29
-
Sydra #29 Láttál már ERC20 szerződést? Minek vitatkozol ha fingod sincs semmiről? -
uwu2020 #28 Most nem azért, de mintha, bele lógna a kezed a bilibe... -
#27
Ezek a cikkek nem más, mint szemenszedett hazugságok sorozata. Már az első, amiként a kiirtásukat ecseteli pontos számokkal, persze ugyanezt nem szabad pedzegetni a 2. vh. időszakát illetően...
A Magyar Királyság olyan kártékony és pofátlan gazembereket is szabadon engedett, mint Fortunátus Imre, pedig már írmagjában azt kellett volna vele tenni, amiről te beszéltél.
Ha valóban megtörténtek volna azok a dolgok, ma egy teljesen más világban élnénk.
Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2021.10.15. 15:28:25 -
Sydra #26 Egy nap alatt meg tudsz írni egy bármilyen valutáról szóló szerződést, ami pont úgy működik, ahogy szeretnéd. Azt is bele programozhatod, hogy minden tranzakció X%-a adó, ami automatikusan hozzád folyik be. Azt is bele programozhatod, hogy bárkitől elveheted a pénzét, aki lopott vagy bűnöző. -
uwu2020 #25 Értsd úgy, hogy még nincs ilyen. A kriptóknál ezt még értelmezni sem lehet, nem hogy kivitelezni. Majd ha lesz valakinek digitális nemzeti valutája, ott jöhet elő a pénznyomtatás kérdése. -
Sydra #24 "Pénzt nyomtatni gazdaságpolitikai okból pl. nem lehet."
Már miért ne lehetne? Olyan pénzt programozol Ethereum hálózaton, amilyet akarsz. Úgy is megcsinálhatod, hogy bármennyit létre tudj belőle hozni. Úgy is megcsinálhatod, hogy bárkitől el tudd venni ha akarod.
Az állami pénz csak abból a szempontból különleges, hogy bármennyire rossz is kötelező használni.
Utoljára szerkesztette: Sydra, 2021.10.15. 11:13:49 -
t_robert #23 A francia királyoknál és az angoloknál is divat volt az 1300-1400-as évek környékén. Nem is csak királyok hanem gazdag nemesek. itt egy múltkor cikk a témában de vannak róla könyvek is Például a francia királyokról szóló Elátkozott királyok, vagy ott van az Ivanho, ami szintén ebben a korban játszódik
https://mult-kor.hu/10-teny-a-kozepkori-zsidouldozesekrol-20160304
-
uwu2020 #22 Ez mondjuk pont nem igaz. Pénzt nyomtatni gazdaságpolitikai okból pl. nem lehet. És amiről írogattok a hitelezéssel kapcsolatban az se működik, persze lehet hogy még fog, de nem valószínű.
Jelenleg abba az irányba halad az ügy, hogy akkor kaphatsz kriptót hitelre, ha van olyan kriptód, amit nem akarsz elkölteni, tehát eleve van pénzed, fedezeted, csak arra számítasz, hogy az árfolyamváltozás olyan lesz, hogy nem éri meg neked most kivenni. Gyakorlatilg magas árfolyamkockázatot vállal mindkét fél, és nem lehet előre tudni ki jár jól (szinte kizárt hogy mindketten). -
kvp #21 "A kriptódat ugyanúgy kölcsön adhatod, mint a fiat pénzt. Ha nem akarsz akkor nem kérsz önrészt."
Vicces, de ez kb. olyan mint zsebbe kolcsonadni masnak. Semmilyen orveny nem garantalja hogy azt az osszeget a masiknak vissza kell fizetnie. Raadasul ha penzintezeti tevekenysegnek szamit, akkor engedelykoteles (egyebkent uzsorazas lenne). Ha pedig nem szamit annak - mert a torveny szerint a kripto az nem penz -, akkor meg nem kovetelheti vissza a "kolcsonado". Nemhogy a kamatat nem, de meg a kolcsonadott kriptot sem, hiszen "ajandekba" adta.
