Berta Sándor
Nem a készpénz kiváltására készül a digitális euró
A valuta bevezetése erősítheti Európában a digitalizálást.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy szeretné öt esztendőn belül bevezetni a digitális eurót. A projekthez kapcsolódó koncepció már tavaly május végére szinte teljesen elkészült és abból kiderült, hogy az EKB biztosítja majd a "Digitális Euró" márkanévjogot és a fizetőeszközzel kapcsolatos pénzügyi forgalom a meglévő rendszereken fog működni. A digitális eurót legkorábban 2026-ban vezethetik be.
Lagarde most közölte, hogy az európai digitális valuta, ahogy tervezték, körülbelül négy esztendőn belül valósággá válhat. Jelenleg teljesen a tervezett ütemterv és az elkészített költségvetés alapján haladnak. A menedzser két dolgot emelt ki, amelyek közül az egyik a digitalizálás, amely a koronavírus-járvány ideje alatt komoly lendületet kapott. Kevesebb, mint öt év alatt az euróövezetben a készpénzmentes fizetések 40 százalékkal növekedtek. Sokan akarnak készpénz nélkül, digitálisan és az interneten keresztül fizetni, felmérésekben már a megkérdezettek fele ezt preferálja - négy éve még ez 40 százalék volt. Lagarde a felhasználók nyomását nevezte a fő motívumnak az új digitális pénz kifejlesztésében.
Az ECB elnök kiemelte, hogy minden kutatás azt mutatja, hogy az emberek digitális pénzek esetén is fontosnak tartják a magánélet védelmét, ami versenyelőnyt jelent a központi bankok számára, hiszen a magáncégekkel szemben náluk nem az üzleti modell része az adatokkal való kereskedés. Tehát még ha nem is lehetséges egy teljesen anonim digitális euró bevezetése, hiszen a pénzmosás és az egyéb bűncselekmények felderítése - az állampolgárok által elismerten - szintén fontos cél, mégis rengeteg munkát fektetnek az erős adatvédelembe. Ennek elérése érdekében nem zárta ki a más központi bankokkal való együttműködést, kiemelve az amerikai FED biztonsági innovációit.
Az EKB elnöke hozzátette, hogy a nemzeti bankok "nem aludhatnak el", hiszen a kérdés az egyes államok monetáris szuverenitásáról és a pénzügyi stabilitásáról is szól. Amellett, hogy a digitális euró garantálhatja az egyes országok függetlenségét, viszont semmiképpen sem a készpénz leváltására készül és nem lesz új pénzpolitikai eszköz sem a jegybankok kezében. Az utóbbiak szintén nem fognak foglalkozni személyes adatok gyűjtésével és értékesítésével, de kiemelt fontosságú lesz a tranzakciós költségek csökkentése és a fizetések gyorsabb lebonyolítása.
Lagarde külön felhívta a figyelmet a kriptoeszközök megnövekedett forgalmára, mely leginkább Oroszország szankciók alóli kibújását szolgálhatja. Ezért az EU elkezdi a kriptoeszközök mozgásának folyamatos figyelését is, mert ezek az uniós korlátozások megkerülését célozhatják. Az EU ugyancsak tiltást vezet be a tengerészeti felszerelések, illetve szoftverek Oroszországba irányuló exportjára.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy szeretné öt esztendőn belül bevezetni a digitális eurót. A projekthez kapcsolódó koncepció már tavaly május végére szinte teljesen elkészült és abból kiderült, hogy az EKB biztosítja majd a "Digitális Euró" márkanévjogot és a fizetőeszközzel kapcsolatos pénzügyi forgalom a meglévő rendszereken fog működni. A digitális eurót legkorábban 2026-ban vezethetik be.
Lagarde most közölte, hogy az európai digitális valuta, ahogy tervezték, körülbelül négy esztendőn belül valósággá válhat. Jelenleg teljesen a tervezett ütemterv és az elkészített költségvetés alapján haladnak. A menedzser két dolgot emelt ki, amelyek közül az egyik a digitalizálás, amely a koronavírus-járvány ideje alatt komoly lendületet kapott. Kevesebb, mint öt év alatt az euróövezetben a készpénzmentes fizetések 40 százalékkal növekedtek. Sokan akarnak készpénz nélkül, digitálisan és az interneten keresztül fizetni, felmérésekben már a megkérdezettek fele ezt preferálja - négy éve még ez 40 százalék volt. Lagarde a felhasználók nyomását nevezte a fő motívumnak az új digitális pénz kifejlesztésében.
Az ECB elnök kiemelte, hogy minden kutatás azt mutatja, hogy az emberek digitális pénzek esetén is fontosnak tartják a magánélet védelmét, ami versenyelőnyt jelent a központi bankok számára, hiszen a magáncégekkel szemben náluk nem az üzleti modell része az adatokkal való kereskedés. Tehát még ha nem is lehetséges egy teljesen anonim digitális euró bevezetése, hiszen a pénzmosás és az egyéb bűncselekmények felderítése - az állampolgárok által elismerten - szintén fontos cél, mégis rengeteg munkát fektetnek az erős adatvédelembe. Ennek elérése érdekében nem zárta ki a más központi bankokkal való együttműködést, kiemelve az amerikai FED biztonsági innovációit.
Az EKB elnöke hozzátette, hogy a nemzeti bankok "nem aludhatnak el", hiszen a kérdés az egyes államok monetáris szuverenitásáról és a pénzügyi stabilitásáról is szól. Amellett, hogy a digitális euró garantálhatja az egyes országok függetlenségét, viszont semmiképpen sem a készpénz leváltására készül és nem lesz új pénzpolitikai eszköz sem a jegybankok kezében. Az utóbbiak szintén nem fognak foglalkozni személyes adatok gyűjtésével és értékesítésével, de kiemelt fontosságú lesz a tranzakciós költségek csökkentése és a fizetések gyorsabb lebonyolítása.
Lagarde külön felhívta a figyelmet a kriptoeszközök megnövekedett forgalmára, mely leginkább Oroszország szankciók alóli kibújását szolgálhatja. Ezért az EU elkezdi a kriptoeszközök mozgásának folyamatos figyelését is, mert ezek az uniós korlátozások megkerülését célozhatják. Az EU ugyancsak tiltást vezet be a tengerészeti felszerelések, illetve szoftverek Oroszországba irányuló exportjára.