A felbecsülhetetlen értékű alkotások megmaradhatnak az utókor számára.

A buddhizmus korai szakaszában Buddhát kizárólag szimbolikusan jelenítették meg. Ez egy idő után megváltozott Gandhara régióban, amely a mai Afganisztán és Pakisztán északi területén található. Buddha emberi formában, individuális arcvonásokkal, fonott hajjal és köntösben való ábrázolása fokozatosan jelent meg érméken, relief képeken és szobrokon. Most a Bochumi Ruhr Egyetem Vallástudományi Tanulmányok Központjának (RUB CERES) kutatócsoportja Dr. Jessie Pons professzor és Dr. Frederik Elwert vezetésével úgy döntött, hogy a Digitization of Gandharan Artefacts (DiGA) nevű projekt keretében a következő három esztendőben digitalizál összesen több mint 1750, Gandhara területéről származó művet és azokat egy online katalógus keretében elérhetővé teszi.

A kutatás középpontjában a pakisztáni Chakdarában található Dir Múzeum és az észak-pakisztáni Saidu Sharifban lévő olasz misszió által feltárt gyűjtemények találhatók. Pons kiemelte, hogy mind a két gyűjtemény kiváló régészeti leleteket tartalmaz, amelyek összesen 13 helyről kerültek elő. Buddhát ábrázoló képek és szobrok mellett vannak más védőistenségeket bemutató műtárgyak is. A szakember hozzátette, hogy mind a két gyűjtemény azért is számít kiemelkedőnek, mert a régészeti összefüggések különösen jól vannak dokumentálva és következtetni lehet a keletkezés idejére.

Pons rámutatott, hogy a Gandhara-stílus a Selyemúton keresztül elért egészen Kínába, Koreába és Japánba is. Az adott alkotások digitalizálása mellett a tudósok szeretnék létrehozni a leletek és a kőfejtők térképét is. Válaszokat keresnek olyan kérdésekre is, hogy milyen minták alapján készültek például a Buddhát ábrázoló szobrok és milyen stíluselemek mutatják meg, hogy az adott mű hol jött létre. Frederik Elwert hozzátette, hogy a digitalizálás hozzájárulhat a kulturális örökség megőrzéséhez. A DiGA program a szerzett tapasztalatokkal és a kidolgozott szabványokkal segítséget jelenthet a jövőbeli digitalizálási projektekhez.