Berta Sándor
Az empátia lehet a jövő legfontosabb képessége
Legalábbis ezt az álláspontot képviselte a Google innovációs vezetője.
Frederik G. Pferdt már 2017-ben elmondta, hogy a Google leendő munkatársainak milyen képességekkel kell rendelkezniük. Az állásinterjúk során három dologra figyelnek. Az egyik az a képesség, hogy valaki tud-e problémákat elemezni és megoldani. A második lényege, hogy a jelentkező személy mennyire tud csapatot vezetni, ugyanakkor képes-e visszalépni és másoknak átadni a vezetést. Míg a harmadik azt takarja, hogy valaki tud-e felelősséget vállalni és előre lendíteni ügyeket, akár azzal együtt is, hogy közben javít a világon. A 43 éves menedzser közel 12 éve dolgozik a webes konszernnél, emellett a Stanford Egyetemen tanít és az Egyesült Nemzetek Szervezetének, valamint a Német Labdarúgó Szövetségnek (DFB) ad innovációs tanácsokat. Pferdt most a koronavírus-járvány alatt gyűjtött tapasztalatokat és a jövőbeli munkavégzéssel kapcsolatos gondolatokat osztotta meg.
"A világ belátható időn belül olyan kihívásokat fog velünk szemben támasztani, amelyre a legtöbb ember nincs felkészülve és nem is számít. Több száz csoporttal dolgoztam együtt és arra készítettem fel azokat, hogy miként ismerhetik fel a problémákat és hogyan fejleszthetnek ki azokra kreatív, segítséget jelentő és innovatív megoldásokat. A legfontosabb, hogy hogyan állunk a mindennapi problémákhoz, milyen a gondolkodásmódunk és a mentális beállítottságunk. Az új gondolkodásmód dimenziói a kíváncsiság, az empátia, az expanzív gondolkodás és a kísérletező kedv, továbbá kell egy nagy adag optimizmus is. Egyikünk sem tudja előre megmondani a jövőt, de képezhetjük a mentalitásunkat azért, hogy felkészültebbek legyünk. A kihívásokat lehetőségekké alakíthatjuk át, optimistán élhetünk (nem kell otthonról dolgoznunk, de megtehetjük), erősíthetjük az empátiánkat (ez lesz a jövő első számú képessége), rituálékat és kísérleteket végezhetünk, illetve szabadon engedhetjük a kreativitásunkat, ugyanis mindenki kreatív. Az első lépés mindig a megfelelő kérdések megfogalmazása" - ecsetelte a Google innovációs vezetője.
A menedzser hozzátette, hogy a koronavírus-járvány elsődleges tapasztalata az, hogy minden krízis egyben nagy lehetőségeket is kínál és most pont az látható, hogy az emberek rendkívül kreatívak lettek, ezt pedig a járvány váltotta ki. Mindenki különböző mértékű korlátozásokat élt át és ez szabadon engedte a kreativitást. A felhasználóknak otthonról kellett dolgozniuk, a tanároknak hirtelen digitálisan kellett tanítaniuk, sokan online rendelték meg az ételüket. Az emberek másképp nyaraltak és ünnepelték a születésnapjaikat. De az emberiség mindenekelőtt egy dolgot tett: tanult. A Google például a pandémia után röviddel indította el a Reimagine nevű projektet, amelyben a szakértők a munka jövőjét kutatták. A hibrid munkahellyel leírható a Google jövőbeli munkavégzésének a víziója. De még nem áll rendelkezésre az összes válasz, ezért a lehető legjobb dolgot tehetik: a felhasználókat állítják a középpontba. A járványhelyzetek egyébként leginkább arra jók, hogy esélyt kapjunk arra, hogy valamit másképp csináljunk. Őt az nyűgözte le a legjobban, hogy a tanulásra bárhol sor kerülhetett, nem csupán az épületekben. Amely változás elvileg normális esetben 10 év alatt ment volna végbe, az most 10 nap alatt. Mindenkinek el kellett gondolkodnia arról, hogyan él, dolgozik, tanul, játszik, nyaral és tölti a hétvégéjét. Pferdt azt csak remélte, hogy a tanultakat az oktatásban és a klímaváltozás elleni harcban is hasznosítjuk majd.
"Továbbra is hiszünk az irodák értékében. A cégkultúránk központi eleme marad, hogy összehozzuk az embereket az irodáinkban azért, hogy együtt dolgozzanak és egy közösséget építsenek fel. De ezzel párhuzamosan felismerjük a nagyobb és intelligensebb rugalmasság szükségességét is. Minden munkatársnak szüksége van az összetartozás érzésére. Azonban meg kell válaszolni olyan kérdéseket, hogy miként tudunk egy hibrid, rugalmas és digitális világban tisztességesek és az eddiginél empatikusabbak lenni. A videokonferenciák ezt nem helyettesíthetik, csak kiegészíthetik és hihetetlen lehetőségek vannak azokban. De nekünk kell ezeket a potenciálokat kihasználnunk. Csupán érzékelnünk és formálnunk kell azokat. Új élet-, tanulási, munka- és játékmódokkal kísérletezhetünk. Amennyiben valaki most is kreatív tudott lenni, akkor az a normális életben is az lesz. A krízis felkínálta annak a lehetőségét, hogy eldöntsük: akarunk-e változtatni vagy sem. Mindenki maga döntheti el, hogyan akar a jövőben dolgozni. Az biztos, hogy a jövő munkája digitálisabb és rugalmasabb lesz. A régi és az új kérdésekre is kreatív válaszokat kell adnunk. A mostani nagy problémákat másképp és közösen oldhatjuk meg" - szögezte le a menedzser.
