Berta Sándor
EU - jöhet az offline időhöz való jog
A munkavállalók napjainkban szinte mindig fent vannak az interneten, ami koránt sem egészséges.
Európai uniós képviselők azt akarják elérni, hogy az EU tagállamaiban megvalósulhasson az offline időhöz való jog, vagyis, hogy ne tűnjön el a munka- és a szabadidő közötti határ. A kérdés különösen a koronavírus-járvány idején egyre fontosabb.
A felmerült elképzelést az Európai Parlament foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős bizottságának (EMPL) tagjai karolták fel, s egy olyan javaslaton dolgoznak, amely törvényi úton tenné lehetővé a munka- és a szabadidő elkülönítését. Bizonyos európai uniós tagországokban - például Belgiumban, Franciaországban és Olaszországban - már most is van ilyen jogszabály. Európai szinten az irányelvek vagy a munkavállalói egészségügyi előírások szabályozzák a munka- és a szabadidőt. 2022 augusztusig a tagországok kötelesek elkészíteni a munka és a magánélet összeegyeztethetőségéről szóló irányelvet, amely elsősorban a szabadságolási szabályozásokat és a rugalmasabb munkaidőket fogja tartalmazni.
Katrin Langensiepen, a Zöldek politikusa úgy vélte, hogy a szabadidőhöz, a szabadnaphoz, a szabad szombathoz vagy vasárnaphoz való jog már korábban is létezett, de a digitalizálásnak köszönhetően ismét trendi lett az, hogy mindig elérhetők legyenek az emberek. A hatályos törvények már nem felelnek meg a mai munkavégzés jellemzőinek. A probléma nem csupán a menedzsereket vagy a közigazgatásban dolgozókat érinti. A tanárok hétvégén válaszolják meg a szülők SMS-eit és az orvosok is gyakran akkor egyeztetnek időpontokat a betegeikkel. Mindez Langensiepen szerint azért van így, mert hiányoznak a megfelelő szabályok és törvények. Aki pedig jelzi, hogy a hétvégén nem érhető el, arról könnyen lemondanak a munkaadók arra hivatkozva, hogy nem terhelhető.
Bár az Európai Parlament csak javaslatot tehet az új szabályozásra és az Európai Bizottság dönthet a kérdésben, az utóbbi szóvivője már jelezte, hogy mindenképpen foglalkoznak majd a témával.
Európai uniós képviselők azt akarják elérni, hogy az EU tagállamaiban megvalósulhasson az offline időhöz való jog, vagyis, hogy ne tűnjön el a munka- és a szabadidő közötti határ. A kérdés különösen a koronavírus-járvány idején egyre fontosabb.
A felmerült elképzelést az Európai Parlament foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős bizottságának (EMPL) tagjai karolták fel, s egy olyan javaslaton dolgoznak, amely törvényi úton tenné lehetővé a munka- és a szabadidő elkülönítését. Bizonyos európai uniós tagországokban - például Belgiumban, Franciaországban és Olaszországban - már most is van ilyen jogszabály. Európai szinten az irányelvek vagy a munkavállalói egészségügyi előírások szabályozzák a munka- és a szabadidőt. 2022 augusztusig a tagországok kötelesek elkészíteni a munka és a magánélet összeegyeztethetőségéről szóló irányelvet, amely elsősorban a szabadságolási szabályozásokat és a rugalmasabb munkaidőket fogja tartalmazni.
Katrin Langensiepen, a Zöldek politikusa úgy vélte, hogy a szabadidőhöz, a szabadnaphoz, a szabad szombathoz vagy vasárnaphoz való jog már korábban is létezett, de a digitalizálásnak köszönhetően ismét trendi lett az, hogy mindig elérhetők legyenek az emberek. A hatályos törvények már nem felelnek meg a mai munkavégzés jellemzőinek. A probléma nem csupán a menedzsereket vagy a közigazgatásban dolgozókat érinti. A tanárok hétvégén válaszolják meg a szülők SMS-eit és az orvosok is gyakran akkor egyeztetnek időpontokat a betegeikkel. Mindez Langensiepen szerint azért van így, mert hiányoznak a megfelelő szabályok és törvények. Aki pedig jelzi, hogy a hétvégén nem érhető el, arról könnyen lemondanak a munkaadók arra hivatkozva, hogy nem terhelhető.
Bár az Európai Parlament csak javaslatot tehet az új szabályozásra és az Európai Bizottság dönthet a kérdésben, az utóbbi szóvivője már jelezte, hogy mindenképpen foglalkoznak majd a témával.