A QD OLED-panelekbe fektet be a Samsung

A dél-koreai konszern hatalmas összeget invesztál a következő generációs kijelzőkbe.

2021-től ismét készíthet OLED-tévéket a Samsung, ugyanis a társaság el akarja indítani a nagy méretű Quantom Dot (QD) OLED-panelek sorozatgyártását. Ehhez azonban két létesítményben módosítani kell a gyártási eljárást és az óriáscég 2,15-2,58 milliárd dollárt akar a QD-OLED-panelek fejlesztésébe befektetni. Jelenleg az LG szállítja az OLED-paneleket az olyan gyártóknak is, mint a Panasonic, a Philips vagy a Sony. A Samsung napjainkban nagy méretben csak LCD- és QLED-paneleket készít.

Most kiderült, hogy a vállalat 11 milliárd dollárt fektet be a QD OLED-panelek fejlesztésébe és az azokra épülő képernyők gyártásába. A programban a dél-koreai kormány is komoly szerepet vállal. A Samsung azért indítja el a beruházást, mert így akar reagálni a kínai vetélytársai termékáradatára és az alacsony áraikra. Az elképzelést egy olyan rendezvényen jelentették be, amelyen jelen volt Moon Jae In dél-koreai elnök és Jay Y. Lee, a Samsung alelnöke. Moon közölte, hogy a dél-koreai kabinet körülbelül 330 millió dollárral támogatja a projektet, amelynek célja az, hogy a területen a Samsung megtartsa a vezető pozícióját és Dél-Korea dominanciáját.

A vállalat Asanban akar felépíteni egy QD OLED-panel gyártósort, amely 2021-től eleinte havonta 30 000 darab 65 hüvelykesnél nagyobb QD OLED-panelt készítene, majd a termelést 2025-re felfuttatnák. A beruházásnak köszönhetően 81 000 új munkahely jön létre.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • grebber #12
    Majd akkor oledezünk ha feltalálják a beégés mentes verzióját addig marad a QLED és n+1 permutációja
  • Sir Cryalot #11
    -neve is van...
    https://en.wikipedia.org/wiki/Helmholtz–Kohlrausch_effect

    20nm FWHM ami reális quantum dotnak (kékhez ez lássuk be, nem az igazi)

    10nm FWHM egy jobb LCD háttérfénynél

    stabil 1-5nm FWHM-nál már kezd ütős lenni a dolog és vihető a szabadalmi hivatalba.
    Utoljára szerkesztette: Sir Cryalot, 2019.10.14. 09:21:05
  • Sir Cryalot #10
    "raadasul az viszonylag egyszeruen szurheto." LCD-ben igen, de OLEDnél ami millio+ emitter ? Ami elég meredek, az kb. az interferencia szűrő azzal nem igazán, mert vagy nagy kell és dobja az árat , vagy épp ha nem kell nagy, akkor is beeső szögtől függ a töréspont, 30foknál már rég elmászott messzire. Ha kisebb a beeső szög akkor kívül kell tágítani. Többi: forrás ?

    "egyre nagyobb fenyerore van szukseg az azonos szinerzethez, " fordítva, a másik a fakó , neve is van...
    Utoljára szerkesztette: Sir Cryalot, 2019.10.14. 08:43:45
  • kvp #9
    "A másik nem ér le , és alapból olyan hatása van mintha le lenne véve, csak épp teljesen... Volt erről már cikk itt, belinkeltem a forrást kommentekben."

