Berta Sándor
Hatékonyabban dolgoznak a virtuális csapatok
A virtuális projektcsapatok esetében a szakemberek különböző városokban, sőt, akár különböző országokban vannak és elektronikus levelek vagy videokonferencia-beszélgetések segítségével kommunikálnak egymással. Sokkal jobb munkavégzés valósítható meg, ha a cégek munkatársai ilyen csoportokban dolgoznak egymással.
A Curtin Egyetem szakemberei az Interactive effects on team virtuality and work design on team functioning című anyagukban kimutatták, hogy a virtuális csapatok sikeresebbek és hatékonyabbak a hagyományos munkacsoportoknál. Ez arra vezethető vissza, hogy az e-mailek és a videokonferencia-beszélgetések segítségével jobban célba érnek a pozitív visszajelzések. Mindez persze csak akkor igaz, ha világosan vannak meghatározva a feladatok és biztosítva van a tagoknak a megfelelő autonómia.
A kutatók egyike, Florian Klonek közölte, hogy folyamatosan változnak a munkakörülmények és a virtuális csoportok egyre inkább mindennapossá válnak. A virtuális együttműködés előnyei között van a távolságokon átnyúló kooperáció lehetősége, továbbá jelentős mértékben csökkenthetők az üzemi költségek és növelhető a rugalmasság. Jobban alakítható a munka és a magánélet közötti egyensúly, a rendelkezésre álló idő is hatékonyabban osztható be, valamint javítani lehet a kommunikáción.
Ugyanakkor a virtuális együttműködés során is merülhetnek fel akadályok, amelyek rontanak a virtuális munkacsapatok hatékonyságán. A pozitív visszajelzések kiegyenlítik az interaktivitás hiányából fakadó negatívumokat. Az autonóm munkavégzés is mindenképpen pozitív hatású. Ennek ellenére fontos, hogy az egyes tagok egymástól függetlenek legyenek és - különösen a bizalomhiány megléte esetén - a szociális támogatás jelentősége is kiemelkedő. A szakemberek továbbá megállapították, hogy a virtuális munkacsoportok jobban elboldogulnak a világosan meghatározott feladatokkal. Problémákat elsősorban a bonyolult, nem rutinszerű vagy nem világos feladatok jelenthetnek. Sharon Parker, Klonek kollégája hozzátette, hogy ezekben a nehéz helyzetekben különösen fontos az adott csapat támogatása és az autonómia biztosítása.
A Curtin Egyetem szakemberei az Interactive effects on team virtuality and work design on team functioning című anyagukban kimutatták, hogy a virtuális csapatok sikeresebbek és hatékonyabbak a hagyományos munkacsoportoknál. Ez arra vezethető vissza, hogy az e-mailek és a videokonferencia-beszélgetések segítségével jobban célba érnek a pozitív visszajelzések. Mindez persze csak akkor igaz, ha világosan vannak meghatározva a feladatok és biztosítva van a tagoknak a megfelelő autonómia.
A kutatók egyike, Florian Klonek közölte, hogy folyamatosan változnak a munkakörülmények és a virtuális csoportok egyre inkább mindennapossá válnak. A virtuális együttműködés előnyei között van a távolságokon átnyúló kooperáció lehetősége, továbbá jelentős mértékben csökkenthetők az üzemi költségek és növelhető a rugalmasság. Jobban alakítható a munka és a magánélet közötti egyensúly, a rendelkezésre álló idő is hatékonyabban osztható be, valamint javítani lehet a kommunikáción.
Ugyanakkor a virtuális együttműködés során is merülhetnek fel akadályok, amelyek rontanak a virtuális munkacsapatok hatékonyságán. A pozitív visszajelzések kiegyenlítik az interaktivitás hiányából fakadó negatívumokat. Az autonóm munkavégzés is mindenképpen pozitív hatású. Ennek ellenére fontos, hogy az egyes tagok egymástól függetlenek legyenek és - különösen a bizalomhiány megléte esetén - a szociális támogatás jelentősége is kiemelkedő. A szakemberek továbbá megállapították, hogy a virtuális munkacsoportok jobban elboldogulnak a világosan meghatározott feladatokkal. Problémákat elsősorban a bonyolult, nem rutinszerű vagy nem világos feladatok jelenthetnek. Sharon Parker, Klonek kollégája hozzátette, hogy ezekben a nehéz helyzetekben különösen fontos az adott csapat támogatása és az autonómia biztosítása.