Berta Sándor
Szigorúbb lehetne az IT-óriások elleni egyik európai törvény
Egyes európai képviselők és szervezetek módosítanák a Digital Services Act csomagot.
Az Európai Unió két csomag segítségével akarja az internetes gigászok hatalmát megtörni. A jogszabályok egyike a már tavaly szeptemberben ismertté vált digitális szolgáltatásokra vonatkozó törvény (DSA), míg a másik a nemrég ismertetett digitális piaci törvény (DMA).
Német politikusok és szervezetek most azért lobbiznak, hogy a DSA-t tovább kellene szigorítani azért, mert a 2017-ben elfogadott német hálózat-átkutatási törvény (NetzDG) sokkal jobban szabályozza a területet. Az utóbbi jogszabály arra kötelezi a legalább 2 millió felhasználóval rendelkező online platformokat, hogy a közösségi hálózataikat kutassák át illegális tartalmak és gyűlöletbeszéd-bejegyzések után, s azokat 24 órán vagy legkésőbb 1 héten belül töröljék. Az előbbi határidő a veszélyesebb, míg az utóbbi a kevésbé veszélyes anyagokra vonatkozik.
Hansjörg Durz, a CDU/CSU német parlamenti frakciójának képviselője kiemelte, hogy a kapcsolódó tárgyalások kezdete óta világos a számukra, hogy a DSA előírásai nem lehetnek a NetzDG szabályainál elnézőbbek. Josephine Ballon, a HateAid nevű nem kormányzati szervezet jogásza mindezt azzal egészítette ki, hogy a német törvény néhány területen sokkal szélesebb körű kötelezettségeket ír elő az illegális tartalmak eltávolítására vonatkozóan, mint a DSA jelenlegi tervezete.
Ugyanakkor fennáll a veszélye az overblocking jelenségnek, vagyis a legális anyagok jogellenes törlésének. A HateAID is egyetértett azzal, hogy ez egyes esetekben megvalósulhatna.
Az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált a felvetésekre, hogy a tagállamok egyelőre összpontosítsanak a DSA minél gyorsabb elfogadására, hogy megakadályozzák az európai belső piac széttöredezését. Ráadásul a nem összehangolt intézkedések jogbizonytalansághoz vezethetnek.
Az Európai Unió két csomag segítségével akarja az internetes gigászok hatalmát megtörni. A jogszabályok egyike a már tavaly szeptemberben ismertté vált digitális szolgáltatásokra vonatkozó törvény (DSA), míg a másik a nemrég ismertetett digitális piaci törvény (DMA).
Német politikusok és szervezetek most azért lobbiznak, hogy a DSA-t tovább kellene szigorítani azért, mert a 2017-ben elfogadott német hálózat-átkutatási törvény (NetzDG) sokkal jobban szabályozza a területet. Az utóbbi jogszabály arra kötelezi a legalább 2 millió felhasználóval rendelkező online platformokat, hogy a közösségi hálózataikat kutassák át illegális tartalmak és gyűlöletbeszéd-bejegyzések után, s azokat 24 órán vagy legkésőbb 1 héten belül töröljék. Az előbbi határidő a veszélyesebb, míg az utóbbi a kevésbé veszélyes anyagokra vonatkozik.
Hansjörg Durz, a CDU/CSU német parlamenti frakciójának képviselője kiemelte, hogy a kapcsolódó tárgyalások kezdete óta világos a számukra, hogy a DSA előírásai nem lehetnek a NetzDG szabályainál elnézőbbek. Josephine Ballon, a HateAid nevű nem kormányzati szervezet jogásza mindezt azzal egészítette ki, hogy a német törvény néhány területen sokkal szélesebb körű kötelezettségeket ír elő az illegális tartalmak eltávolítására vonatkozóan, mint a DSA jelenlegi tervezete.
Ugyanakkor fennáll a veszélye az overblocking jelenségnek, vagyis a legális anyagok jogellenes törlésének. A HateAID is egyetértett azzal, hogy ez egyes esetekben megvalósulhatna.
Az Európai Bizottság szóvivője úgy reagált a felvetésekre, hogy a tagállamok egyelőre összpontosítsanak a DSA minél gyorsabb elfogadására, hogy megakadályozzák az európai belső piac széttöredezését. Ráadásul a nem összehangolt intézkedések jogbizonytalansághoz vezethetnek.