Sokkal produk­tívabban fogunk dolgozni

A koronavírus-járvány hatással lesz nem csak a munkavégzésre, de az életünket meghatározó egyéb folyamatokra is.

Rohit Bhargava 45 éves amerikai író a világban zajló "nem nyilvánvaló" trendeket figyeli. Az innovációs és marketingszakértő nem a jövőt jelzi előre, csak - saját bevallása szerint - a felgyorsult jelent érzékeli. A férfi 15 éven át dolgozott a hirdetési piacon, többek között az Ogilvy és a Leo Burnett ügynökségek márkastratégája is volt. Napjainkban vezető vállalatokat segít a tanácsaival és a Georgetown Egyetemen tanít. A kutató összesen hat könyvet írt, amelyek közül kiemelkedik a 2011-ben megjelent Nem nyilvánvaló megatrendek című mű. A kötetben Bhargava leírta a módszerét, amelynek a segítségével öt szakaszban azonosíthatók és használhatók a trendek.

"Ahhoz, hogy valaki meglássa a trendeket mindenekelőtt érdeklődő megfigyelőnek kell lennie. A technológia csak nagyon ritkán tényező ezekben. Sokszor elhangzik, hogy a drónok vagy a mesterséges intelligencia ilyen fejlesztések, holott azok csupán technológiák. Számomra a robotrepülőgépek mögötti trend a csomagok minél gyorsabb kiszállítása. Ehhez azonban más technológiákra, például az olcsó gyártásra, a 3D-nyomtatásra is szükség van. Aki meg akarja érteni, hogy miért gyakorolnak hatást a pilóta nélküli légi járművek a gazdaságra és a kultúra, annak nem kell tudnia azt, hogy miként kell egy drónt programozni. de a műszaki korlátokat nem hagyhatja figyelmen kívül."

"A nem nyilvánvaló trendeket úgy szoktam felfedezni, hogy megvizsgálom a különböző ágazatokat azért, hogy miként változnak és milyen ötletek vannak mögöttük. A vezetőknek azt ajánlom, hogy olvassanak olyan magazinokat, amelyeknek nincs közük az üzletükhöz. Én például a Teen Vogue újságot és mezőgazdasági, illetve mobiltechnikával foglalkozó folyóiratokat olvasom, mert ki akarok törni a komfortzónámból. Ezek hagyományos, nem pedig internetes kiadványok. Ennek oka, hogy a nyomtatott újságokban nem az érdeklődési körömet feltérképezni akaró algoritmusok és személyre szabott tartalmak fogadnak, s az anyagok sem függenek attól, hogy ki vagyok és hogy mit néztem meg korábban" - jelentette ki Rohit Bhargava.

Rengeteg jegyzettömböt használ, mert azok arra kényszerítik, hogy nagyon hatékonyan írja le az ötleteit, hiszen egy cetlin csak bizonyos számú szó fér el. Ez nagy segítséget jelent gondolatai rendezésében.


"Az idén számos korábban ismert trend erősödik majd fel. Egyre gyorsabban tanulunk és megszokjuk a távolságból való tanulást. Ezt biztos korábban is megtették sokan, de mégsem volt ennyire elterjedt. Ez a trend még azután sem tűnik majd el, hogy már mindenki be lesz oltva és a koronavírus nem fog problémát jelenteni. Ennek az lesz az oka, hogy az embereknek kevésbé lesz türelmük egy szemináriumon vagy egy osztályban jelen lenni. Szintén kiemelendő, hogy a nagy cégektől, például az Apple vezetőitől ne várjunk trendeket. Amióta nincs Steve Jobs, a társaság sokat veszített a kreatív jövőképéből. Most már csak egy okos és gyorsan reagáló piaci szereplő, amely ugyan jó üzleteket köt, de a készülékei annyiba kerülnek, mint a luxustermékek és ráadásul gyorsan elromlanak. Ellenben a Lenovo számítógépem vagy a Samsung telefonom évek óta kifogástalanul működik. Az Apple túl sokáig összpontosított arra, hogy a dolgok jól nézzenek ki és más szempontokat elhanyagolt" - vélte az innovációs és marketingszakértő.

Mégsem ezt tartja legfontosabbnak, hanem az un. "Flux Commerce" jelenséget, amelynek lényege, hogy két teljesen eltérő koncepció találkozik: például bankok nyitnak kávézókat vagy a Taco Bell szállodát üzemeltet. Ehhez jönnek még a megváltozott fizetési szokások és a közösségi gazdaság. A fiatalok már nem akarnak autót vásárolni, ingatlanokkal rendelkezni, s ugyanez igaz a szoftverekre is: korábban megvették azokat, most már előfizetnek rájuk.

Ezek a folyamatok annak köszönhetőek, hogy a technológia gyorsan változik és a vállalatok félnek attól, hogy lemaradnak a következő nagy dobásról. A koronavírus-járvány ráadásul megmutatta az embereknek és a cégeknek, hogy másképpen és produktívabban is dolgozhatnak. Bhargava szerint amint mindenki be lesz oltva, vissza fogunk térni az irodáinkba, mert a többség nem szeret otthon ülni. Eleinte még jó volt, kényelmes, de nagyszerű lesz újra a munkatársainknál közösen ebédelni, beszélgetni vagy dolgozni. Ez lesz az első reakció, de utána mindenki rádöbben majd, hogy a napi több órás ingázás viszont egyáltalán nem hiányzott és ki fog alakulni az, hogy hetente mindenki csupán 2 vagy 3 napig lesz az irodájában és a többi napot otthon. A munkaadók pedig nem tiltakoznak majd ellene.

