Berta Sándor
Több megrendelést adnának az európai digitális cégeknek a francia elnökjelöltek
Az európai technológiai protekcionizmus kérdésében az összes politikus egyetértett.
A francia elnökjelöltek egyöntetűen úgy vélik, hogy az európai informatikai vállalatoknak az eddiginél sokkal több közbeszerzési megbízást kell kapniuk, mert csak így erősödhet meg Európa annyira, hogy egy napon képes lesz lépést tartani az amerikai és a kínai IT-óriásokkal. Ehhez elengedhetetlen lenne, hogy az Európai Unió saját szabadkereskedelmi szabályokat hozzon, amelyek a kontinens saját vállalkozásait részesíti előnyben a közbeszerzési eljárások során.
Yannick Jadot, a Zöldek elnökjelöltje kiemelte, hogy a közbeszerzési piacoknak lehetővé kell tenniük a francia vagy az európai társaságok megerősítését. Ezért szükség van egy az európai technológia vásárlását támogató törvény (Buy European Tech Act) kidolgozására és bevezetésére.
Nelly Garnier regionális tanácsnok és Valérie Pécresse választási kampányának digitális ügyekért felelős szóvivője hozzátette, hogy a francia technológiának nem támogatásokra, hanem szerződésekre van szüksége. Amennyiben támogatni akarják a francia piacvezetők fejlődését, akkor a közbeszerzési eljárások során el kell tüntetni az esetleges akadályokat, ahogy azt egyébként Európa minden vetélytársa is teszi. Felmerült javaslatként egy francia és európai szoftver- és algoritmuskvóta bevezetése, amely 2027-re elérné az 50 százalékot.
Éric Zemmour jobboldali elnökjelölt azt szorgalmazta, hogy két éven belül hozzanak létre egy európai mechanizmust a közbeszerzési eljárások területén, amely meghatározná a nemzeti cégek arányát. A politikus meggyőződése, hogy a felhőkörnyezet és a kiberbiztonság két kulcsfontosságú terület a francia digitális szuverenitás szempontjából. Rémi Cardon szenátor - Anne Hidalgo párizsi polgármester és szociáldemokrata elnökjelölt technológiai kérdésekért felelős szakértője - kifejtette, hogy a közbeszerzési eljárások átfogó vizsgálatát követelik, hogy elérjék az európai szuverenitást a területen. A támogatások helyett a startupoknak közbeszerzési megrendeléseket kell kapniuk.
Bastien Lachaud, a La France Insoumise nevű radikális baloldali párt képviselője azt mondta, hogy egy olyan protekcionizmusra van szükség, amely az államnak és a helyi hivatalok számára elrendeli, hogy francia dolgokat vásároljanak és ha az Európai Unió ellenkezne ebben a kérdésben, akkor engedetlennek kell lenniük.
Jill-Maud Royer, aki Jean-Luc Mélechon programjának digitális részlegvezetője azt gondolja, hogy egy Buy European Act törvény valószínűleg nem rossz dolog, de biztosítani kell, hogy a javasolt európai vállalatok nem az amerikai konszernek ügyfelei. A francia közigazgatásban és szolgáltatásokban nyílt forráskódú szoftvereket kellene alkalmazni, amelyek az ellenőrizhetőség jegyében garantálják a nemzeti szuverenitást.
Érdekesség, hogy miközben még 2017-ben az európai vásárlási törvény megalkotása egyike volt Emmanuel Macron államfő választási ígéreteinek, addig az idén már az állami vásárlási politikát akarja úgy módosítani, hogy a fő cél a helyben való és ne a mindennél olcsóbb vásárlás legyen azért, hogy így fejlődhessen az innováció és a francia ipar. Cédric O francia digitális ügyekért felelős francia miniszter úgy fogalmazott, hogy a kormány pragmatikus akar lenni és azzal érvelt, hogy a kérdés az Európai Bizottság és nem az egyes tagállamok illetékességébe tartozik. Ezért ők továbbra is az európai irányelveket követik. Franck Riester francia kereskedelmi miniszter mindezt azzal egészítette ki, hogy leszögezhető: a naiv Európa immár a múlté.
