Értéktelen a bitcoin?

A kriptovaluta lehet bármennyire sikeres, a megítélése még mindig erősen vitatott a bankszektorban.

Jamie Dimon, a JPMorgan Chase vezérigazgatója. A pénzintézet az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb és a világ harmadik legnagyobb, tőzsdén is bejegyzett bankja. A menedzser egy pénzügyi rendezvényen vett részt és a Bloomberg hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a bitcoint teljesen értéktelennek tartja. Hozzátette mindazonáltal, hogy ez csak az ő véleménye a kérdésben, és a dohányzást ugyanígy elítéli. Ügyfeleik felnőtt emberek, akik ha akarnak, kereskedhetnek a kriptopénzzel, de a JPMorgan nem fektet ebbe az eszközbe.

Az üzletember véleménye nem csupán a betöltött pozíciója miatt érdekes, hanem azért is, mert a JPMorgan Chase lehetővé teszi az ügyfelei számára, hogy beruházzanak a virtuális fizetőeszközbe - például egy befektetési alapon keresztül. Dimon ezzel kapcsolatban is kifejtette az álláspontját. Amint elmondta, az ügyfeleknek nem tudnak biztonságot kínálni a bitcoin esetében, de legális és tiszta módon lehetővé tehetik a számukra a digitális pénzhez való hozzáférést. Kiemelte, hogy támogatja a blokklánc technológia alapján működő digitális pénzeket, főként az állami hátterű, a dollárhoz kötött stabil coinokat.

A menedzser ugyanakkor nem csak a bitcoin értékét vonta kétségbe, hanem az egyik legfontosabb jellemzőjét is. A kriptovalutát úgy alkották meg, hogy legfeljebb 21 millió bitcoin termelhető. Ez biztosítja a virtuális fizetőeszköz stabilitását és növeli az iránta való keresletet, ezzel párhuzamosan pedig hajtja felfelé az árát. Amennyiben a 21 millió bitcoint megtermelték, akkor már nem lehet készíteni utánpótlást, hanem csak a meglévő készlet adható el drágábban. A JPMorgan Chase első embere évek óta a bitcoin ellen érvel és azzal számol, hogy az Amerikai Egyesült Államokban hamarosan korlátozni fogják a digitális pénzeket. Ahogy fogalmazott, az ezzel foglalkozó döntéshozók a végletekig szabályozzák majd a kriptovalutákat.

Stefan Hofrichter, az Allianz Global Investors csoport globális gazdasági és stratégiai területének vezetője 2016 óta tagja az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) közgazdász tanácsadó testületének. A szakember már 2018-ban felhívta a figyelmet arra, hogy a bitcoin-lufi kidurranása csak idő kérdése, mert a virtuális fizetőeszköznek nincs valódi értéke és amint a likviditás visszaesik, máris jön a katasztrófa. A véleménye azóta sem változott.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #27
    Ezek a cikkek nem más, mint szemenszedett hazugságok sorozata. Már az első, amiként a kiirtásukat ecseteli pontos számokkal, persze ugyanezt nem szabad pedzegetni a 2. vh. időszakát illetően...
    A Magyar Királyság olyan kártékony és pofátlan gazembereket is szabadon engedett, mint Fortunátus Imre, pedig már írmagjában azt kellett volna vele tenni, amiről te beszéltél.
    Ha valóban megtörténtek volna azok a dolgok, ma egy teljesen más világban élnénk.
    Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2021.10.15. 15:28:25
  • Sydra #26
    Egy nap alatt meg tudsz írni egy bármilyen valutáról szóló szerződést, ami pont úgy működik, ahogy szeretnéd. Azt is bele programozhatod, hogy minden tranzakció X%-a adó, ami automatikusan hozzád folyik be. Azt is bele programozhatod, hogy bárkitől elveheted a pénzét, aki lopott vagy bűnöző.
  • uwu2020 #25
    Értsd úgy, hogy még nincs ilyen. A kriptóknál ezt még értelmezni sem lehet, nem hogy kivitelezni. Majd ha lesz valakinek digitális nemzeti valutája, ott jöhet elő a pénznyomtatás kérdése.
  • Sydra #24
    "Pénzt nyomtatni gazdaságpolitikai okból pl. nem lehet."
    Már miért ne lehetne? Olyan pénzt programozol Ethereum hálózaton, amilyet akarsz. Úgy is megcsinálhatod, hogy bármennyit létre tudj belőle hozni. Úgy is megcsinálhatod, hogy bárkitől el tudd venni ha akarod.
    Az állami pénz csak abból a szempontból különleges, hogy bármennyire rossz is kötelező használni.
    Utoljára szerkesztette: Sydra, 2021.10.15. 11:13:49
  • t_robert #23
    A francia királyoknál és az angoloknál is divat volt az 1300-1400-as évek környékén. Nem is csak királyok hanem gazdag nemesek. itt egy múltkor cikk a témában de vannak róla könyvek is Például a francia királyokról szóló Elátkozott királyok, vagy ott van az Ivanho, ami szintén ebben a korban játszódik
    https://mult-kor.hu/10-teny-a-kozepkori-zsidouldozesekrol-20160304
  • uwu2020 #22
    Ez mondjuk pont nem igaz. Pénzt nyomtatni gazdaságpolitikai okból pl. nem lehet. És amiről írogattok a hitelezéssel kapcsolatban az se működik, persze lehet hogy még fog, de nem valószínű.
    Jelenleg abba az irányba halad az ügy, hogy akkor kaphatsz kriptót hitelre, ha van olyan kriptód, amit nem akarsz elkölteni, tehát eleve van pénzed, fedezeted, csak arra számítasz, hogy az árfolyamváltozás olyan lesz, hogy nem éri meg neked most kivenni. Gyakorlatilg magas árfolyamkockázatot vállal mindkét fél, és nem lehet előre tudni ki jár jól (szinte kizárt hogy mindketten).
  • kvp #21
    "A kriptódat ugyanúgy kölcsön adhatod, mint a fiat pénzt. Ha nem akarsz akkor nem kérsz önrészt."

