Berta Sándor

Két chipgyárat épít Németországban az Intel

Az óriáscég a magdeburgi gyár mellett számos további fejlesztést hajt végre Európában.

Az Intel bejelentette, hogy Magdeburgban két korszerű chipgyárat épít fel 17 milliárd euróért. Reiner Haseloff, Szász-Anhalt miniszterelnöke közölte, hogy ez lesz a tartomány történetének legnagyobb beruházása. A teljes európai fejlesztési program 80 milliárd eurós, s francia-, lengyel-, olasz- és spanyolországi helyszíneket, továbbá írországi, hollandiai és belgiumi fejlesztéseket is magába foglal.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az európai uniós Chip Act törvénye első sikerének nevezte a társaság bejelentését. Robert Habeck német gazdasági és klímaügyekért felelős miniszter pedig kijelentette, hogy büszke arra, hogy Magdeburg 80 jelentkező közül nyert.

Keyvan Esfarjan, az Intel gyártási vezetője leszögezte, hogy olyan gyorsan el akarják kezdeni a munkát Magdeburgban, amennyire csak lehetséges és remélik, hogy a projekt megkapja az Európai Bizottság engedélyét is. Amennyiben minden a tervek szerint alakul, akkor 2023 első felében elkezdődhet az építkezés és 2027-ben beépíthetik az első Magdeburgban készített chipeket a számítógépekbe. Esfarjan hangsúlyozta, hogy a kiválasztott helyszín minden előzetesen megfogalmazott követelménynek megfelelt: van energia, víz és képzett munkaerő. A felhasznált energiát 100 százalékban megújuló forrásból fogják beszerezni és tisztább víz megy majd ki a létesítményből, mint ami oda bekerül.

Magdeburgban az Intel 3000 alkalmazottat foglalkoztat majd, továbbá 10 000 személy fog dolgozni a beszállítóknál. A létesítmény akár tíz üzemre is bővíthető lesz. Olaszországban 5000 dolgozó a kész chipek további feldolgozását végzi majd, Franciaországban, Párizstól délre egy új kutatási és fejlesztési centrumot hoz létre az Intel, amely ezer embernek fog munkát adni. Lengyelországban egy új kutatólaboratóriumot nyit a vállalat, Spanyolországban pedig kibővíti a barcelonai nagy teljesítményű számítógép-központtal folytatott együttműködését.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Sequoyah #1
    Jobb kesobb, mint soha. A tavol keleti fuggoseget mar minimalizalni kellett volna regota.
    A jarvany okozta chip hiany miatt vegre realizaltak, hogy milyen veszelyes ez a fuggoseg. Ha csak akkor lepnek amikor Kina megtamadja Tajvant, es teljesen megszunik ott a chipgyartast, akkor sokkal nagyobb bajban lenne a vilag.

    Nem vagyok ellene a globalizacionak, mert javitja a hatekonysagot, es gyorsabb fejlodest eredmenyez. De a strategiailag legfontosabb agazatok teljes globalizacioja (egyutt a centralizacioval) igencsak kockazatos. Kockazat es tenyleges bukas kozott pedig csak az ido jelenti a kulonbseget.

    Vannak olyan agazatok, ahol a globalizacio miatti fejlodes-tobblet boven ellensulyozza az idonkenti osszeomlas okozta karokat, es igy is megeri. Strategiai agazatok eseten viszont nem. Ha a chipgyartas osszeomlik, akkor nem csak a chip-kereskedelem szenved veszteseget, hanem a mas iparagak hosszu sora. Ha a gyogyszergyartas omlana ossze, akkor emberek halnak meg. Szoval megeri odahaza gyartani, akkor is ha ez dragabb, es allami tamogatast igenyel.

    Es gyanus, hogy ehhez allami tamogatas fog kelleni. Ugyanis egy chipgyar matekja egyszeru. Ha evente 1 milliard profitot jelent a tavolkeleti gyartas, es 30 evente egy krizis csak 15 milliard veszteseget okoz, akkor nekik megeri a kiszervezes, es nem erdekli oket hogy 10 masik rajuk epulo iparag 100 milliardot veszit.
    Szoval a magasabb gyartasi koltsegeket es az erre koltott adopenzeket le kell nyelni, mert igy is megeri.