Szoval barmit meg lehetne tenni a kriptoval, de jelen torvenyi kornyezetben csak az onbiraskodasos penzbehajtas marad mint az egyetlen mukodokepes szerzodes ervenyesito eszkoz. A kripto csak anarchikus (jogtol es torvenyektol mentes) kornyezetben lenne hasznalhato fiat penz helyett, de ott meg nem lenne meg a szukseges magaszintu infrastruktura (villany, net), hogy mukodni tudjon. Arany helyett jo, egyfajta holland tulipan token-kent, de mivel egy matematikai pilotajatek es rengeteg valos eroforrast igenyel a fenntartasa, ezert hosszutavon biztosan negativ osszegu jatszmarol van szo. Egyebkent mar a nullszaldos is jo lenne, de ahhoz kepesnek kellene lennie barmifele IRL erteket teremteni, arra pedig nem kepes. Az arany legalabb eladhato az arany aranal ertekesebb ekszernek vagy beepitheto muszaki termekekbe, tehat nyersanyagkent is nagyon jol felhasznalhato. Meg az ocskavas vagy akar a fem uditos kupakok is ertekesebbek es konvertibilisebbek, mert van valos ertekuk (hasznuk).
A blokklanc alapu gazdasag a jelenlegi szamitasigenyes algoritmusokkal arra nem kepes, hogy a sima fizikai token-ek (tehat a nemesfem tartalmu penzermek) szerepet kivaltsa. Talan meg a nem bevalthato bankjegyek (fiat money) helyett hasznalhato, de csak ha egy jol behatarolhato jogi szemely all mogotte. (pl. egy-egy allam, kozponti -jegybanki- ledger-el) Plusz a tomeges felhasznalashoz ki kell valtani a szamitasigenyes banyaszatot egyszeru szamlalo alapu digitalis alairasokra. Ez utobbi megoldast hasznaljak pl. a magyar online penztargepek a hitelesitett konyvelesi naplok eloallitasara. (olcso, egyszeru es jogilag jol definialt kozponti iranyitas alatt allo rendszerrol beszelunk) A kinai allam uj digitalis penze is ezt a megkozelitest koveti, amit ugy kepzelhetunk el, mint egy kozpontilag felugyelt, allamilag korlatozott mennyisegu, egyedi sorszamozasu, digitalis alairassal hitelesitett, MMO-s penzt. -
#20
Kik voltak azok a zsidó hitelezők, akiket királyok ölettek meg adósságaik miatt? -
Sydra #19 Blokklánc alapú gazdaságban mindent meg tudsz csinálni, amit az eddigi gazdaságban. Fordítva viszont nem.
A kriptódat ugyanúgy kölcsön adhatod, mint a fiat pénzt. Ha nem akarsz akkor nem kérsz önrészt. Ha akarsz nyiss kriptó bankot és nyújts kriptó hitelt bizalmi alapon. A defi hitel az másra való. -
kvp #18 A decentralized finance (DeFi) rendszer az olyan mint amikor valaki a rokonoktol, ismerosoktol ker kolcson. A platform csak segit osszekotni a penzzel rendelkezo tokeseket, a penzt igenylo emberekkel. A hitelszerzodes mar a ket fel dolga, lehet bizalomra adni, lehet kockazatelemzes utan adni es lehet erte fedezetet kerni. Ez a fedezet lehet pl. az emlitett ingatlan tulajdonjoga (jelzalog joga). A platform maximum kezelesi koltseget ker, ami lehet fix osszegu vagy tokearanyos.
