Berta Sándor

Az online platformoknak is viselniük kell a távközlési hálózatok költségeit

Az optikai kábelekre váltás és az 5G finanszírozása lehetetlen nélkülük, az Európai Bizottság mindenképpen lépni akar a kérdésben.

Thierry Breton, az Európai Unió belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosa a Les Echos francia újságnak adott interjújában bejelentette, hogy az Európai Bizottság még az év vége előtt bemutatja azt a törvénytervezetét, amelynek célja annak elérése lesz, hogy a hatalmas adatátvitelt igénylő oldalak is hozzájáruljanak a telekommunikációs hálózatok üzemeltetési költségeihez. A politikus szerint a 20 éve létező előírások már nem időszerűek.

Nemrég megjelent egy tanulmány, amelynek készítői úgy becsülték, hogy a különböző videóanyagokat kínáló portálok évente 36-40 milliárd dollár költséget okoznak a távközlési vállalatoknak. A platformok egy 2018-as anyagukban úgy reagáltak, hogy az online szolgáltatásokat kínáló cégek egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá az internet-infrastruktúra kiépítéséhez, többek között a nagy számítógép-központok kiépítésével. Emellett a Facebook és a Google számos nagy tenger alatti kábel építésébe fektetett be.

Christian Borggreen, a CCIA technológiai szövetség alelnöke rámutatott, hogy amit a telekommunikációs társaságok követelnek az olyan lenne, mint ha az energiaellátók megpróbálnának plusz díjakat felszámítani az eszközgyártóknak például a mosógépek energiafogyasztásáért, miközben a fogyasztók fizetnek a felhasznált energiamennyiségért. A távközlési cégek szabályozott mechanizmust javasoltak, de kérdéses többek között, hogy mit tartanának "arányos kártérítésnek" vagy hozzájárulásnak. Tisztázatlan az is, hogy az Európai Bizottság hogyan akarja biztosítani, hogy a többletbevételek a telekommunikációs infrastruktúrák bővítésébe és kiépítésébe kerüljenek ahelyett, hogy a pénzek az üzemeltetők zsebébe folynának.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sydra #4
    Ezt a forgalmat az európai felhasználók generálják. Nekik kell fizetniük érte (És leginkább csak ők tudnak fizetni érte). Nyilván ha igaz lenne az eredeti állítás akkor megemelnék a havidíjat. Az európai politikusok azt remélik, hogy ettől majd egy kis extra pénzhez jutnak, amivel be tudják foltozni a költségvetést. Egyébként ennek is a 90%-át közvetetten a végfelhasználók (igen te) fogják megfizetni.
    De aztán az is lehet, hogy van valami szokásos EU-s kavarás/szabályozás a háttérben (ami a cikkből nem derül ki), ami miatt a helyi szolgáltatók satuban vannak és az EU most a saját károkozását próbálja orvosolni még több károkozással.
  • kvp #3
    Elvileg a fogyasztonak kellene kifizetnie mindent. Az internet infrastrukturat az internet dijakban, a megjelenitett tartalmakat az online elofizetesek formajaban.

    Amennyiben az elofizetesi dijak nem fedezik az infrastruktura koltsegeket, akkor az internetszolgaltatoknak rendelkezniuk kellene egy forgalom egyenleg elszamolassal, ami alapjan ket szolgaltato vagy egy szolgaltato es egy gerincszolgaltato (vagy CDN) kozotti forgalom egyenlegnek szimmetrikusnak kellene lennie (idealis esetben). A kulonbseget pedig a tobbet forgalmazo kifizeti. Igy foleg a nagy forgalmat generalo CDN-eknek kellene fizetniuk azert hogy nagyobb interconnect savszelesseet kapjanak a szolgaltatoktol. Egyebkent meg ha nem fizetnek, akkor pontosan annyi adatmennyisegu filmet lehetne megnezi a netflix-rol, amennyi filmet a felhasznalok feltoltenek a netflix-re. (gyakorlatban semennyit) Gerincek eseten amennyi adatforgalom kimegy az USA fele, annyi johet vissza ingyenesen az USA-bol, ha tobb jon, akkor a kulonbseget fizeti a tobbet forgalmazo fel.

    A fenti megoldas megoldana a halozatok szimmetrikus kompenzaciojat kulon szabalyozas nelkul es az europai szolgaltatok barmikor bevezethetik ha ugy itelik meg, hogy az elofizetesi dijakbol nem tudjak fizetni a halozati koltsegeiket. Minden mas szabalyozas csak altalanos nagyvallalati (multi) ado, ami utanna masra megy el.
  • Cat #2
    Konkrétan itt arról van szó, hogy az európaiak fizetnek (az internetszolgáltatók a hálózatok kiépítésére, a fogyasztók az internetért és a netflixnek külön), az amerikaiak pedig nem költenek semmire, csak számolják a pénzt. Ez hosszútávon nyilvánvalóan nem működik.
  • csulok0000 #1
    Már megint a milliárdok lenyúlására mennek rá... A szegény user fizet a szolgáltatónak az internetért amiben benne van a hálózat fejlesztésének a költsége is. A nagy adatforgalmat bonyolító cégek szintén fizetnek egy vagy több cégnek az internet elérés miatt nem is kis összegeket. Itt az a problémája az EU-nak, hogy a nagy cégek azt a szép összeget nem az eu-nak fizetik.