Berta Sándor
Egyre ritkábban kerül európai IT-tudás az USA-ba
A kontinensen javultak a feltételek, így az európai vállalkozások ma már nem települnek át olyan gyakran a tengerentúlra.
Az Index Ventures befektetőcég 275 olyan európai startupot vizsgált meg, amelyek az elmúlt tíz esztendőben az Amerikai Egyesült Államokban terjeszkedtek. Mint kiderült, a cégek közül csak 50 vett fel helyi szakembereket. A trend egyértelműen megfigyelhető, az európai vállalatok egyre kevésbé akarják a technológiájukat az USA-ban értékesíteni.
Danny Rimer, az Index Ventures partnere elmondta, hogy 15 évvel ezelőtt még rendkívül nehéz volt Európában egy meghatározó technológiai társaságot felépíteni. A munkaerő- és a tőkehiány arra kényszerítették az alapítókat, hogy a fejlesztést az Amerikai Egyesült Államokba helyezzék ki. Napjainkra azonban a helyzet teljesen megváltozott. Az egyik legjobb példa erre Adrien Nussenbaum, aki a társaival együtt nyolc évvel ezelőtt megalapította a Mirakl nevű vállalkozást, amely immár olyan áruházláncokat lát el online piactér-szoftverekkel, mint a Best Buy és a Conrad Electronic.
Adrien Nussenbaum öt évvel ezelőtt Párizsból Bostonba költözött, a Mirakl pedig a legfiatalabb európai unikornis startup lett, vagyis az értéke meghaladta az egymilliárd eurót. A legutóbbi finanszírozási körben több mint 300 millió dollárt sikerült szereznie, többek között a Permira brit pénzügyi befektetőcégtől. Nussenbaum azt mondta, hogy ezt a sikert az amerikai piacon való megjelenés és az egyik társalapító USA-ba való költözése nélkül nem tudták volna elérni.
Úgy véli, hogy 10-15 esztendővel ezelőtt Európában kisebbségi komplexussal küzdöttek a vállalkozók. Azt hitték, hogy az alapkutatásban jók, de a digitális világban nem. Az európai alapítású vállalatok - például a Spotify - sikerei viszont ennek az ellenkezőjét bizonyították be. A másik dolog, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a technológiai tehetségek 6 havonta munkahelyet váltanak, mert azt gondolják, hogy megalapította valaki a következő Google-t. Európában ezzel szemben sokkal stabilabb csapatokat lehet felépíteni. A Mirakl fejlesztőirodája Bordeaux-ban található, a bostoni csapat kizárólag a termékek értékesítésével foglalkozik.
A Stock Overflow adatai alapján Európában 6, míg az USA-ban "csak" 4,3 millió képzett szoftverfejlesztő van, ráadásul a költségtényezők is a kontinensen létrehozott fejlesztőközpontok mellett szólnak. Dominic Jacquesson, az Index Ventures menedzsere rámutatott, hogy a tengerentúlon egyre nehezebb és drágább fejlesztőcentrumokat létrehozni, miközben Európában ott van példaként a Spotify vagy az Ayden holland fizetési szolgáltatás, mindkettő több mint 50 milliárd dollárt ér.
Egy évtizeddel ezelőtt még az európai vállalkozások 59 százaléka lépett be az amerikai piacra vagy helyezte át a tengerentúlra a székhelyét az első nagyobb finanszírozási köre előtt. Az elmúlt 4 évben ez az arány lecsökkent 33 százalékra. Daniel Ek, a Spotify első embere azt tanácsolta, hogy aki az amerikai piacra akar menni, az készüljön fel, mert ott tízszer erősebb a verseny. Európában lehet és kell tapasztalatokat szerezni, s az USA-ba való költözéshez szükséges pénzeket is összegyűjteni.
Egy komoly probléma viszont van Európában. A helyi cégek visszafogottabbak a szoftvervásárlások területén, ilyen célokra csupán az amerikai vetélytársaik hasonló költségvetésének az egynegyedét költik. Az üzleti programok piaca kétszer akkora az USA-ban, mint Európában.