A legnagyobb kulonbseg a hagyomanyos bankokkal szemben ott van, hogy a platform (ami lehetne akar a craigslist vagy egy facebook csoport is, a kozepkorban a piacter volt az) csak kozvetito a befekteto es a hitel felvevoje kozott, de nem tartozik semmilyen jogi felelosseggel a tranzakciokert. Bank eseten a befekteto a banknak adja a penzet, amiert a bank vallal felelosseget, majd a bank adja oda a penzt annak aki hitelt vesz fel nalluk. Ez utobbinak ket elonye van, egyreszt a banknak van annyi sajat tokeje, hogy a kisebb vesztsegeket (bedolt hiteleket) kompenzalja a nyeresegeibol, masreszt a befektetesi es a hitel csomagokat szetkapcsolja, tehat a befeketetes a bank teljes nyeresegebol kerul kifizetesre, mig a hitel a bank teljes beteti allomanyabol. A kozvetlen hitelezes ezzel szemben 1-1-es hitelezo-hitel felvevo kapcsolatokat erdemenyez, pont mint amikor baratoktol es ismerosoktol (vagy uzsorastol) veszunk fel hitelt. Ez magasabb kockazattal jar a hitelezonek, viszont cserebe magasabb kamatot is kerhet (lasd uzsorasok). Viszont ove a kockazat, ha a fedezettel (pl. az ingatlannal) tortenik valami es nem fedezi a bedolt hitelt. Erre a bankok neha hitelbiztositast is szoktak kotni, amikor egy masik bank (biztosito) tobb hitele kozott oszlik meg a felelosseg es kozosen drukkolnak, hogy jelentosen tobb hitel legyen sikeres mint amennyi vegul bedol.
A banki rendszerben nagyobb a bankok lehetosege, hogy extra nyereseget termeljenek, amikor a hitelek tobbseget visszafizetik, de ha a hitelek nyereseggel fedezheto aranyanal tobb dol be, akkor vagy a bank sajat tokejebol vagy amennyiben az keves erre, akkor max. az adofizetok penzebol lehet kifizetni a hitelezoket. Harmadik opcio, hogy ilyenkor a hitelezok (az EU-ban adott osszeghatar felett) elvesztik a penzuket.
A kozvetlen szerzodeses platformokon meg mehet a polgari birosagra az aki hitelezett valakinek es ugy jart, hogy az illeto nem tudja visszafizetni es a fedezet nem er annyit mint amennyit kellene (pl. ingatlannal megsemmisult, megvaltozott a piaci ara, stb.). Ha eleve olyan szerzodest kotottek, amiben benne van az, hogy a hitelezo lehet bukik rajta, akkor meg birosagra sem mehet. A banki rendszer kezdeten, amikor egy bank meg egyetlen kereskedobol allt egy ceger alatt, egy foldszinti kis helyisegben ugyancsak pontosan ez volt a helyzet. Aztan a sikeres es/vagy szerencses bankarok csaladi cegeibol lettek a mai nagy bankok osei, egyre nagyobb sajat tokevel.
Szoval a magan hitelezest lehet digitalizalni es kozossegi platformokra terelni, de a bankok kihagyasa nagyobb kockazatot jelent a hitelezoknek es ezert nagyobb kamatot is kerhetnek el. Nem veletlen, hogy a penzitezeti tevekenyseget korlatozza a legtobb allam es engedelyhez koti, ugyanis a magas kockazat es magas haszon tul sok potencialis bunozot vonz, aki nem nyeli le a veszteseget hanem torvenyen kivuli modon hajtja be a penzet. (vagy legalabbis probalja meg behajtani) Plusz sokszor meg adot sem fizetnek, mert nehezen felderitheto a tevekenyseguk. -
DRFlame #17 Szóval vennék egy ingatlant 50% önerővel. Lehet én nem értek hozzá, de a leírásod alapján ezt egy defi platformon nem tudom megtenni, míg egy bankban igen. És a hitelek túlnyomó többsége hasonló jellegű. Akkor hogyan váltja ki "simán" a defi a banki hitelezést? Vagy mit értek félre? -
#16
A gazdag emberek szeretik a bank (más) pénzét befektetni és azzal érni el hozamot.
Egy jó építész is a leendő vevők pénzéből építi a házaikat nem a sajátjából hitelezi meg. Míg előbbi esetén a saját tőkéje elég a folyamatos cahsflow biztosításához és így több projektet futtat párhuzamosan, addigi utóbbi szemlélettel lehet, hogy egy ház kivitelezése kekötné a teljes tőkéjét.