    Vicces, de ez kb. olyan mint zsebbe kolcsonadni masnak. Semmilyen orveny nem garantalja hogy azt az osszeget a masiknak vissza kell fizetnie. Raadasul ha penzintezeti tevekenysegnek szamit, akkor engedelykoteles (egyebkent uzsorazas lenne). Ha pedig nem szamit annak - mert a torveny szerint a kripto az nem penz -, akkor meg nem kovetelheti vissza a "kolcsonado". Nemhogy a kamatat nem, de meg a kolcsonadott kriptot sem, hiszen "ajandekba" adta.

    Szoval barmit meg lehetne tenni a kriptoval, de jelen torvenyi kornyezetben csak az onbiraskodasos penzbehajtas marad mint az egyetlen mukodokepes szerzodes ervenyesito eszkoz. A kripto csak anarchikus (jogtol es torvenyektol mentes) kornyezetben lenne hasznalhato fiat penz helyett, de ott meg nem lenne meg a szukseges magaszintu infrastruktura (villany, net), hogy mukodni tudjon. Arany helyett jo, egyfajta holland tulipan token-kent, de mivel egy matematikai pilotajatek es rengeteg valos eroforrast igenyel a fenntartasa, ezert hosszutavon biztosan negativ osszegu jatszmarol van szo. Egyebkent mar a nullszaldos is jo lenne, de ahhoz kepesnek kellene lennie barmifele IRL erteket teremteni, arra pedig nem kepes. Az arany legalabb eladhato az arany aranal ertekesebb ekszernek vagy beepitheto muszaki termekekbe, tehat nyersanyagkent is nagyon jol felhasznalhato. Meg az ocskavas vagy akar a fem uditos kupakok is ertekesebbek es konvertibilisebbek, mert van valos ertekuk (hasznuk).

    A blokklanc alapu gazdasag a jelenlegi szamitasigenyes algoritmusokkal arra nem kepes, hogy a sima fizikai token-ek (tehat a nemesfem tartalmu penzermek) szerepet kivaltsa. Talan meg a nem bevalthato bankjegyek (fiat money) helyett hasznalhato, de csak ha egy jol behatarolhato jogi szemely all mogotte. (pl. egy-egy allam, kozponti -jegybanki- ledger-el) Plusz a tomeges felhasznalashoz ki kell valtani a szamitasigenyes banyaszatot egyszeru szamlalo alapu digitalis alairasokra. Ez utobbi megoldast hasznaljak pl. a magyar online penztargepek a hitelesitett konyvelesi naplok eloallitasara. (olcso, egyszeru es jogilag jol definialt kozponti iranyitas alatt allo rendszerrol beszelunk) A kinai allam uj digitalis penze is ezt a megkozelitest koveti, amit ugy kepzelhetunk el, mint egy kozpontilag felugyelt, allamilag korlatozott mennyisegu, egyedi sorszamozasu, digitalis alairassal hitelesitett, MMO-s penzt.
  • Tetsuo #20
    Kik voltak azok a zsidó hitelezők, akiket királyok ölettek meg adósságaik miatt?
  • Sydra #19
    Blokklánc alapú gazdaságban mindent meg tudsz csinálni, amit az eddigi gazdaságban. Fordítva viszont nem.
    A kriptódat ugyanúgy kölcsön adhatod, mint a fiat pénzt. Ha nem akarsz akkor nem kérsz önrészt. Ha akarsz nyiss kriptó bankot és nyújts kriptó hitelt bizalmi alapon. A defi hitel az másra való.
  • kvp #18
    A decentralized finance (DeFi) rendszer az olyan mint amikor valaki a rokonoktol, ismerosoktol ker kolcson. A platform csak segit osszekotni a penzzel rendelkezo tokeseket, a penzt igenylo emberekkel. A hitelszerzodes mar a ket fel dolga, lehet bizalomra adni, lehet kockazatelemzes utan adni es lehet erte fedezetet kerni. Ez a fedezet lehet pl. az emlitett ingatlan tulajdonjoga (jelzalog joga). A platform maximum kezelesi koltseget ker, ami lehet fix osszegu vagy tokearanyos.