Frederik G. Pferdt már 2017-ben elmondta, hogy a Google leendő munkatársainak milyen képességekkel kell rendelkezniük. Az állásinterjúk során három dologra figyelnek. Az egyik az a képesség, hogy valaki tud-e problémákat elemezni és megoldani. A második lényege, hogy a jelentkező személy mennyire tud csapatot vezetni, ugyanakkor képes-e visszalépni és másoknak átadni a vezetést. Míg a harmadik azt takarja, hogy valaki tud-e felelősséget vállalni és előre lendíteni ügyeket, akár azzal együtt is, hogy közben javít a világon. A 43 éves menedzser közel 12 éve dolgozik a webes konszernnél, emellett a Stanford Egyetemen tanít és az Egyesült Nemzetek Szervezetének, valamint a Német Labdarúgó Szövetségnek (DFB) ad innovációs tanácsokat. Pferdt most a koronavírus-járvány alatt gyűjtött tapasztalatokat és a jövőbeli munkavégzéssel kapcsolatos gondolatokat osztotta meg.
"A világ belátható időn belül olyan kihívásokat fog velünk szemben támasztani, amelyre a legtöbb ember nincs felkészülve és nem is számít. Több száz csoporttal dolgoztam együtt és arra készítettem fel azokat, hogy miként ismerhetik fel a problémákat és hogyan fejleszthetnek ki azokra kreatív, segítséget jelentő és innovatív megoldásokat. A legfontosabb, hogy hogyan állunk a mindennapi problémákhoz, milyen a gondolkodásmódunk és a mentális beállítottságunk. Az új gondolkodásmód dimenziói a kíváncsiság, az empátia, az expanzív gondolkodás és a kísérletező kedv, továbbá kell egy nagy adag optimizmus is. Egyikünk sem tudja előre megmondani a jövőt, de képezhetjük a mentalitásunkat azért, hogy felkészültebbek legyünk. A kihívásokat lehetőségekké alakíthatjuk át, optimistán élhetünk (nem kell otthonról dolgoznunk, de megtehetjük), erősíthetjük az empátiánkat (ez lesz a jövő első számú képessége), rituálékat és kísérleteket végezhetünk, illetve szabadon engedhetjük a kreativitásunkat, ugyanis mindenki kreatív. Az első lépés mindig a megfelelő kérdések megfogalmazása" - ecsetelte a Google innovációs vezetője.
A menedzser hozzátette, hogy a koronavírus-járvány elsődleges tapasztalata az, hogy minden krízis egyben nagy lehetőségeket is kínál és most pont az látható, hogy az emberek rendkívül kreatívak lettek, ezt pedig a járvány váltotta ki. Mindenki különböző mértékű korlátozásokat élt át és ez szabadon engedte a kreativitást. A felhasználóknak otthonról kellett dolgozniuk, a tanároknak hirtelen digitálisan kellett tanítaniuk, sokan online rendelték meg az ételüket. Az emberek másképp nyaraltak és ünnepelték a születésnapjaikat. De az emberiség mindenekelőtt egy dolgot tett: tanult. A Google például a pandémia után röviddel indította el a Reimagine nevű projektet, amelyben a szakértők a munka jövőjét kutatták. A hibrid munkahellyel leírható a Google jövőbeli munkavégzésének a víziója. De még nem áll rendelkezésre az összes válasz, ezért a lehető legjobb dolgot tehetik: a felhasználókat állítják a középpontba. A járványhelyzetek egyébként leginkább arra jók, hogy esélyt kapjunk arra, hogy valamit másképp csináljunk. Őt az nyűgözte le a legjobban, hogy a tanulásra bárhol sor kerülhetett, nem csupán az épületekben. Amely változás elvileg normális esetben 10 év alatt ment volna végbe, az most 10 nap alatt. Mindenkinek el kellett gondolkodnia arról, hogyan él, dolgozik, tanul, játszik, nyaral és tölti a hétvégéjét. Pferdt azt csak remélte, hogy a tanultakat az oktatásban és a klímaváltozás elleni harcban is hasznosítjuk majd.
"Továbbra is hiszünk az irodák értékében. A cégkultúránk központi eleme marad, hogy összehozzuk az embereket az irodáinkban azért, hogy együtt dolgozzanak és egy közösséget építsenek fel. De ezzel párhuzamosan felismerjük a nagyobb és intelligensebb rugalmasság szükségességét is. Minden munkatársnak szüksége van az összetartozás érzésére. Azonban meg kell válaszolni olyan kérdéseket, hogy miként tudunk egy hibrid, rugalmas és digitális világban tisztességesek és az eddiginél empatikusabbak lenni. A videokonferenciák ezt nem helyettesíthetik, csak kiegészíthetik és hihetetlen lehetőségek vannak azokban. De nekünk kell ezeket a potenciálokat kihasználnunk. Csupán érzékelnünk és formálnunk kell azokat. Új élet-, tanulási, munka- és játékmódokkal kísérletezhetünk. Amennyiben valaki most is kreatív tudott lenni, akkor az a normális életben is az lesz. A krízis felkínálta annak a lehetőségét, hogy eldöntsük: akarunk-e változtatni vagy sem. Mindenki maga döntheti el, hogyan akar a jövőben dolgozni. Az biztos, hogy a jövő munkája digitálisabb és rugalmasabb lesz. A régi és az új kérdésekre is kreatív válaszokat kell adnunk. A mostani nagy problémákat másképp és közösen oldhatjuk meg" - szögezte le a menedzser.