A bankok meg annak adnak pénzt, aki profitot termel nekik. -
uwu2020 #15 Hagyjátok már a bankok ekézését, meg a bitcoin hasonlítgatását a bankokhoz! Ez max. a bitcoinbazis.hu falain belül menő, amúgy meg semmi realitása.
Egyébként nekem úgy tűnik, két dolog miatt is értelmetlen a cikk. Egyrészt nem feltétlenül kell hogy értsen valaki a kriptóhhoz attól hogy bankár, ha esetleg nem ért hozzá, akkor meg kit a faszt érdekel a véleménye? Másrészt meg nem biztos hogy szó szerint kell ezt érteni, azért néha szeretnek kiragadni rosszul megfogalmazott részleteket amik nem tükröznek valós álláspontot.
-
t_robert #14 Ja ismerjük a régi módszert, hogy a bankok előszeretettel olyanoknak akarnak hitelt adni, akiknek van pénze. Már csak az a kérdés, hogy akinek bőven van pénze, az miért is akarna kamatra hitelt felvenni. :) -
#13
A bitcoin sehogy de a defi platformok simán kiváltják, sőt sokkal biztonságosabban, mert nem ígéretre adnak hitelt hanem szépen le kell tenned a fedezetét. Lehet kérdezni hogy mi értelme így a hitelezésnek ha le kell tenni a fedezetét, az hogy a fedezet van hogy kifizeti a hitelt helyetted és nem kell cryptot eladnod hogy FIAT-hoz juthass. -
DRFlame #12 Hogyan alapul lopáson a bankszektor rendszere?
És hogyan váltja ki a bitcoin mondjuk a hitelezéshez kapcsolódó teendőket, mint a kockázat- és fedezetkezelés? -
t_robert #11 A dolog ennél bonyolultabb. Egy állam képes a felhalmozódó adósságot leamortizálni. Vagy a régi adósságot semmissé tenni. Főleg a nagy államok és nagy időtávban. Az USA se előszór adósodott el a történelme folyamán, mint ahogy más államok is. Ki a fene tud szembe menni mondjuk egy USAával, ha hoz egy törvényt, hogy akkor semmisnek tekinti az 50 évnél régebbi adóságot. Hol perelnek be egy USA-t? Vagy ha beperelik, hogyan érvényesítenek vele szemben bármilyen jogot. Kiküldik a végrehajtót az USA-ra a 63 évvel ezelőtt képződött adósságra? :) Az elmúlt évtizedekben számos ország adósodott el. Amelyek mára működnek ugyan úgy, mint korábban. Előbb utóbb, minden behajthatatlan adósságot leírnak vagy mérsékelne, átütemeznek stb. Egy hitelező se fog 200 évet várni a pénzére. Mondjuk ismerjük a középkori módszert is. Amikor királyok nagy kölcsönöket vettek fel mondjuk gazdag zsidó kereskedőktől. Majd mikor vissza kellett volna fizetni a kölcsönt inkább kinyírták a hitelezőt. A mai hitelezők kicsit jobban járnak az államokkal szemben. lehet nem kapják vissza a pénzüket, de legalább életben maradnak... :) -
t_robert #10 Amúgy az se véletlen, hogy az elmúlt évszázadokban át kellett állni a világnak az arany fizetőeszközként való felhasználásáról papir fecnikre. :) elöbb még volt aranyparitáson álló valuták, majd az se, hiszen a világ gazdaság és kereskedem nagysága messze meghaladja a rendelkezésre álló arany mennyiségét. Úgy megnőtt a világ gazdasága és létszáma és kereskedelme, hogy mára nem lehet arany alapon fedezni a mennyiséget. A legfejlettebb gazdaságoknak is legfeljebb 1-2% éves GDP értékben van arany tartalék. Olyan a dolog, mintha vennék egy 50 milliós házat és fedezetnek a nagymama 300 ezres nyakláncával akarnám fedezni a tranzakciót... :) Az se véletlen, hogy egyre több ország jegybankja csapra veri az ország aranytartalékát, mert értelmetlen arany készletet felhalmozni, ami nemelég a gazdaság fedezésére. Már a magyar gazdaság évi 40-45 ezer milliárdos GDP-jét se lehet fedezni érdemben 100-200 tonna arannyal. Már régen nem pár aranyrúd stabilizálja(vagy nem) a forintot, hanem a magyar gazdaság teljesítménye és annak megítélése. Na a bitcoinnal is ez a helyzet. egyszerűen nincsen belőle elég mennyiség, hogy érdemben komoly hatása legyen a világgazdaságra és elég ahhoz, hogy tényleges valutaként használni lehessen akár milyen is az árfolyama. Így soha nem lesz érdemben meghatározó tényező a gazdaságban. Valójában semmi más csak egy üres spukulációs játék, ami simán beborulhat és mehet a szemétre bármikor.