Az Index Ventures befektetőcég 275 olyan európai startupot vizsgált meg, amelyek az elmúlt tíz esztendőben az Amerikai Egyesült Államokban terjeszkedtek. Mint kiderült, a cégek közül csak 50 vett fel helyi szakembereket. A trend egyértelműen megfigyelhető, az európai vállalatok egyre kevésbé akarják a technológiájukat az USA-ban értékesíteni.
Danny Rimer, az Index Ventures partnere elmondta, hogy 15 évvel ezelőtt még rendkívül nehéz volt Európában egy meghatározó technológiai társaságot felépíteni. A munkaerő- és a tőkehiány arra kényszerítették az alapítókat, hogy a fejlesztést az Amerikai Egyesült Államokba helyezzék ki. Napjainkra azonban a helyzet teljesen megváltozott. Az egyik legjobb példa erre Adrien Nussenbaum, aki a társaival együtt nyolc évvel ezelőtt megalapította a Mirakl nevű vállalkozást, amely immár olyan áruházláncokat lát el online piactér-szoftverekkel, mint a Best Buy és a Conrad Electronic.
Adrien Nussenbaum öt évvel ezelőtt Párizsból Bostonba költözött, a Mirakl pedig a legfiatalabb európai unikornis startup lett, vagyis az értéke meghaladta az egymilliárd eurót. A legutóbbi finanszírozási körben több mint 300 millió dollárt sikerült szereznie, többek között a Permira brit pénzügyi befektetőcégtől. Nussenbaum azt mondta, hogy ezt a sikert az amerikai piacon való megjelenés és az egyik társalapító USA-ba való költözése nélkül nem tudták volna elérni.
Úgy véli, hogy 10-15 esztendővel ezelőtt Európában kisebbségi komplexussal küzdöttek a vállalkozók. Azt hitték, hogy az alapkutatásban jók, de a digitális világban nem. Az európai alapítású vállalatok - például a Spotify - sikerei viszont ennek az ellenkezőjét bizonyították be. A másik dolog, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a technológiai tehetségek 6 havonta munkahelyet váltanak, mert azt gondolják, hogy megalapította valaki a következő Google-t. Európában ezzel szemben sokkal stabilabb csapatokat lehet felépíteni. A Mirakl fejlesztőirodája Bordeaux-ban található, a bostoni csapat kizárólag a termékek értékesítésével foglalkozik.
A Stock Overflow adatai alapján Európában 6, míg az USA-ban "csak" 4,3 millió képzett szoftverfejlesztő van, ráadásul a költségtényezők is a kontinensen létrehozott fejlesztőközpontok mellett szólnak. Dominic Jacquesson, az Index Ventures menedzsere rámutatott, hogy a tengerentúlon egyre nehezebb és drágább fejlesztőcentrumokat létrehozni, miközben Európában ott van példaként a Spotify vagy az Ayden holland fizetési szolgáltatás, mindkettő több mint 50 milliárd dollárt ér.
Egy évtizeddel ezelőtt még az európai vállalkozások 59 százaléka lépett be az amerikai piacra vagy helyezte át a tengerentúlra a székhelyét az első nagyobb finanszírozási köre előtt. Az elmúlt 4 évben ez az arány lecsökkent 33 százalékra. Daniel Ek, a Spotify első embere azt tanácsolta, hogy aki az amerikai piacra akar menni, az készüljön fel, mert ott tízszer erősebb a verseny. Európában lehet és kell tapasztalatokat szerezni, s az USA-ba való költözéshez szükséges pénzeket is összegyűjteni.
Egy komoly probléma viszont van Európában. A helyi cégek visszafogottabbak a szoftvervásárlások területén, ilyen célokra csupán az amerikai vetélytársaik hasonló költségvetésének az egynegyedét költik. Az üzleti programok piaca kétszer akkora az USA-ban, mint Európában.