A videomegosztót nem várt helyről érte bírálat.

A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer (LGBTQ) közösségek azért támadták a platformot, mert állításuk alapján a használt algoritmusok minden olyan tartalmat alkalmatlannak ítéltek a reklámok elhelyezésére és ezáltal a bevételek generálására, amelyben szerepelt a gay és a lesbian kifejezés. Mindez pedig az érintettek álláspontja szerint diszkrimináció. Az Ocelot AI nevű cég a tanulmányában alátámasztotta az elhangzott vádakat. A vállalat a YouTube Analyzed és a Nerd City nevű YouTube-csatornák adatainak figyelembevételével bizonyította be, hogy az állítások igazak.

A videomegosztó algoritmusait több mint 15 000 szó bevonásával tesztelték és a szakemberek az egyes videók esetében azt vizsgálták, hogy melyik szavakat minősítették a szoftverek automatikusan a hirdetések szempontjából teljesen alkalmatlannak. Kiderült, hogy ha a gay szót kicserélték a happy kifejezésre, akkor az algoritmus azt egyből hirdetőbaráttá minősítette és az adott készítő is részesülhetett a befolyó reklámbevételekből, még akkor is, ha az anyagon tartalmilag nem változtatott.

A YouTube egyik szóvivője a tanulmány eredményeit az algoritmus hibájának tudta be és hangsúlyozta, hogy fontos, hogy a felhasználók minden ilyen esetben panaszt nyújtsanak be.

2017-ben a platform törlési algoritmusairól derült ki, hogy nem tudnak különbséget tenni a terroristák propagandája és a pusztításokról történt beszámolók között. Tavaly márciusban ismertté vált, hogy az értékes és a káros tartalmak ugyanolyan belső reklámot kapnak. Emellett az algoritmusok nem jók a gyerekvideók szűrésében sem. Sőt, áprilisban a YouTube volt és jelenlegi dolgozói azt vetették Susan Wojcicki vezérigazgató szemére, hogy az elmúlt években nem akarta töröltetni a propaganda- és az összeesküvés-elméletekkel kapcsolatos anyagokat, mert az volt a cél, hogy a látogatók naponta egymilliárd órányi videót nézzenek meg.