Berta Sándor
Afrikában esélyt jelentenek az életre a drónok
A járművek ma már nélkülözhetetlenek az egészségügyi ellátmány kézbesítésénél.
Sara de la Rosa, az Interagency Supply Chain Group Unmanned Aircraft Systems (ISG UAS) szállítódrón-projektjeinek koordinátora kifejtette, hogy a legnagyobb kihívást a sürgős gyógyszercsomagok időre való kiszállítása jelenti. Az IGS UAS támogatókat és nemzetközi szervezeteket tömörít, s a célja az új szállítási hálózatok kialakítása és integrálása.
Afrikában elsősorban a terepviszonyok és az időszakosan - például esőzések miatt - járhatatlan utak jelentik a legnagyobb problémát. Akár évtizedek is eltelhetnek addig, amíg a kontinensnek megfelelő minőségű úthálózata lesz. Ebben az időszakban a robotrepülőgépek jelentős mértékben javíthatnak a távoli területek ellátásán. A kiszállított termékek elsősorban életmentő gyógyszerek, vérkészítmények és antibiotikumok. A pilóta nélküli légi járművek útvonalait mindig megtervezik, majd beprogramozzák, így a drónok automatikusan repülhetnek. A hálózati kommunikáció hol működik, hol nem, ezért a műholdas rendszerek komoly segítséget jelentenek.
Az ENSZ Világélelmezési Programja arra akarja felhasználni a robotrepülőgépeket, hogy a krízisrégiókat ellássa élelmiszerrel. Ehhez olyan járművek kellenének, amelyek képesek komoly terheket nagy távolságra eljuttatni. Emellett, amint arra Sara de la Rosa rámutatott, nagyon sok dolog függ a szabályozástól. Sok országban például a 25 kilogrammnál nagyobb hasznos terhet szállító drónok már hagyományos repülőgépeknek számítanak. Ezért teljesen új követelmények merülnek fel a járművekkel és azok gyártóival szemben, ráadásul a keretfeltételek is bonyolultabbá válnak.
A cél az, hogy a szállításokat egyre inkább helyi vállalkozások segítségével bonyolítsák le. Egyre gyakoribb, hogy az egyesült államokbeli és európai drónfejlesztő cégek helyi startupokat alapítanak az afrikai államokban. Emellett folyamatosan arra biztatják a helyi vállalatokat, hogy jelenjenek meg ezen a piacon. Az erőfeszítéseknek köszönhetően az elmúlt években afrikai startup-ökorendszer alakult ki. Ez annak is köszönhető volt, hogy a helyi robotrepülőgép-projektek profitáltak az eddigi laza szabályozásból, ugyanis Afrikában közel sem olyan szigorúak a pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó tesztelési és üzemeltetési előírások, mint Európában, Ázsiában vagy az Amerikai Egyesült Államokban.
Ruanda egyes részeibe nagyon körülményesen lehet csak segélyeket eljuttatni, ugyanis a terep nehezen járható, az utak meg gyakran nagyon rossz minőségűek. Éppen ezért hatékony, biztonságos és gyors a drónos csomagszállítás. A Zipline nevű startup robotrepülőgépek segítségével küldi el a gyógyszereket, a vérkészítményeket és más fontos eszközöket a helyi kórházakba és egészségügyi központokba. A Zipline az országban naponta átlagosan 30 pilóta nélküli légi járművet indít útnak.
Sara de la Rosa, az Interagency Supply Chain Group Unmanned Aircraft Systems (ISG UAS) szállítódrón-projektjeinek koordinátora kifejtette, hogy a legnagyobb kihívást a sürgős gyógyszercsomagok időre való kiszállítása jelenti. Az IGS UAS támogatókat és nemzetközi szervezeteket tömörít, s a célja az új szállítási hálózatok kialakítása és integrálása.
Afrikában elsősorban a terepviszonyok és az időszakosan - például esőzések miatt - járhatatlan utak jelentik a legnagyobb problémát. Akár évtizedek is eltelhetnek addig, amíg a kontinensnek megfelelő minőségű úthálózata lesz. Ebben az időszakban a robotrepülőgépek jelentős mértékben javíthatnak a távoli területek ellátásán. A kiszállított termékek elsősorban életmentő gyógyszerek, vérkészítmények és antibiotikumok. A pilóta nélküli légi járművek útvonalait mindig megtervezik, majd beprogramozzák, így a drónok automatikusan repülhetnek. A hálózati kommunikáció hol működik, hol nem, ezért a műholdas rendszerek komoly segítséget jelentenek.
Az ENSZ Világélelmezési Programja arra akarja felhasználni a robotrepülőgépeket, hogy a krízisrégiókat ellássa élelmiszerrel. Ehhez olyan járművek kellenének, amelyek képesek komoly terheket nagy távolságra eljuttatni. Emellett, amint arra Sara de la Rosa rámutatott, nagyon sok dolog függ a szabályozástól. Sok országban például a 25 kilogrammnál nagyobb hasznos terhet szállító drónok már hagyományos repülőgépeknek számítanak. Ezért teljesen új követelmények merülnek fel a járművekkel és azok gyártóival szemben, ráadásul a keretfeltételek is bonyolultabbá válnak.
A cél az, hogy a szállításokat egyre inkább helyi vállalkozások segítségével bonyolítsák le. Egyre gyakoribb, hogy az egyesült államokbeli és európai drónfejlesztő cégek helyi startupokat alapítanak az afrikai államokban. Emellett folyamatosan arra biztatják a helyi vállalatokat, hogy jelenjenek meg ezen a piacon. Az erőfeszítéseknek köszönhetően az elmúlt években afrikai startup-ökorendszer alakult ki. Ez annak is köszönhető volt, hogy a helyi robotrepülőgép-projektek profitáltak az eddigi laza szabályozásból, ugyanis Afrikában közel sem olyan szigorúak a pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó tesztelési és üzemeltetési előírások, mint Európában, Ázsiában vagy az Amerikai Egyesült Államokban.
Ruanda egyes részeibe nagyon körülményesen lehet csak segélyeket eljuttatni, ugyanis a terep nehezen járható, az utak meg gyakran nagyon rossz minőségűek. Éppen ezért hatékony, biztonságos és gyors a drónos csomagszállítás. A Zipline nevű startup robotrepülőgépek segítségével küldi el a gyógyszereket, a vérkészítményeket és más fontos eszközöket a helyi kórházakba és egészségügyi központokba. A Zipline az országban naponta átlagosan 30 pilóta nélküli légi járművet indít útnak.