12
-
#12
Majd akkor oledezünk ha feltalálják a beégés mentes verzióját addig marad a QLED és n+1 permutációja -
Sir Cryalot #11 -neve is van...
https://en.wikipedia.org/wiki/Helmholtz–Kohlrausch_effect
20nm FWHM ami reális quantum dotnak (kékhez ez lássuk be, nem az igazi)
10nm FWHM egy jobb LCD háttérfénynél
stabil 1-5nm FWHM-nál már kezd ütős lenni a dolog és vihető a szabadalmi hivatalba.
Utoljára szerkesztette: Sir Cryalot, 2019.10.14. 09:21:05 -
Sir Cryalot #10 "raadasul az viszonylag egyszeruen szurheto." LCD-ben igen, de OLEDnél ami millio+ emitter ? Ami elég meredek, az kb. az interferencia szűrő azzal nem igazán, mert vagy nagy kell és dobja az árat , vagy épp ha nem kell nagy, akkor is beeső szögtől függ a töréspont, 30foknál már rég elmászott messzire. Ha kisebb a beeső szög akkor kívül kell tágítani. Többi: forrás ?
"egyre nagyobb fenyerore van szukseg az azonos szinerzethez, " fordítva, a másik a fakó , neve is van...
Utoljára szerkesztette: Sir Cryalot, 2019.10.14. 08:43:45 -
kvp #9 "A másik nem ér le , és alapból olyan hatása van mintha le lenne véve, csak épp teljesen... Volt erről már cikk itt, belinkeltem a forrást kommentekben."
Szemkarosodast nem csak az uv kozeli sugarzas okoz, raadasul az viszonylag egyszeruen szurheto. A tuske fele szinkepekkel az is gond, hogy hosszu tavon alkalmazkodik a szem az adott frekvenciahoz es ennek eredmenyekeppen egyre nagyobb fenyerore van szukseg az azonos szinerzethez, de mindemelett mar alapbol is nagyobb kell az adott frekvencian, mert nem terul szet. Az, hogy tobbfele ember tobbfelekeppen latja a 3 tuszeru koponenst, az egy masik kerdes. -
Sir Cryalot #8 "de sokkal kevesbe karositja a szemet" most nagyon újat mondasz :)
Szemkárosítás 470nm alatt van, mélykék spektrumban, egy nemtüske jellegű alapból leér odáig jellegéből adódóan, ha erős ha le van véve MINDIG.
A másik nem ér le , és alapból olyan hatása van mintha le lenne véve, csak épp teljesen... Volt erről már cikk itt, belinkeltem a forrást kommentekben.
Az a hátránya, hogy "metamerism" jelenség miatt más emberek más színeket látnak. A megoldása meg több színkomponens.
-
kvp #7 A tuskeszeru feny jo a szinminosegnek, de nagyon rossz a szemnek. A szep lapos kup nehezebben adja vissza a megfelelo szineket, de sokkal kevesbe karositja a szemet. Mint irtam, ez elsosorban egy gyartasi koltsegcsokkento megoldas, amivel olcsobban lehet turheto es egyenletes minoseget gyartani.
A mikroled-bol ketfajta van, a pick and place-es, ilyen az osszes oriasi ledfal is. Ez egy jo 30 eves technologia. Meg van az egy darab szilikon ostyabol gyartott valtozat, de abbol meg nem nagyon tudnak nagyobbat gyartani mint a legnagyobb ostya. Cserebe jo regi, 80-as evekbeli technologiaval is gyarthato, mert a pixelek oriasiak a tranzisztorokhoz kepest. Okosorahoz, kisebb telefon kijelzonek idealis lenne, de akkor eri meg ha az adott kijelzonek 3 evnel tovabb kell birnia. (3 eves becsult uzemidovel az oled boven eleg, meg a mai gyorsan kopo valtozat is) -
duke #6 Hat mar itt van a MIKROLED, csak meg egy kicsit nagy kb 7 meteres. 
Utoljára szerkesztette: duke, 2019.10.13. 00:02:43 -
Sir Cryalot #5 Nameg mennyire jó az eloszlás, nem biztos hogy olyan nagyon tüskeszerű (mihez képest ugye). -
Sir Cryalot #4 Szerintem a 3M nem azért szállt ki a QDzésből mert annyira jó dolog hogy félteni kell tőle a többi terméküket. -
kvp #3 A vilagitas celu led-es fenyforrasoknal is rajottek (meg anno a Philips), hogy jobb eredmeny erheto el, ha UV led-eket hasznalnak, fenycsoves foszforral. A QD technologia ugyanezt csinalja, tehat van egy kek vagy UV monokrom LED panel, ami ele beraknak egy RGB atalakito reteget. Azert jo, mert sokkal olcsobb mint haromfele szinu OLED-et gyartani, az UV LED-ek sokkal tartosabbak is es sokkal hatekonyabb mint feher OLED ele szinszuroket rakni. Azert jobb, mert a feny frekvenciaja alakul kek vagy inkabb UV fenybol piros-zold-kekke es nem infrava (hove) mint a sima szinszurok eseten. Bonuszkent a szinatalakito reteg anyaga kismertekben szor is, tehat a pixelek fizikailag osszeerhetnek, nem latszik koztuk a felso elektrodareteg (ami ennel a technologianal a szinatalakito reteg ala kerul).
Persze a sima sziliciumra epitett inorganikus led-ek jobbak lennenek (szebb szin, kisebb fogyasztas, tartosabb), de az a technologia chipgyartasi kapacitast igenyel, mig az oled csak nyomdai technikat. Sokkal olcsobb es konnyu vele nagy feluleteket eloallitani. Ezzel a megoldassal a monokrom OLED-ek arara sullyedne a szines OLED-ek eloallitasi koltsege, raadasul a szinenkent eltero oregedes altal okozott fenyeroromlas sem johet elo egy monokrom panelon. -
Sir Cryalot #2 A "qd" szinte megegyezik a CRT-knél meg plazmáknál használt foszfor réteggel, azzal a csavarral hogy uniform méretűek és alakúak a részecskék amitől a sugárzása vékony tüskeszerű spektrumra korlátozódik . Mindkét említett displyanél volt fényvisszaverő réteg is amitől a fény előrefelé vetődött , és még úgy is rossz volt a hatásfok. Nem látom hogy olednél ez hogy oldható meg . -
#1
Azt hittem a microLED lesz a kovetkezo generacio... Mondjuk a cimben megemlithettek volna, mi az a QD-OLED.