    A legnagyobb kulonbseg a hagyomanyos bankokkal szemben ott van, hogy a platform (ami lehetne akar a craigslist vagy egy facebook csoport is, a kozepkorban a piacter volt az) csak kozvetito a befekteto es a hitel felvevoje kozott, de nem tartozik semmilyen jogi felelosseggel a tranzakciokert. Bank eseten a befekteto a banknak adja a penzet, amiert a bank vallal felelosseget, majd a bank adja oda a penzt annak aki hitelt vesz fel nalluk. Ez utobbinak ket elonye van, egyreszt a banknak van annyi sajat tokeje, hogy a kisebb vesztsegeket (bedolt hiteleket) kompenzalja a nyeresegeibol, masreszt a befektetesi es a hitel csomagokat szetkapcsolja, tehat a befeketetes a bank teljes nyeresegebol kerul kifizetesre, mig a hitel a bank teljes beteti allomanyabol. A kozvetlen hitelezes ezzel szemben 1-1-es hitelezo-hitel felvevo kapcsolatokat erdemenyez, pont mint amikor baratoktol es ismerosoktol (vagy uzsorastol) veszunk fel hitelt. Ez magasabb kockazattal jar a hitelezonek, viszont cserebe magasabb kamatot is kerhet (lasd uzsorasok). Viszont ove a kockazat, ha a fedezettel (pl. az ingatlannal) tortenik valami es nem fedezi a bedolt hitelt. Erre a bankok neha hitelbiztositast is szoktak kotni, amikor egy masik bank (biztosito) tobb hitele kozott oszlik meg a felelosseg es kozosen drukkolnak, hogy jelentosen tobb hitel legyen sikeres mint amennyi vegul bedol.

    A banki rendszerben nagyobb a bankok lehetosege, hogy extra nyereseget termeljenek, amikor a hitelek tobbseget visszafizetik, de ha a hitelek nyereseggel fedezheto aranyanal tobb dol be, akkor vagy a bank sajat tokejebol vagy amennyiben az keves erre, akkor max. az adofizetok penzebol lehet kifizetni a hitelezoket. Harmadik opcio, hogy ilyenkor a hitelezok (az EU-ban adott osszeghatar felett) elvesztik a penzuket.

    A kozvetlen szerzodeses platformokon meg mehet a polgari birosagra az aki hitelezett valakinek es ugy jart, hogy az illeto nem tudja visszafizetni es a fedezet nem er annyit mint amennyit kellene (pl. ingatlannal megsemmisult, megvaltozott a piaci ara, stb.). Ha eleve olyan szerzodest kotottek, amiben benne van az, hogy a hitelezo lehet bukik rajta, akkor meg birosagra sem mehet. A banki rendszer kezdeten, amikor egy bank meg egyetlen kereskedobol allt egy ceger alatt, egy foldszinti kis helyisegben ugyancsak pontosan ez volt a helyzet. Aztan a sikeres es/vagy szerencses bankarok csaladi cegeibol lettek a mai nagy bankok osei, egyre nagyobb sajat tokevel.

    Szoval a magan hitelezest lehet digitalizalni es kozossegi platformokra terelni, de a bankok kihagyasa nagyobb kockazatot jelent a hitelezoknek es ezert nagyobb kamatot is kerhetnek el. Nem veletlen, hogy a penzitezeti tevekenyseget korlatozza a legtobb allam es engedelyhez koti, ugyanis a magas kockazat es magas haszon tul sok potencialis bunozot vonz, aki nem nyeli le a veszteseget hanem torvenyen kivuli modon hajtja be a penzet. (vagy legalabbis probalja meg behajtani) Plusz sokszor meg adot sem fizetnek, mert nehezen felderitheto a tevekenyseguk.