Úgy véli, meg fog változni a munkahét. A munkahelyen eltöltött 2-3 napban sor kerül majd az összes megbeszélésre, míg otthon nem lesznek Zoom-konferenciák. Jóslata szerint sokkal produktívabbak leszünk; egyre több tanulmány mutatja azt, hogy a dolgozók annál produktívabbak, minél inkább ők oszthatják be az idejüket. "A koronavírus-járvány egy tragédia, de számos dolgot alaposan megváltoztat. Az apukák 70 százaléka például azt nyilatkozta, hogy sokkal szorosabb lett a kapcsolata a gyerekeivel, mert többet tudnak otthon lenni. Ez fantasztikus. Nálam is így van, bár én mindig otthonról dolgoztam, de a gyerekeim nem mennek iskolába és így közösen tudunk ebédelni. A rendkívül sok rossz dolog mellett ezekről a pozitívumokról sem szabad elfeledkeznünk és azokat is meg kell tanulnunk becsülni."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Szefmester #6
    A lakhatást még meg is értem, mert ma már rohadt bizonytalanok a munkahelyek, és mobilisabbnak kell lenni. Hiába van mondjuk kelet Magyarországon egy szép családi házam, ha a munkalehetőségek nyugaton vannak, vagy a közeli Dunántúlon. Egy normálisabb bérlakás rendszerrel nem lenne gond a vándorlás, de amikor a főúr a kiskirály és papír nélkül megy a lakásbérlés, és bármikor kirakhatják az embert... így az egész egy rossz vicc.

    Autót is mindenki akar, de amikor jönnek a problémák hogy üzemben kell tartani, és parkolni vele akkor már inkább csak nyűg. Sokan csak azért vesznek autót hogy a hétvégi nagybevásárlást megcsinálják, mert heti két alkalommal eltekerni már fárasztó... Pláne elbuszozni/gyalogolni. Meg annyi mindent vesznek hogy az feltölti a csomagtartót.

    Eddig akár hol dolgoztam be tudtam vásárolni hazafelé menet, mert annyi a kis boltocska és a készleteim ritkán fogytak le arra hogy el kelljen mennem a mindent egy helyen jellegű boltokba. Volt egy 3 éves időszak amikor kísérlet képpen feljegyeztem hány alkalommal mondtam hogy jó lenne egy autó. 5... öt olyan alkalom volt amikor ez elhagyta a szám. Ebből egy nyaralós/túrázós eseménynél amikor a megbeszélt útitársak (a kocsi tulaja) visszamondta a túrán részvételt és így a hazaérkezést egy kocsival kellett megoldni a kettő helyett. Ezen kívül volt két költöztetős móka, egy orvoshoz sietős szállítós, és egy kórházból hazahozós...
  • pali600 #5
    "A fiatalok már nem akarnak autót vásárolni, ingatlanokkal rendelkezni, s ugyanez igaz a szoftverekre is: korábban megvették azokat, most már előfizetnek rájuk."
    A szép új jövő. Akarom mondani: jelen. Semmi sem a tied, nincs kocsid, lakásod, azokat csak bérled. Tökig ki vagy szolgáltatva a cégnek ahol gályázol, és még örülj, hogy van hol.
    Némi áthallást érzek Klaus Schwab: "The great reset" elképzelésével.
  • VolJin #4
    Kábé 10 találmány volt az emberiség történelmében, ami valóban új volt, és megváltoztatta a világot, és kábé ugyanennyi, ami az életminőségünket javította. Minden más csak a meglévő technológia csiszolása.
  • csigafi #3
    Hát kinek mi az érték és mi a fontos. Mindenki ara fordítja az idejét ami éppen fontos az életében. Dolgoznak az emberek de nem azért mert fontos ha nem mert szükséges. Ahhoz hogy élhessen az ember vannak szükségletek. Technikailag fejlettebb a tárdalalom de tudásilag elbutultak az emberek. Sokan már az órát sem ismerik ha ne digitális a kijelző. Ma már élelmiszer tartósitásként szinte mindenre a fagyasztás a megoldás hol ott ezen kiül még számos módja van az élelmiszerek hosszan tárolásának is. Évtizedek óta már nem talált fel semmi újat az emberiség csak a már feltalált dolgokat gondolják újra fejlesztik, alakítják át. Ami sokszor nem éppen minőségileg sül el. Ennek ellenére mégsem a márt bevált megoldásokat részesítik előnyben ha nem a hibásan működöt. Mert ha hamarabb elromlik valami és még javítani sem lehet vagy nem éri meg akkor tőbbet lehet eladni belőle. Na de minek mert ez csak szemét termelés nem egyébb.
  • end3 #2
    Ez azért van, mert sok helyen buta és inkompetens, a valósággal köszönőviszonyban nem lévő humánerőforrás találja ki a "mit" és "hogyant". De ezeket a vállalkozásokat gyorsan "megeszi" a világméretekben értékmérő piaci verseny. Csak addig lesznek talpon, amíg a támogatások jelentik a "megmérettetést".
  • dyra #1
    Azt látni mindenhol a végletekig kitalált folyamatok mellett megy a termelés és az irodai munka. Persze lehet rossz országban élek.