Berta Sándor
Csaló üzleti gyakorlat miatt perelték be a Facebookot
Az ok, hogy a platform nem tesz eleget a gyűlöletbeszéd és az álhírek ellen.
A Montpellierben 1985-ben alapított Riporterek Határok Nélkül (Reporters sans frontieres - RSF) nevű szervezet a párizsi ügyészséghez fordult a Facebook általa csalónak nevezett üzleti gyakorlata miatt. Az RSF ugyanis úgy vélte, hogy emiatt nem tudnak hatékonyan fellépni a gyűlöletbeszéd és az álinformációk ellen. A gyűlölettel teli bejegyzések a szervezetet képviselő újságírók ellen irányultak és azok ellen a Facebook nem tett semmit. A benyújtott kereset indoklásában az szerepelt, hogy a Mark Zuckerberg által vezetett óriáscég nem biztosít biztonságos környezetet a felhasználóknak.
Az RSF kifogásolja, hogy félrevezető vagy hamis információk részben hónapokkal a megjelentetésük még mindig elérhetők a közösségi oldalon. A Charlie Hebdo munkatársai ellen számos fenyegetést jelentettek meg különböző személyek és a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos összeesküvés-elméletek hívei is megosztották az anyagaikat a portálon, de egyik esetben sem valósult meg sikeres és hatékony fellépés.
A mostani beadvány a Facebook Franciaország és a Facebook Írország ellen irányul. Amennyiben a keresetet elfogadják és a pert elveszíti a társaság, akkor büntetésként akár az éves bevételének a 10 százaléka is kiszabható rá pénzbüntetésként. Az RSF rámutatott, hogy a Facebook saját felhasználási feltételei és közösségi szabványai szerint sem oszthatnak meg az emberek jogsértő, félrevezető, diszkrimináló vagy csaló dolgokat. Vagyis az érvelés alapján a cég a saját előírásait sem tartja és tartatja be.
A Facebook hangsúlyozta, hogy a zéró tolerancia elvét alkalmazza a káros tartalmak ellen és nagyon sokat fektet be a gyűlöletbeszéd és az álinformációk elleni harcba. Az elmúlt években például a korábbi háromszorosára, 35 000 főre növelte a biztonsági emberei számát és olyan mesterséges intelligenciára épülő technikai megoldásokat fejlesztett ki, amelyekkel ezek az anyagok megtalálhatók és eltávolíthatók. Februárban pedig különleges intézkedéseket vezettek be az újságírók személyes profiljainak a védelmében.
A Montpellierben 1985-ben alapított Riporterek Határok Nélkül (Reporters sans frontieres - RSF) nevű szervezet a párizsi ügyészséghez fordult a Facebook általa csalónak nevezett üzleti gyakorlata miatt. Az RSF ugyanis úgy vélte, hogy emiatt nem tudnak hatékonyan fellépni a gyűlöletbeszéd és az álinformációk ellen. A gyűlölettel teli bejegyzések a szervezetet képviselő újságírók ellen irányultak és azok ellen a Facebook nem tett semmit. A benyújtott kereset indoklásában az szerepelt, hogy a Mark Zuckerberg által vezetett óriáscég nem biztosít biztonságos környezetet a felhasználóknak.
Az RSF kifogásolja, hogy félrevezető vagy hamis információk részben hónapokkal a megjelentetésük még mindig elérhetők a közösségi oldalon. A Charlie Hebdo munkatársai ellen számos fenyegetést jelentettek meg különböző személyek és a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos összeesküvés-elméletek hívei is megosztották az anyagaikat a portálon, de egyik esetben sem valósult meg sikeres és hatékony fellépés.
A mostani beadvány a Facebook Franciaország és a Facebook Írország ellen irányul. Amennyiben a keresetet elfogadják és a pert elveszíti a társaság, akkor büntetésként akár az éves bevételének a 10 százaléka is kiszabható rá pénzbüntetésként. Az RSF rámutatott, hogy a Facebook saját felhasználási feltételei és közösségi szabványai szerint sem oszthatnak meg az emberek jogsértő, félrevezető, diszkrimináló vagy csaló dolgokat. Vagyis az érvelés alapján a cég a saját előírásait sem tartja és tartatja be.
A Facebook hangsúlyozta, hogy a zéró tolerancia elvét alkalmazza a káros tartalmak ellen és nagyon sokat fektet be a gyűlöletbeszéd és az álinformációk elleni harcba. Az elmúlt években például a korábbi háromszorosára, 35 000 főre növelte a biztonsági emberei számát és olyan mesterséges intelligenciára épülő technikai megoldásokat fejlesztett ki, amelyekkel ezek az anyagok megtalálhatók és eltávolíthatók. Februárban pedig különleges intézkedéseket vezettek be az újságírók személyes profiljainak a védelmében.