kvp#23
"Ez DIREKT ilyen. És nem blokkonként vált, hanem soronként. Mindezt azért hogy a framehossz TELJES hosszára jusson aktuális sor ami ég, MINDIG."
Ez rossz minoseget jelent. A jo minosegu kijelzok, legyenek azok lcd-k vagy oled-ek, ha ramer az ember egy pixelre, akkor folyamatosan vilagitanak. Nincs villogas, mert 50%-os fenyeron a feldolgozo szoftver veszi le a pixelek fenyerejet. Nincs kontraszt allitas, mert a felso es also ertekek be vannak huzalozva a meghajtasi tartomany ket szelere es csak a szoftver allit utanna. Es nincs sorvaltas, hanem full frame valtas van, tehat akarmekkora sebessegu kameraval vesszuk a kepet, az osszes pixel egyszerre valt at. Lcd es mikrotukros projector eseten ilyenkor vagy le kell kapcsolni a vilagitast (amitol igy villog) vagy latszani fog ahogy at fade-el az egyik pixel ertek a masikba. Oled es inorganikus led eseten lehetoseg van arra, hogy kvazi azonnal valtson. A legtobb jobb minosegu aktiv matrixos lcd egyebkent tartja a pixel ertekeket amig meg nem jon a kovetkezo kepkocka es csak abban van elteres, hogy soronkent, blokkonkent vagy teljes frame-en egyszerre valt. En mar lattam olyan szincsatornankent 14 bites HDR kijelzot, ami kepes volt a teljes frame-es valtasra, mindezt eleg magas framerate mellett. Picit draga volt, de oda a specifikacio szerint az kellett. (ket darab raadasul, redundancianak, hogy ha hiba miatt kiesne az egyik akkor is legyen kep, mindent duplikaltak, meg a pc-s kepfeldolgozo aramkoroket is)
Ugyanez igaz a kamerak kozott is. Aki mar filmezett full frame update-es kameraval, annak a sorosan frissitett cmos vagy ccd szenzorok kepe remalom. Ezert jok azok a szenzorok, ahol a felso fenyerzekeny retegrol egyetlen orajel hatasara veszi le a mogotte levo feldolgozo reteg a jelet es utanna parhuzamosan, egyszerre tolti ujra a kondikat a teljes frame-re. Ezzel kb. azt tudjak amit a regi mechanikus rekeszu kamerak, csak sokkal magasabb kepkocka sebesseggel. (a jobbak akar tobb ezer frame/sec) Igy fizikailag nem tud bemozdulni a kep alja amire vegiger az olvasas. Nem annyival dragabbak az ilyen szenzorok mint a sima sorosan olvasottak (csak kb. 10x-es az ar). Meglepo modon meg a sony is gyart ilyet. Olcsobb es regebbi megoldas a mechanikus shutter hasznalata es akkor zaras utan a sotetben ulve mar raer olvasni a szenzor. Ilyen webkamerat tobb mint 20 eve is lattam mar (SGI rendszerekhez adtak, kulon poen volt amikor a device megnyitasakor a rekesz mechanika szinkron motorja felporgott).
Szoval az oled-ekben is megvan a lehetoseg, ha hajlandoak lesznek vegre rendes aktiv matrixos valtozatban gyartani oket, vagy kompenzalt analog meghajto aramkorokkel vagy 1 bites tobb megahertzes pixelenkenti lokalis dac-okkal (sony szabadalom). Ugy siman elerheto akar a szincsatornankenti 24 bites szinmelyseg is, mindezt full frame-es orajelpontosan egyszerre torteno frissites mellett. (a modern nagy meretu smart led-ek is pont igy mukodnek, ezek mintjarara lehetne gyartani inorganikus nano led-es vagy oled-es valtozatot) Jelenleg a legkisebb pixel meret amit mar elertek ebbol az kb. 4x4 mm, de persze lehetne miniaturizalni ha akarnak. (igy a legkisebb kaphato alkatreszekbol megepitheto full HD kijelzo most kn. 4.5 meter magas lesz, de mai modern gyartastechnologiakkal le lehetne menni akar a 4 centis kep magassagra is es barmi elerheto a ketto kozott)