Berta Sándor
Drágulnak a tévék
A panelek ára a tavalyi év hasonló időszakához képest 134 százalékkal emelkedett.
A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások eredményeként világszerte nő az igény az emberek részéről az okostelevíziók iránt, azonban a vásárlóknak gyakran csalódniuk kell, ugyanis a készülékek többsége meglehetősen drága. Pedig kereslet lenne, hiszen a TrendForce kutatóinak adatai alapján az idén akár 223 millió terméket is kiszállíthatnak a gyártók. Ez 3,1 százalékos növekedés 2020 hasonló időszakához képest. A nagy sportesemények, mint a tokiói olimpia vagy a foci-EB szintén fontos tényező az igények növekedésében, függetlenül attól, hogy azokat nézők nélkül tartják-e meg. Az árak növekedése részben a panelek árdrágulása miatt következett be: a panelek ára tavaly júniusban rendkívül alacsony volt, azóta viszont 134 százalékkal emelkedett. Ezzel párhuzamosan pedig a vezérlőelektronika területét is sújtja a chiphiány.
A nagy gyártók, például az LG és a Samsung előnyben vannak a többiekkel szemben, mert saját gyártásuk miatt elegendő mennyiségű panelt és más alkatrészt tudtak felhalmozni, s a megrendeléseiket is rendszeresen és nagy mennyiségre vonatkozóan adják le a beszállítóiknak. A kisebb piaci szereplők számára viszont, amelyek az ügyfeleiket olcsó árakkal próbálják magukhoz csábítani, a tévék értékesítése egyre nehezebbé válik. S ez megfigyelhető a piaci számokból is, az eladásai adataik ugyanis tavaly óta csökkentek.
A piac egyre inkább a legnagyobbak kezében van, a többiek kiszorulnak. Az öt nagy okostelevízió-gyártó, a Hisense, az LG, a Samsung, a TCL és a Xiaomi piaci részesedése tavaly már meghaladta a 60 százalékot. Ez a trend az idén is folytatódik. A cégek a megnövekedett költségeiket kiigazított értékesítési árakkal akarják ellensúlyozni. Az áremelés ugyanakkor lépésenként valósul majd meg, hogy ne riasszák el a fogyasztókat.
A cégek a legtöbb pénzt a 60 collosnál nagyobb modelleken keresnek, ezért ezeket favorizálják, így ezek piaci részesedése az idén 17,7 százalékra nőhet. Az LCD drágulással ellentétes módon viszont az OLED-tévék egyre olcsóbbak a gyártási kapacitások kiépítésével. Például 2020 elején még egy 55 collos UHD OLED modell négyszer annyiba került, mint egy hasonló méretű LCD, de ez 2020 végére 2,9-szeresére csökkent, míg idén év elején már csak 2,2-szer kerül többe. Éppen ezért a TrendForce arra számít, hogy az idén már 6,76 millió OLED-panelt fognak gyártani a vállalatok, amely 2020-hoz képest 72 százalékos növekedést jelent majd.
Februárban derült ki, hogy drágulni fognak a laptopok. A háttérben az elemzők szerint az elmúlt időszakban a televíziók iránt megnövekedett kereslet áll és az, hogy hiány van többek között LCD-panelekből és processzorokból, így a notebookgyártók eleve áremelésekkel számoltak, de eddig még nem léptek.
A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások eredményeként világszerte nő az igény az emberek részéről az okostelevíziók iránt, azonban a vásárlóknak gyakran csalódniuk kell, ugyanis a készülékek többsége meglehetősen drága. Pedig kereslet lenne, hiszen a TrendForce kutatóinak adatai alapján az idén akár 223 millió terméket is kiszállíthatnak a gyártók. Ez 3,1 százalékos növekedés 2020 hasonló időszakához képest. A nagy sportesemények, mint a tokiói olimpia vagy a foci-EB szintén fontos tényező az igények növekedésében, függetlenül attól, hogy azokat nézők nélkül tartják-e meg. Az árak növekedése részben a panelek árdrágulása miatt következett be: a panelek ára tavaly júniusban rendkívül alacsony volt, azóta viszont 134 százalékkal emelkedett. Ezzel párhuzamosan pedig a vezérlőelektronika területét is sújtja a chiphiány.
A nagy gyártók, például az LG és a Samsung előnyben vannak a többiekkel szemben, mert saját gyártásuk miatt elegendő mennyiségű panelt és más alkatrészt tudtak felhalmozni, s a megrendeléseiket is rendszeresen és nagy mennyiségre vonatkozóan adják le a beszállítóiknak. A kisebb piaci szereplők számára viszont, amelyek az ügyfeleiket olcsó árakkal próbálják magukhoz csábítani, a tévék értékesítése egyre nehezebbé válik. S ez megfigyelhető a piaci számokból is, az eladásai adataik ugyanis tavaly óta csökkentek.
A piac egyre inkább a legnagyobbak kezében van, a többiek kiszorulnak. Az öt nagy okostelevízió-gyártó, a Hisense, az LG, a Samsung, a TCL és a Xiaomi piaci részesedése tavaly már meghaladta a 60 százalékot. Ez a trend az idén is folytatódik. A cégek a megnövekedett költségeiket kiigazított értékesítési árakkal akarják ellensúlyozni. Az áremelés ugyanakkor lépésenként valósul majd meg, hogy ne riasszák el a fogyasztókat.
A cégek a legtöbb pénzt a 60 collosnál nagyobb modelleken keresnek, ezért ezeket favorizálják, így ezek piaci részesedése az idén 17,7 százalékra nőhet. Az LCD drágulással ellentétes módon viszont az OLED-tévék egyre olcsóbbak a gyártási kapacitások kiépítésével. Például 2020 elején még egy 55 collos UHD OLED modell négyszer annyiba került, mint egy hasonló méretű LCD, de ez 2020 végére 2,9-szeresére csökkent, míg idén év elején már csak 2,2-szer kerül többe. Éppen ezért a TrendForce arra számít, hogy az idén már 6,76 millió OLED-panelt fognak gyártani a vállalatok, amely 2020-hoz képest 72 százalékos növekedést jelent majd.
Februárban derült ki, hogy drágulni fognak a laptopok. A háttérben az elemzők szerint az elmúlt időszakban a televíziók iránt megnövekedett kereslet áll és az, hogy hiány van többek között LCD-panelekből és processzorokból, így a notebookgyártók eleve áremelésekkel számoltak, de eddig még nem léptek.