Berta Sándor
Régi írások megfejtésében segíthet a mesterséges intelligencia
Kevés a szakértő, ezért kell a technológiára támaszkodni.
A Notre Dame Egyetem kutatói egy olyan neurális hálózatot fejlesztettek ki, amely a gépi tanulással ötvözve képes megfejteni a régi szövegeket. Csak a Sankt Gallen-i Apátsági Könyvtárban 160 000 olyan dokumentumot őriznek, amelyek többségét a szakemberek még nem fordították le. Ennek oka elsősorban az, hogy egyszerűen túl kevés az olyan szakértő, aki megérti a többnyire már nem használt nyelveket.
A jövőben az új rendszer képes lesz megérteni a régi nyelveken írt anyagokat vagy könyveket és azokat egy modern nyelvre lefordítani. Walter Scheirer és kollégái számos olyan digitalizált kéziratot vizsgáltak meg, amelyeket a Sankt Gallen-i Apátság írástudói készítettek el a 9. században. A szövegeket sikerült lefordítani, de most a neurális hálózattal is tanulmányozzák mind az eredeti változatot, mind a fordítást. A csoport mérte azt az időt, amelyre az egyes szövegrészek összehasonlítására volt szükség, hogy megtudják, melyik szavak, írásjelek vagy részek lefordítása a legkönnyebb vagy a legnehezebb.
Scheirer kijelentette, hogy ezt a stratégiát hagyományos esetben nem alkalmazzák a gépi tanulásban és az adatokat az úgynevezett pszichofizikai mérésekkel jelölik meg, amely egy módszer a fizikai ingerek és a mentális jelenségek közötti kapcsolatok mérésére. A módszer részét képezi például annak az időnek a mérése, amely alatt egy tapasztalt olvasó felismer egy adott karaktert, felfogja a kézírás minőségét vagy azonosítja bizonyos rövidítések használatát. A neurális hálózatot tájékoztatják a gyakran jelentkező nehézségekről és a mérések alapján korrigálni tudják a fordításokat. Így sikerült a megalkotott programot úgy módosítani, hogy etióp írásokat is le tudott fordítani.
Hildegund Müller, a Notre Dame Egyetem professzora rámutatott, hogy az ősi szövegek átírása a nyugati kultúrkörön kívül készült dokumentumok esetében is fontos lehet, elég csak a veszélyeztetett kultúrákban eltűnőben lévő nyelvekre gondolni. Az utóbbiak segítségével írt anyagokat meg kell őrizni azért, hogy egy nap a mesterséges intelligencia segítségével lefordíthassák azokat.
A Notre Dame Egyetem kutatói egy olyan neurális hálózatot fejlesztettek ki, amely a gépi tanulással ötvözve képes megfejteni a régi szövegeket. Csak a Sankt Gallen-i Apátsági Könyvtárban 160 000 olyan dokumentumot őriznek, amelyek többségét a szakemberek még nem fordították le. Ennek oka elsősorban az, hogy egyszerűen túl kevés az olyan szakértő, aki megérti a többnyire már nem használt nyelveket.
A jövőben az új rendszer képes lesz megérteni a régi nyelveken írt anyagokat vagy könyveket és azokat egy modern nyelvre lefordítani. Walter Scheirer és kollégái számos olyan digitalizált kéziratot vizsgáltak meg, amelyeket a Sankt Gallen-i Apátság írástudói készítettek el a 9. században. A szövegeket sikerült lefordítani, de most a neurális hálózattal is tanulmányozzák mind az eredeti változatot, mind a fordítást. A csoport mérte azt az időt, amelyre az egyes szövegrészek összehasonlítására volt szükség, hogy megtudják, melyik szavak, írásjelek vagy részek lefordítása a legkönnyebb vagy a legnehezebb.
Scheirer kijelentette, hogy ezt a stratégiát hagyományos esetben nem alkalmazzák a gépi tanulásban és az adatokat az úgynevezett pszichofizikai mérésekkel jelölik meg, amely egy módszer a fizikai ingerek és a mentális jelenségek közötti kapcsolatok mérésére. A módszer részét képezi például annak az időnek a mérése, amely alatt egy tapasztalt olvasó felismer egy adott karaktert, felfogja a kézírás minőségét vagy azonosítja bizonyos rövidítések használatát. A neurális hálózatot tájékoztatják a gyakran jelentkező nehézségekről és a mérések alapján korrigálni tudják a fordításokat. Így sikerült a megalkotott programot úgy módosítani, hogy etióp írásokat is le tudott fordítani.
Hildegund Müller, a Notre Dame Egyetem professzora rámutatott, hogy az ősi szövegek átírása a nyugati kultúrkörön kívül készült dokumentumok esetében is fontos lehet, elég csak a veszélyeztetett kultúrákban eltűnőben lévő nyelvekre gondolni. Az utóbbiak segítségével írt anyagokat meg kell őrizni azért, hogy egy nap a mesterséges intelligencia segítségével lefordíthassák azokat.