    Szemkarosodast nem csak az uv kozeli sugarzas okoz, raadasul az viszonylag egyszeruen szurheto. A tuske fele szinkepekkel az is gond, hogy hosszu tavon alkalmazkodik a szem az adott frekvenciahoz es ennek eredmenyekeppen egyre nagyobb fenyerore van szukseg az azonos szinerzethez, de mindemelett mar alapbol is nagyobb kell az adott frekvencian, mert nem terul szet. Az, hogy tobbfele ember tobbfelekeppen latja a 3 tuszeru koponenst, az egy masik kerdes.
  • Sir Cryalot #8
    "de sokkal kevesbe karositja a szemet" most nagyon újat mondasz :)

    Szemkárosítás 470nm alatt van, mélykék spektrumban, egy nemtüske jellegű alapból leér odáig jellegéből adódóan, ha erős ha le van véve MINDIG.
    A másik nem ér le , és alapból olyan hatása van mintha le lenne véve, csak épp teljesen... Volt erről már cikk itt, belinkeltem a forrást kommentekben.
    Az a hátránya, hogy "metamerism" jelenség miatt más emberek más színeket látnak. A megoldása meg több színkomponens.

  • kvp #7
    A tuskeszeru feny jo a szinminosegnek, de nagyon rossz a szemnek. A szep lapos kup nehezebben adja vissza a megfelelo szineket, de sokkal kevesbe karositja a szemet. Mint irtam, ez elsosorban egy gyartasi koltsegcsokkento megoldas, amivel olcsobban lehet turheto es egyenletes minoseget gyartani.

    A mikroled-bol ketfajta van, a pick and place-es, ilyen az osszes oriasi ledfal is. Ez egy jo 30 eves technologia. Meg van az egy darab szilikon ostyabol gyartott valtozat, de abbol meg nem nagyon tudnak nagyobbat gyartani mint a legnagyobb ostya. Cserebe jo regi, 80-as evekbeli technologiaval is gyarthato, mert a pixelek oriasiak a tranzisztorokhoz kepest. Okosorahoz, kisebb telefon kijelzonek idealis lenne, de akkor eri meg ha az adott kijelzonek 3 evnel tovabb kell birnia. (3 eves becsult uzemidovel az oled boven eleg, meg a mai gyorsan kopo valtozat is)
  • duke #6
    Hat mar itt van a MIKROLED, csak meg egy kicsit nagy kb 7 meteres.
    Utoljára szerkesztette: duke, 2019.10.13. 00:02:43
  • Sir Cryalot #5
    Nameg mennyire jó az eloszlás, nem biztos hogy olyan nagyon tüskeszerű (mihez képest ugye).
  • Sir Cryalot #4
    Szerintem a 3M nem azért szállt ki a QDzésből mert annyira jó dolog hogy félteni kell tőle a többi terméküket.
  • kvp #3
    A vilagitas celu led-es fenyforrasoknal is rajottek (meg anno a Philips), hogy jobb eredmeny erheto el, ha UV led-eket hasznalnak, fenycsoves foszforral. A QD technologia ugyanezt csinalja, tehat van egy kek vagy UV monokrom LED panel, ami ele beraknak egy RGB atalakito reteget. Azert jo, mert sokkal olcsobb mint haromfele szinu OLED-et gyartani, az UV LED-ek sokkal tartosabbak is es sokkal hatekonyabb mint feher OLED ele szinszuroket rakni. Azert jobb, mert a feny frekvenciaja alakul kek vagy inkabb UV fenybol piros-zold-kekke es nem infrava (hove) mint a sima szinszurok eseten. Bonuszkent a szinatalakito reteg anyaga kismertekben szor is, tehat a pixelek fizikailag osszeerhetnek, nem latszik koztuk a felso elektrodareteg (ami ennel a technologianal a szinatalakito reteg ala kerul).

    Persze a sima sziliciumra epitett inorganikus led-ek jobbak lennenek (szebb szin, kisebb fogyasztas, tartosabb), de az a technologia chipgyartasi kapacitast igenyel, mig az oled csak nyomdai technikat. Sokkal olcsobb es konnyu vele nagy feluleteket eloallitani. Ezzel a megoldassal a monokrom OLED-ek arara sullyedne a szines OLED-ek eloallitasi koltsege, raadasul a szinenkent eltero oregedes altal okozott fenyeroromlas sem johet elo egy monokrom panelon.