Utoljára szerkesztette: t_robert, 2021.10.14. 12:49:17 -
t_robert #9 Viszont közben folyamatosan veszítenek is a bitcoin eddig kibányászott készletéből. elfelejtenek jelszavakat meghalnak az emberek, akik ismerik a hozzáférés kulcsát stb. Jó példa a csávó aki elfelejtette a 10 évvel ezelőtt szerzet pársziz bitcoinjának a hozzáférési jelszavát. Azóta többször gépet cserélt. Most nem meri begépelni az utolsó kísérletet, mert ha azt is elrontja a büdős életben nem fog többet hozzáférni a mára sok millió dolláros vagyonhoz. És nyilván világ viszonylatban sokan vannak, akik rendelkeznek mondjuk 2 bitcoinnal aztán elüti az autó. a család és az örökös nem ismeri a hozzáférést. Egy elhunyt személy esetében a törvényes örökös hozzáfér egy bankban a számlához. bitcoin estében egyszerűen nincsen kihez fordulni a kérdésben...... így óhatatlanul fogy és szóródik szerte a eddig kibányászott kb. 19 millió bitcoin. Nem lepődnek meg, hogy mára akár a 10-15%-hoz nem lehet hozzáférni többet a büdös életben. Az idő múltával ez csak romlani fog. Kicsit olyan a dolog, mint az arany esetében. Nagyjából az elmúlt 6000 évben az emberiség által kibányászott arany összes mennyisége 24 karátban fém tisztán beleférne egy 300 méteres kockába. Ennek a mennyiségnek egy jelentős része elveszett a történelem folyamán. elásva valahol vagy elsüllyed hajókkal a tenger fenekére. illetve az utóbbi évtizedekben nagy mennyiséget kidobunk a szemétbe a használt elektronikákkal együtt. Az éves kibányászott arany mennyiségen vagy 20-25%-t az ipar használja fel. És ezek jó része a szemétben végzi. Ráadásul ma már egyre ritkábbak a gazdaságosan bányászható arany lelőhelyek száma a világon, hiszen a nagyrészt a jó bányáknak már kibányászták. Vagyis erősen hasonlít a dolog a bitcoinra. Korlátos a mennyiség, aminek egy részét elveszítjük és egyre nehezebb új forráshoz jutni. -
asgh #8 Az alapvető probléma a kriptoval, hogy a valóban forradalmi könyvelési rendszer (blokklánc) létjogosultságát keverik azzal, amit könyvelnek rajta, ami meg nulla. Mintha egy fiktív cég fiktív számainak azért tulajdonítanának valódi értéket, mert hogy a könyvelők mennyi melót beleraktak a számok kitalálásába. -
Sydra #7 "A bitcoin eseten nincs mogotte semmilyen allam"
Ma már ez sem igaz. -
factorian #6 "A kriptovaluta lehet bármennyire sikeres, a megítélése még mindig erősen vitatott a bankszektorban." Tehát az a szektor amit leválthat (és aminek a korrupt lopáson alapuló rendszerét le tudja cserélni, igen ez a bankrendszer) vitatja az értékességét? na mesélj még. Komolyan mondom, egy óvodás értelmesebb cikkeket tudna írni. Lassan szitokszó lesz az újságíró számomra, annyira szemét munkát végeznek.
