Berta Sándor
A demokráciákban is elterjedt az online cenzúra
A módszer alkalmazása még a legszabadabb országokban is megfigyelhető.
A Michigani Egyetem munkatársai a tanulmányukban kimutatták, hogy a világ kormányai gyakran használják fel a rendelkezésükre álló különböző műszaki és jogi struktúrákat az internetes korlátozások bevezetésére és fenntartására. Még a The Economist demokráciaindexe alapján a világ legdemokratikusabb államának számító Norvégiában is előfordul a véleményszabadság korlátozása. Más kabinetek pedig gyakran használják az elvileg az illegális tartalmak kiszűrésére szolgáló műszaki és a jogi rendszereket például a nem kormányzati szervezetek elhallgattatására.
A kutatók 2018-ban elkészítettek egy automatikus cenzúraelemző rendszert, majd azt 20 hónapon keresztül alkalmazták 221 országban. Az algoritmus megmérte, hogy ebben az időszakban melyik államokban került sor a véleményszabadság korlátozására. A vizsgált országok körül 103-ban erősödött a cenzúra, köztük volt India, Izrael, Japán, Norvégia, Olaszország és Lengyelország.
Roya Ensafi, a tanulmány készítője hangsúlyozta, hogy sok államban úgy kezdődnek az internetellenőrzési törekvések, hogy a kormányok olyan törvényeket vezetnek be, amelyek elvileg a káros tartalmak ellen készülnek. De amint kiépül a tartalmak blokkolását lehetővé tévő infrastruktúra, gyakorlatilag a kabinetek bármelyik tetszőleges oldal esetében blokkolhatják a hozzáféréseket. Norvég internetszolgáltatók például ilyen rendszerekkel akadályozták meg a Human Rights Watch nevű szervezet honlapjának vagy különböző randiportáloknak az elérését.
A szakértő hozzátette, hogy emellett megfigyelhető volt, hogy általában tömegtüntetések idején szokott felerősödni az adott államokban az online cenzúra iránti igény. Az Amerikai Egyesült Államokban a Facebookra és a Twitterre nehezedik egyre nagyobb nyomás azért, hogy töröljék a rendszereikből a nem megfelelő vagy annak ítélt anyagokat. Azt viszont egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy e platformok tartalomtörlő algoritmusai automatikusan működnek vagy bizonyos politikai érdekeket követnek.
A Michigani Egyetem munkatársai a tanulmányukban kimutatták, hogy a világ kormányai gyakran használják fel a rendelkezésükre álló különböző műszaki és jogi struktúrákat az internetes korlátozások bevezetésére és fenntartására. Még a The Economist demokráciaindexe alapján a világ legdemokratikusabb államának számító Norvégiában is előfordul a véleményszabadság korlátozása. Más kabinetek pedig gyakran használják az elvileg az illegális tartalmak kiszűrésére szolgáló műszaki és a jogi rendszereket például a nem kormányzati szervezetek elhallgattatására.
A kutatók 2018-ban elkészítettek egy automatikus cenzúraelemző rendszert, majd azt 20 hónapon keresztül alkalmazták 221 országban. Az algoritmus megmérte, hogy ebben az időszakban melyik államokban került sor a véleményszabadság korlátozására. A vizsgált országok körül 103-ban erősödött a cenzúra, köztük volt India, Izrael, Japán, Norvégia, Olaszország és Lengyelország.
Roya Ensafi, a tanulmány készítője hangsúlyozta, hogy sok államban úgy kezdődnek az internetellenőrzési törekvések, hogy a kormányok olyan törvényeket vezetnek be, amelyek elvileg a káros tartalmak ellen készülnek. De amint kiépül a tartalmak blokkolását lehetővé tévő infrastruktúra, gyakorlatilag a kabinetek bármelyik tetszőleges oldal esetében blokkolhatják a hozzáféréseket. Norvég internetszolgáltatók például ilyen rendszerekkel akadályozták meg a Human Rights Watch nevű szervezet honlapjának vagy különböző randiportáloknak az elérését.
A szakértő hozzátette, hogy emellett megfigyelhető volt, hogy általában tömegtüntetések idején szokott felerősödni az adott államokban az online cenzúra iránti igény. Az Amerikai Egyesült Államokban a Facebookra és a Twitterre nehezedik egyre nagyobb nyomás azért, hogy töröljék a rendszereikből a nem megfelelő vagy annak ítélt anyagokat. Azt viszont egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy e platformok tartalomtörlő algoritmusai automatikusan működnek vagy bizonyos politikai érdekeket követnek.