Berta Sándor
Összeesküvés-elméletek - nem feltétlenül a törlés az ideális megoldás
A vitatható nézetek is a véleményszabadság részét képezik, ellenük a világos kommunikáció lehet a hatékony megoldás.
Michael Butter, a Tübingeni Egyetem amerikai irodalom és kultúra professzora, s évek óta az összeesküvés-elméleteket kutatja. A szakember szerint bár az összeesküvés-elméletekben hívők a koronavírus-járvány idején szélsőségesebbekké váltak, ennek ellenére ezeket a tartalmakat nem szabadna a közösségi médiaplatformok rendszeréből egyszerűen törölni. Ennek oka, hogy az összeesküvés-elméletekre is vonatkozik a szólásszabadság elve. A pandémia miatt egyébként nem nőtt az ezekben a dolgokban hívők száma, csak az érintettek láthatóbbak lettek.
"A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos összeesküvés-elméletek tavaly március közepe óta viszonylag stabilan tartják magukat: néhányan azt hiszik, hogy Bill Gates kényszeroltást akar bevezetni és egyesek azt is, hogy chipeket is ültetnének az emberekbe. Az utóbbi ebbena táborban teljesen elfogadott volt, miként a második hullám elérkezése is nyilvánvaló volt. Az elméletek alapján a második hullám miatti lezárás augusztus végéig fog tartani, miközben mindenkit kényszerből beoltanak."
"Azt nem hiszem, hogy ezek az elméletek erősödni fognak vagy, hogy a hívők radikalizálódnak. Már újabb személyeket sem sikerül meggyőzni. A koronavírus elleni oltás viszont egy joker az összeesküvés-elméletekben hívőknek. A szkeptikusok ellen a világos kommunikáció lehet a hatékony megoldás. Az összeesküvés-elméletekben hívők az ilyen helyzetekben, mint a mostani koronavírus-járvány, stabilitást és rendet vizionálnak, s leegyszerűsítik az egész dolgot a jó és rossz küzdelmére, továbbá úgy hiszik, hogy minden egyértelműen megmagyarázható. A mostani pandémia egyetlen új elméletet sem hívott elő, ezek már mind léteztek korábban is és Bill Gates, az 5G, vagy az oltások körül forogtak. A koronavírus-járvány csak egy új fejezet ebben a történetben" - jelentette ki Michael Butter.
Az összeesküvés-elméletek hívői jórészt sikertelen emberek, akik kudarcuk okát valamilyen külső okra fogják
A professzor hozzátette, hogy az internet nagyon nagy szerepet játszik az összeesküvés-elméletek elterjedésében. Azok - több száz éven keresztül - már korábban is léteztek, de az 1950-es és 1960-as években a társadalom perifériájára szorultak, s problémát jelentett a számukra, hogy közönséget találjanak. Aki hinni akart ezekben az elméletekben, annak saját költségén kellett könyveket kiadnia, s nagyon sok pénzt és időt befektetnie, hogy felfedezzen más hasonló műveket. A világháló azonban mindent megváltoztatott, mert lehetővé tette a hagyományos sajtóorgánumoktól távol való kommunikációt. Egyszerűen létrehozható egy honlap, a nézetek megoszthatók a Facebookon és a Twitteren. Mindez rendkívüli módon felgyorsította az összeesküvés-elméletek elterjedését.
Aki eleve fogékony a témára, például az oltásellenességre, az könnyen megtalálhatja ezeket a portálokat és anyagokat, azonban aki nem, az is sokat találkozhat ilyenekkel. Ebben természetesen segítenek az algoritmusok, amelyek azt mutatják, amik érdeklik az embereket. A YouTube, a Facebook és a Twitter az elmúlt időszakban sokat tettek e jelenség ellen. Egy időben törölték a kapcsolódó tartalmakat, most már figyelmeztetéssel látják el azokat. Az álhírek és az összeesküvés-elméletek azért annyira hatékonyak, mert az érzelmekre építenek. Ezzel szemben a száraz tények nem elég érdekesek.
"A véleményem az, hogy a videók és más anyagok törlése nem hatékony megoldás, mert ezekre az lépésekre általában akkor kerül sor, amikor már az adott elmélet elterjedt. Jó példa erre a QAnon. Amennyiben a kapcsolódó felvételeket és információkat egy évvel ezelőtt távolították volna el, akkor ennek lett volna hatása. Most már a mozgalom annyira népszerű, hogy az érdeklődők gyorsan megtalálják a kapcsolódó anyagokat. Amennyiben a Facebook és a Twitter törli azokat vagy blokkolja az azokhoz való hozzáférést, akkor a résztvevők átmennek egy másik platformra, például a Telegramra. Mindig lesznek olyan hálózatok, amelyek kihúzzák magukat az önszabályozás alól. Amennyiben valaki éppen nem a holokausztot tagadja vagy erőszakot szít, akkor a törlést problémás dolognak tartom. "
"A koronavírus-járvány idején ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy amíg például 2001. szeptember 11. csak a lakosság egy viszonylag kis részét érintette közvetlenül, addig a pandémia mindenkit és folyamatosan, hiszen maszkot kell hordani, számos hobbi nem végezhető, van, aki nem is dolgozhat és távolságot kell tartani. Ezeket az embereket már csak olyanok győzhetik meg, akik ismerik őket: a testvéreik, a családtagjaik, a környezetükben élők, azaz olyan személyek, akikben bíznak. Meg kell érteni, hogy miért lettek összeesküvés-elméletekben hívők és ez egy nagyon hosszú folyamat" - hangsúlyozta a szakember.
