segítségével mérjék a tömegközlekedési eszközökön a maszkviselés arányát és így ellenőrizzék a maszkhasználati kötelezettség betartását. Ezzel kapcsolatban a tömegközlekedés üzemeltetői nyilvántartást vezethetnek és nyomon követhetik, hogy az utasok betartják-e a szabályokat. Egy kormányrendelet lehetővé teszi "intelligens videotechnológiák használatát a közlekedésben való maszkviselés arányának mérésére".
A CNIL által végzett vizsgálatból kizárták a nem nyilvános helyeken, például az irodákban és az üzletekben elhelyezett biometrikus kamerákat és videokamerákat, valamint az otthoni használatra szánt fényképezőgépeket és az időeltolásos képalkotást. A téma a Commission Nationale de l'Informatique et des Libertés 2022-2024-es stratégiai tervének egyik prioritása is.
A három hónapos nyilvános konzultációt követően a hivatal kijelentette, hogy a jogi szabályozás hiánya miatt az e technológiát használni kívánó szervezeteknek nagyon szigorú kritériumoknak kell megfelelniük, és eseti alapon megállapított jogalapra kell támaszkodniuk. A szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy az ilyen kamerák használata arányos az alkalmazásukkal. Ezen túlmenően erős garanciákat kell nyújtaniuk, amelyek magukban foglalják a forrásképek szinte azonnali törlését vagy anonimizált információk előállítását.
A francia adatvédelmi hatóság rámutatott, hogy bár ezen okoskamerák használata néha "jogszerű", mégis sértheti az egyén azon jogát, hogy megtagadja a kamera által készített képfelvételek feldolgozását, ahogyan azt a 2018. május 25. óta hatályos európai uniós általános adatvédelmi rendelet (GDPR) előírja. "Az egyének általában nem tiltakozhatnak képeik elemzése ellen, például ha az algoritmusok nem őrzik meg a képeket, vagy ha e jog gyakorlásának feltételei nem praktikusak (a tiltakozás megjelölése egy gomb megnyomását, egy bizonyos gesztust a kamera előtt, egy bizonyos területen való parkolást stb. igényel)" - közölte a CNIL. A hivatal egyetlen megoldásként azt javasolja, hogy törvényben - például rendelet formájában - zárják ki ezt a jogot.
A hatóság számára egyértelmű, hogy a jelenlegi jogi keret nem teszi lehetővé, hogy a bűnüldöző szervek ezeket a kamerákat a bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és üldözésére használják. "Ha ezen intelligens kamerák hatékonysága bebizonyosodik, és használatuk szükséges, akkor azokat külön törvényben kell engedélyezni, amely - demokratikus vitát követően - meghatározza a konkrét felhasználási eseteket, garanciákkal az egyének javára" - hangsúlyozta a CNIL, amely ezért azt kéri, hogy kívánatos lenne "egy olyan konkrét jogi keret [amely] valószínűleg a jogalkotó általános vagy ágazati beavatkozását igényli".
"Politikai felhatalmazásra van szükség ahhoz, hogy a hatóságok a technikailag megvalósítható dolgokon túlmenően meghúzzák a határt aközött, ami lehetséges - mert társadalmilag és etikailag elfogadható - és ami nem" - tette hozzá az adatvédelmi hivatal. Tekintettel a tömeges megfigyelés kockázatára és a technológia által kínált lehetőségek ellenére a hatóság azt javasolja, hogy az okoskamerák használatát a legjogosabb esetekre korlátozzák, anélkül, hogy aránytalanul megnövelnék a számukat.