Berta Sándor
Jobban félnek az amerikai IT-cégek Brüsszeltől, mint Washingtontól
A nagyvállalatok okkal tartanak a szigorodó európai uniós szabályozástól.
A hétvégén a texasi Austinban megrendezett South by South West (SXSW) technológiai fesztiválon részt vett Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke, egyben az Európai Unió versenypolitikáért felelős biztosa, aki rámutatott, hogy a digitális világ rendkívüli módon megváltozott az elmúlt esztendőkben és egy gigantikus iparággá vált. A politikus kiemelte, hogy eközben a demokráciát és a jogállamiságot kiszorították a területről, így éppen ideje, hogy ez a két dolog visszatérjen. Ezzel többek között a digitális piaci törvény, a DMA bevezetésére utalt, amelynek egyértelmű célja az internetes óriások piaci hatalmának a korlátozása.
Vestager hangsúlyozta, hogy Európa 450 millió embert felvonultató piac, így a cégeknek alaposan át kell gondolniuk, hogy el akarják-e veszíteni a kontinensen az esélyeiket. A szabályozás nem egy rossz dolog, hanem esélyegyenlőséget teremt. Mindezt mosolyogva mondta, de egyáltalán nem viccelt: az EU a múlt héten kezdte el vizsgálni a Facebook és a Google között 2018-ban kötött online hirdetési megállapodást, az un. Jedi Blue szerződést, hogy az sérti-e a versenyjogot.
A technológiai ágazat cégei minden más szektor vállalatainál több pénzt adnak ki az Európai Uniónál zajló lobbitevékenységre. Az átláthatósági nyilvántartás szerint a listát az amerikai IT-óriások uralják, azt a Google vezeti évi 5,75 millió euróval, míg a második a Facebook 5,5 millió, a harmadik a Microsoft 5,25 millió, a negyedik pedig az Apple 3,5 millió euróval. Szintén többmilliós összeget fordít lobbitevékenységre az Amazon, az Intel, a Qualcomm és az IBM. A lobbizást befolyásolta a 2018. május 25-én hatályba lépett európai uniós általános adatvédelmi rendelet (GDPR), a 2020 szeptemberében ismertté vált digitális szolgáltatásokra vonatkozó törvény (DSA) és a tavaly júniusban ismertetett digitális piaci törvény (DMA).
Egy bennfentes szerint a Szilícium-völgy nem igazán veszi komolyan Washingtont, de fél Brüsszeltől. Az Apple, a Facebook és a Google vezetői attól tartanak, hogy az Európai Unió korlátozhatja a hatalmukat akkor is, ha ebben a kérdésben Washington elbukik. A társaságok az elmúlt években megtanulták a leckét, hiszen alábecsülték a GDPR bevezetésének a következményeit. A rendelet ugyanis nem csupán az európai vállalkozások életét változtatta meg, hanem az övékét is. Első amerikai szövetségi államként Kaliforniai másolta le a GDPR-t, most pedig már további szövetségi államok is ezt teszik. Előbb vagy utóbb pedig Washington is követi majd a példát.
A hétvégén a texasi Austinban megrendezett South by South West (SXSW) technológiai fesztiválon részt vett Margrethe Vestager, az Európai Bizottság digitális korszakért felelős ügyvezető alelnöke, egyben az Európai Unió versenypolitikáért felelős biztosa, aki rámutatott, hogy a digitális világ rendkívüli módon megváltozott az elmúlt esztendőkben és egy gigantikus iparággá vált. A politikus kiemelte, hogy eközben a demokráciát és a jogállamiságot kiszorították a területről, így éppen ideje, hogy ez a két dolog visszatérjen. Ezzel többek között a digitális piaci törvény, a DMA bevezetésére utalt, amelynek egyértelmű célja az internetes óriások piaci hatalmának a korlátozása.
Vestager hangsúlyozta, hogy Európa 450 millió embert felvonultató piac, így a cégeknek alaposan át kell gondolniuk, hogy el akarják-e veszíteni a kontinensen az esélyeiket. A szabályozás nem egy rossz dolog, hanem esélyegyenlőséget teremt. Mindezt mosolyogva mondta, de egyáltalán nem viccelt: az EU a múlt héten kezdte el vizsgálni a Facebook és a Google között 2018-ban kötött online hirdetési megállapodást, az un. Jedi Blue szerződést, hogy az sérti-e a versenyjogot.
A technológiai ágazat cégei minden más szektor vállalatainál több pénzt adnak ki az Európai Uniónál zajló lobbitevékenységre. Az átláthatósági nyilvántartás szerint a listát az amerikai IT-óriások uralják, azt a Google vezeti évi 5,75 millió euróval, míg a második a Facebook 5,5 millió, a harmadik a Microsoft 5,25 millió, a negyedik pedig az Apple 3,5 millió euróval. Szintén többmilliós összeget fordít lobbitevékenységre az Amazon, az Intel, a Qualcomm és az IBM. A lobbizást befolyásolta a 2018. május 25-én hatályba lépett európai uniós általános adatvédelmi rendelet (GDPR), a 2020 szeptemberében ismertté vált digitális szolgáltatásokra vonatkozó törvény (DSA) és a tavaly júniusban ismertetett digitális piaci törvény (DMA).
Egy bennfentes szerint a Szilícium-völgy nem igazán veszi komolyan Washingtont, de fél Brüsszeltől. Az Apple, a Facebook és a Google vezetői attól tartanak, hogy az Európai Unió korlátozhatja a hatalmukat akkor is, ha ebben a kérdésben Washington elbukik. A társaságok az elmúlt években megtanulták a leckét, hiszen alábecsülték a GDPR bevezetésének a következményeit. A rendelet ugyanis nem csupán az európai vállalkozások életét változtatta meg, hanem az övékét is. Első amerikai szövetségi államként Kaliforniai másolta le a GDPR-t, most pedig már további szövetségi államok is ezt teszik. Előbb vagy utóbb pedig Washington is követi majd a példát.