A francia elnökjelöltek egyöntetűen úgy vélik, hogy az európai informatikai vállalatoknak az eddiginél sokkal több közbeszerzési megbízást kell kapniuk, mert csak így erősödhet meg Európa annyira, hogy egy napon képes lesz lépést tartani az amerikai és a kínai IT-óriásokkal. Ehhez elengedhetetlen lenne, hogy az Európai Unió saját szabadkereskedelmi szabályokat hozzon, amelyek a kontinens saját vállalkozásait részesíti előnyben a közbeszerzési eljárások során.
Yannick Jadot, a Zöldek elnökjelöltje kiemelte, hogy a közbeszerzési piacoknak lehetővé kell tenniük a francia vagy az európai társaságok megerősítését. Ezért szükség van egy az európai technológia vásárlását támogató törvény (Buy European Tech Act) kidolgozására és bevezetésére.
Nelly Garnier regionális tanácsnok és Valérie Pécresse választási kampányának digitális ügyekért felelős szóvivője hozzátette, hogy a francia technológiának nem támogatásokra, hanem szerződésekre van szüksége. Amennyiben támogatni akarják a francia piacvezetők fejlődését, akkor a közbeszerzési eljárások során el kell tüntetni az esetleges akadályokat, ahogy azt egyébként Európa minden vetélytársa is teszi. Felmerült javaslatként egy francia és európai szoftver- és algoritmuskvóta bevezetése, amely 2027-re elérné az 50 százalékot.
Éric Zemmour jobboldali elnökjelölt azt szorgalmazta, hogy két éven belül hozzanak létre egy európai mechanizmust a közbeszerzési eljárások területén, amely meghatározná a nemzeti cégek arányát. A politikus meggyőződése, hogy a felhőkörnyezet és a kiberbiztonság két kulcsfontosságú terület a francia digitális szuverenitás szempontjából. Rémi Cardon szenátor - Anne Hidalgo párizsi polgármester és szociáldemokrata elnökjelölt technológiai kérdésekért felelős szakértője - kifejtette, hogy a közbeszerzési eljárások átfogó vizsgálatát követelik, hogy elérjék az európai szuverenitást a területen. A támogatások helyett a startupoknak közbeszerzési megrendeléseket kell kapniuk.
Bastien Lachaud, a La France Insoumise nevű radikális baloldali párt képviselője azt mondta, hogy egy olyan protekcionizmusra van szükség, amely az államnak és a helyi hivatalok számára elrendeli, hogy francia dolgokat vásároljanak és ha az Európai Unió ellenkezne ebben a kérdésben, akkor engedetlennek kell lenniük.
Jill-Maud Royer, aki Jean-Luc Mélechon programjának digitális részlegvezetője azt gondolja, hogy egy Buy European Act törvény valószínűleg nem rossz dolog, de biztosítani kell, hogy a javasolt európai vállalatok nem az amerikai konszernek ügyfelei. A francia közigazgatásban és szolgáltatásokban nyílt forráskódú szoftvereket kellene alkalmazni, amelyek az ellenőrizhetőség jegyében garantálják a nemzeti szuverenitást.
Érdekesség, hogy miközben még 2017-ben az európai vásárlási törvény megalkotása egyike volt Emmanuel Macron államfő választási ígéreteinek, addig az idén már az állami vásárlási politikát akarja úgy módosítani, hogy a fő cél a helyben való és ne a mindennél olcsóbb vásárlás legyen azért, hogy így fejlődhessen az innováció és a francia ipar. Cédric O francia digitális ügyekért felelős francia miniszter úgy fogalmazott, hogy a kormány pragmatikus akar lenni és azzal érvelt, hogy a kérdés az Európai Bizottság és nem az egyes tagállamok illetékességébe tartozik. Ezért ők továbbra is az európai irányelveket követik. Franck Riester francia kereskedelmi miniszter mindezt azzal egészítette ki, hogy leszögezhető: a naiv Európa immár a múlté.