Gyurkity Péter
Előkelő helyen a magyar internetelérések
A friss felmérésen éppen becsúsztunk az első tízbe, megelőzve több gazdagabb országot.
Egy brit portál saját részletes felméréseiből kirajzolódik a szélessávú internetelérések átlagsebességének rangsora, mégpedig régiókra és országokra lebontva. Kiderül, hogy hazánk még Európán belül is nagyon jól áll, miközben a kontinens maga az abszolút első helyet érdemelte ki.
A cable.co.uk oldalán találjuk meg az eredményeket, illetve az azokat megfelelő módon illusztráló interaktív térképet. Rögtön szembetűnik, hogy Magyarország a legjobbak között szerepel, hiszen a sötétebb színnel jelzett államok rendelkeznek gyorsabb elérésekkel, itt viszont azt is megtaláljuk, hogy egészen pontosan a tizedik helyen állunk a globális rangsorban, magunk mögé utasítva számos olyan országot, amelyek egyébként jóval gazdagabbak és erősebbek nálunk. Ez persze részben magyarázható a kisebb mérettel és a viszonylag homogén népsűrűségi mutatókkal (különös tekintettel a hatalmas országok gyéren lakott területeire, ahol nem éri meg gyors eléréseket telepíteni), viszont mindenképpen érdekes, hogy például Németország a 42, az Egyesült Királyság már csak a 47. helyre volt jó, míg Ausztria 58., Olaszország pedig mindössze 68. a listán.
Ami a kontinenst magát illeti, Európa egyértelműen az első, mivel a legjobb 50 országból 32 itt található. Ugyanezen számokat találjuk meg Afrikában, csak éppen a leglassabb államok rangsorában, miközben összesen 109 ország nem érte el a szintén brit Ofcom által ma minimálisan elfogadhatónak tartott 10 Mbps-os szintet, ami egyaránt vonatkozik a háztartásokra és a vállalkozásokra. Ezzel kapcsolatban megállapítják, hogy bár a globális átlag fokozatosan emelkedik, egyértelműen a gyorsabbak húzzák ezt felfelé, az 5 leggyorsabb és 5 leglassabb ország között ugyanis már 276-szoros a különbség, miközben egy évvel korábban ez 125-szörös volt.
A jobb helyezést elsősorban az FTTP-technológia révén érik el az egyes államok, ennek révén már egészen a szóban forgó épületig húzzák az optikai kábelt, míg a hátul kullogók még az FTTC és az ADSL előnyeit igyekeznek kiaknázni, ami egyértelmű hátrányt jelent számukra.
Egy brit portál saját részletes felméréseiből kirajzolódik a szélessávú internetelérések átlagsebességének rangsora, mégpedig régiókra és országokra lebontva. Kiderül, hogy hazánk még Európán belül is nagyon jól áll, miközben a kontinens maga az abszolút első helyet érdemelte ki.
A cable.co.uk oldalán találjuk meg az eredményeket, illetve az azokat megfelelő módon illusztráló interaktív térképet. Rögtön szembetűnik, hogy Magyarország a legjobbak között szerepel, hiszen a sötétebb színnel jelzett államok rendelkeznek gyorsabb elérésekkel, itt viszont azt is megtaláljuk, hogy egészen pontosan a tizedik helyen állunk a globális rangsorban, magunk mögé utasítva számos olyan országot, amelyek egyébként jóval gazdagabbak és erősebbek nálunk. Ez persze részben magyarázható a kisebb mérettel és a viszonylag homogén népsűrűségi mutatókkal (különös tekintettel a hatalmas országok gyéren lakott területeire, ahol nem éri meg gyors eléréseket telepíteni), viszont mindenképpen érdekes, hogy például Németország a 42, az Egyesült Királyság már csak a 47. helyre volt jó, míg Ausztria 58., Olaszország pedig mindössze 68. a listán.
Ami a kontinenst magát illeti, Európa egyértelműen az első, mivel a legjobb 50 országból 32 itt található. Ugyanezen számokat találjuk meg Afrikában, csak éppen a leglassabb államok rangsorában, miközben összesen 109 ország nem érte el a szintén brit Ofcom által ma minimálisan elfogadhatónak tartott 10 Mbps-os szintet, ami egyaránt vonatkozik a háztartásokra és a vállalkozásokra. Ezzel kapcsolatban megállapítják, hogy bár a globális átlag fokozatosan emelkedik, egyértelműen a gyorsabbak húzzák ezt felfelé, az 5 leggyorsabb és 5 leglassabb ország között ugyanis már 276-szoros a különbség, miközben egy évvel korábban ez 125-szörös volt.
A jobb helyezést elsősorban az FTTP-technológia révén érik el az egyes államok, ennek révén már egészen a szóban forgó épületig húzzák az optikai kábelt, míg a hátul kullogók még az FTTC és az ADSL előnyeit igyekeznek kiaknázni, ami egyértelmű hátrányt jelent számukra.