Utoljára szerkesztette: factorian, 2021.10.14. 10:07:31 -
kvp #5 A bitcoin magaban teljesen ertektelen, mint ahogy a fiat money (a nem bevalthato papirpenz) es ennek digitalis valtozatai is azok. Az utobbiak erteket a kiado allamok garantaljak, legalabbis papiron, gyakorlatban meg a piac, tehat hogy ki mennyit ad ertuk. A bitcoin eseten nincs mogotte semmilyen allam vagy szervezet, ezert ugyancsak attol fugg az erteke, hogy mennyit adnak erte a piacon. Ez igy kb. egy MMO-s jatekpenznek felel meg, csak limitalt a mennyisege, mint multiplayer survival minecraft-ban a kibanyaszhato blokkoke.
Az egyetlen es eleg jelentos kulonbseg, hogy mig a sajat valuta hasznalatat a legtobb allam tamogatja, addig a bitcoin-t legfeljebb turi, de sok helyen (koszonhetoen a magas eroforrasigenynek) ma mar inkabb tiltjak. Tehat a bankar mondandoja inkabb arrol szolt, hogy lehet befektetni bele, de barmikor mondhatja azt az amerikai (vagy a vilag-) allam, hogy betiltja es onnantol illegalis lesz eladni, igy barmikor benne ragadhat a belefektetett toke. Mivel ok legalis bankarok, ezert egy esetleges tilas eseten minden nalluk kezelt es nem sajat offline tarcaban levo coin-t torolniuk kell. De ezt persze csak szemelyes velemenykent fogalmazta meg, a cege tovabbra is szivesen fogad el konvertibilis valutat es valtja be (egy kis -vagy nagy- haszonnal) nem konvertibilis coin-okra... -
Sydra #4 "Értéktelen a bitcoin?"
Most épp 57000 dollárt ér. Szóval nem.
Köszönjük a tízezer plusz egyedik semmitmondó propaganda cikket ugyanarról!
Utoljára szerkesztette: Sydra, 2021.10.14. 09:33:01 -
nlght #3 Az USA államadóssága elérte a 29 000 000 millió dollárt.
Soha a büdös életben nem fogják visszafizetni már, Görögország sorsa vár rájuk, így borítékolható a következő világválság.
És az csak egy ok amiért rohannak a népek kriptoba fektetni.
Egy másik ok a sok közül, hogy a világ összes kormánya bedurrantotta a pénznyomdát és ömlik ki, az infláció az egekben van. Minden termék egyre drágább, az emberek hónapról hónapra élnek már most is. Borítékolható emiatt is egy válság.
Közgazdaság tan első lecke: minden pénz annyira értékes, amennyire értékesnek tartják az emberek, amennyire bíznak bennük. A világ kormányai maguk alatt vágják a fát, a kripto meg egyre népszerűbb. -
#2
Hú jólvan ugyanezek a srácok a synthetic subprime CDO-kat meg nagyon értékesnek tartották, szóval jó úton haladunk ha Bitcoinba fektetünk. A stabil coinok meg annyira stabilak mint a mögöttük lévő asset, az biztos hogy mindig 1$-t fog érni 1 olyan coin csak az nem biztos hogy mennyi lesz az 1$ vásárlóértéke a jövőben. Persze valószínűleg így beszélnénk mi is ha nekünk is lenne egy pénz nyomdánk hogy a konkurenciáé értéktelen. -
#1
Egyszer tuti kidurran, vagy megváltozik, de a 21 milliomodik BTC-t kb 80 év múlva fogják kibányászni, amennyiben addig arányosan nő a számítási kapacitásunk.