Nyugati szomszédunk továbbra sem csatlakozik a kínai konszern elleni kampányhoz, hiányolják a bizonyítékokat.

Az osztrák közlekedési, innovációs és technológiai minisztérium közleményében azt írta, hogy a Huawei elleni nyomásgyakorlás mögött gazdaságpolitikai érdekek is húzódnak. A szaktárca értesülései alapján Németország, Nagy-Britannia, Norvégia és Lengyelország közös álláspontot akarnak kialakítani a Huawei-ügyben.

A minisztérium a negatív kampány helyett inkább abban látná a megoldást, hogy biztosítani kell, hogy Európában ne korlátozzák a piac versenyképességét. Ezzel egyidejűleg pedig az egész kontinensre kiterjedő szigorú biztonsági szabványokat kell kidolgozni és bevezetni, amelyek garantálják, hogy külföldi kormányok ne férhessenek hozzá a kritikus infrastruktúrákhoz. Úgy vélik, a Huawei elleni bojkott nem megoldás, mert ha az 5G-hálózatok kiépítéséből kizárnák a kínai társaságot, akkor az akadályozhatná az innovációt. Ausztriában piacvezető a Huawei, a T-Mobile a helyi LTE-hálózatában például szinte 100 százalékban a cég rendszereit használja, s az 5G-hálózat esetében is gyakorlatilag a vállalat lesz az egyetlen beszállító.

Ausztria és a többi ország azért sem hajlandó részt venni a bojkottban, mert az Amerikai Egyesült Államok eddig semmilyen bizonyítékkal sem tudta alátámasztani a kínai vállalat kémtevékenységével kapcsolatos állításait. Az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Új-Zéland és Tajvan példáját nem követi minden ország vakon. Norvégia jelezte, hogy megvizsgálja a felvetéseket és csak ezután dönti el, hogy a jövőben engedélyezze-e a Huawei rendszereinek használatát a távközlési hálózataiban. A kínai konszern németországi vezetője nemrég azt állította: nem építenek kiskapukat a készülékeibe. Angela Merkel feltételhez kötötte azt, hogy a Huawei szerepet vállalhasson a németországi 5G-hálózat kiépítésében. A feltétel az volt, hogy a cég nem adhat tovább adatokat a kínai államnak.