Michael Butter, a Tübingeni Egyetem amerikai irodalom és kultúra professzora, s évek óta az összeesküvés-elméleteket kutatja. A szakember szerint bár az összeesküvés-elméletekben hívők a koronavírus-járvány idején szélsőségesebbekké váltak, ennek ellenére ezeket a tartalmakat nem szabadna a közösségi médiaplatformok rendszeréből egyszerűen törölni. Ennek oka, hogy az összeesküvés-elméletekre is vonatkozik a szólásszabadság elve. A pandémia miatt egyébként nem nőtt az ezekben a dolgokban hívők száma, csak az érintettek láthatóbbak lettek.
"A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos összeesküvés-elméletek tavaly március közepe óta viszonylag stabilan tartják magukat: néhányan azt hiszik, hogy Bill Gates kényszeroltást akar bevezetni és egyesek azt is, hogy chipeket is ültetnének az emberekbe. Az utóbbi ebbena táborban teljesen elfogadott volt, miként a második hullám elérkezése is nyilvánvaló volt. Az elméletek alapján a második hullám miatti lezárás augusztus végéig fog tartani, miközben mindenkit kényszerből beoltanak."
"Azt nem hiszem, hogy ezek az elméletek erősödni fognak vagy, hogy a hívők radikalizálódnak. Már újabb személyeket sem sikerül meggyőzni. A koronavírus elleni oltás viszont egy joker az összeesküvés-elméletekben hívőknek. A szkeptikusok ellen a világos kommunikáció lehet a hatékony megoldás. Az összeesküvés-elméletekben hívők az ilyen helyzetekben, mint a mostani koronavírus-járvány, stabilitást és rendet vizionálnak, s leegyszerűsítik az egész dolgot a jó és rossz küzdelmére, továbbá úgy hiszik, hogy minden egyértelműen megmagyarázható. A mostani pandémia egyetlen új elméletet sem hívott elő, ezek már mind léteztek korábban is és Bill Gates, az 5G, vagy az oltások körül forogtak. A koronavírus-járvány csak egy új fejezet ebben a történetben" - jelentette ki Michael Butter.
Az összeesküvés-elméletek hívői jórészt sikertelen emberek, akik kudarcuk okát valamilyen külső okra fogják
A professzor hozzátette, hogy az internet nagyon nagy szerepet játszik az összeesküvés-elméletek elterjedésében. Azok - több száz éven keresztül - már korábban is léteztek, de az 1950-es és 1960-as években a társadalom perifériájára szorultak, s problémát jelentett a számukra, hogy közönséget találjanak. Aki hinni akart ezekben az elméletekben, annak saját költségén kellett könyveket kiadnia, s nagyon sok pénzt és időt befektetnie, hogy felfedezzen más hasonló műveket. A világháló azonban mindent megváltoztatott, mert lehetővé tette a hagyományos sajtóorgánumoktól távol való kommunikációt. Egyszerűen létrehozható egy honlap, a nézetek megoszthatók a Facebookon és a Twitteren. Mindez rendkívüli módon felgyorsította az összeesküvés-elméletek elterjedését.
Aki eleve fogékony a témára, például az oltásellenességre, az könnyen megtalálhatja ezeket a portálokat és anyagokat, azonban aki nem, az is sokat találkozhat ilyenekkel. Ebben természetesen segítenek az algoritmusok, amelyek azt mutatják, amik érdeklik az embereket. A YouTube, a Facebook és a Twitter az elmúlt időszakban sokat tettek e jelenség ellen. Egy időben törölték a kapcsolódó tartalmakat, most már figyelmeztetéssel látják el azokat. Az álhírek és az összeesküvés-elméletek azért annyira hatékonyak, mert az érzelmekre építenek. Ezzel szemben a száraz tények nem elég érdekesek.
"A véleményem az, hogy a videók és más anyagok törlése nem hatékony megoldás, mert ezekre az lépésekre általában akkor kerül sor, amikor már az adott elmélet elterjedt. Jó példa erre a QAnon. Amennyiben a kapcsolódó felvételeket és információkat egy évvel ezelőtt távolították volna el, akkor ennek lett volna hatása. Most már a mozgalom annyira népszerű, hogy az érdeklődők gyorsan megtalálják a kapcsolódó anyagokat. Amennyiben a Facebook és a Twitter törli azokat vagy blokkolja az azokhoz való hozzáférést, akkor a résztvevők átmennek egy másik platformra, például a Telegramra. Mindig lesznek olyan hálózatok, amelyek kihúzzák magukat az önszabályozás alól. Amennyiben valaki éppen nem a holokausztot tagadja vagy erőszakot szít, akkor a törlést problémás dolognak tartom. "
"A koronavírus-járvány idején ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy amíg például 2001. szeptember 11. csak a lakosság egy viszonylag kis részét érintette közvetlenül, addig a pandémia mindenkit és folyamatosan, hiszen maszkot kell hordani, számos hobbi nem végezhető, van, aki nem is dolgozhat és távolságot kell tartani. Ezeket az embereket már csak olyanok győzhetik meg, akik ismerik őket: a testvéreik, a családtagjaik, a környezetükben élők, azaz olyan személyek, akikben bíznak. Meg kell érteni, hogy miért lettek összeesküvés-elméletekben hívők és ez egy nagyon hosszú folyamat" - hangsúlyozta a szakember.