Berta Sándor
Technológialopással vádolhatják meg az USA-ban a Huawei-t
Újabb fejezettel bővülhet a kínai távközlési cég elleni fellépés. A kínai EU-nagykövet szerint rágalomhadjáratról van szó.
Tavaly decemberben őrizetbe vették Vancouverben a Huawei pénzügyi vezetőjét, a menedzser kiadatását már kérte az Amerikai Egyesült Államok. Az USA és a Kína közötti helyzet eszkalálódása valószínűbbnek tűnik, mint a két fél álláspontjának a közeledése. Néhány nappal ezelőtt pedig kémkedési viszály robbant ki a Huawei és Lengyelország között. Most a The Wall Street Journal bennfentesekre hivatkozva arról írt, hogy az Amerikai Egyesült Államok még keményebben lépne fel a kínai telekommunikációs társasággal szemben és azzal vádolná meg, hogy technológiákat lopott és kémkedett.
A Huawei az üzleti titkok állítólagos kikémlelésével kapcsolatos büntetőjogi vizsgálat fókuszába került és hamarosan sor kerülhet a vádemelésre is. Az ügyben érintetté válhat a T-Mobile USA is, amely egy eszközt biztosított az okostelefonok teszteléséhez. Az óriáscég egyelőre nem kommentálta a vizsgálatot, de szóvivője a DPA hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a Huawei és a T-Mobile USA már 2017-ben lezárták a jogi vitájukat. Akkor egy amerikai esküdtszék úgy ítélte meg, hogy a kínai vállalat sem károkat nem okozott a T-Mobile USA-nak, sem jogosulatlan módon nem gazdagodott meg szándékos vagy rosszindulatú magatartás következtében.
Más országokban sem áll jól a cég szénája, biztonsági megfontolásból az Egyesült Államokon túl Ausztrália, Új-Zéland és Tajvan is kizárta az 5G hálózatok fejlesztéséből a Huawei-t, illetve Japán is erre készül. A vádak arra a kínai jogszabályra hivatkoznak, amely megköveteli a technológiai vállalatok együttműködését a hírszerző szervekkel. A távol-keleti ország Európai Unió melletti nagykövete arra figyelmeztetett, hogy súlyos következményekkel járhatna a globális gazdasági és tudományos együttműködés szempontjából, ha az ellene indított "rágalomhadjárat" miatt kizárnák a Huaweit a beszerzési tenderekből az 5G mobilhálózatok kiépítésének során Európában.
"Nem segít, ha rágalmazást, diszkriminációt, nyomásgyakorlást, kényszerítést vagy spekulációt alkalmazunk másokkal szemben" - mondta Csang Ming a Financial Times című brit lapnak adott interjúban. A nagykövet határozottan tagadta a felmerült vádakat, és kijelentette, hogy a Huawei kizárása Európa számára is káros lenne, a rendkívül magas szinten összefonódott szállítási és értékláncokat ugyanis nem szabadna mesterségesen és szándékosan szétszakítani, ez szerinte "nagy felelőtlenség" lenne. Kiemelte, hogy országa párbeszédre törekszik, s hangsúlyozta a szabályalapú nemzetközi rend melletti kiállás és a protekcionizmus elleni küzdelem fontosságát.
A közüzemi infrastruktúrát, önvezető járműveket, ipari robotokat, de még gyógyászati berendezéseket is hálózatokra kapcsoló "negyedik ipari forradalmat" bevezető 5G technológia megjelenésével különösen fontossá váltak a biztonsági szempontok a kormányzatok szemében. A korábban a kínai néphadseregben mérnökként szolgáló Zsen Cseng-fej által alapított Huawei legfőbb versenytársa a területen a svéd Ericsson és a finn Nokia.
Tavaly decemberben őrizetbe vették Vancouverben a Huawei pénzügyi vezetőjét, a menedzser kiadatását már kérte az Amerikai Egyesült Államok. Az USA és a Kína közötti helyzet eszkalálódása valószínűbbnek tűnik, mint a két fél álláspontjának a közeledése. Néhány nappal ezelőtt pedig kémkedési viszály robbant ki a Huawei és Lengyelország között. Most a The Wall Street Journal bennfentesekre hivatkozva arról írt, hogy az Amerikai Egyesült Államok még keményebben lépne fel a kínai telekommunikációs társasággal szemben és azzal vádolná meg, hogy technológiákat lopott és kémkedett.
A Huawei az üzleti titkok állítólagos kikémlelésével kapcsolatos büntetőjogi vizsgálat fókuszába került és hamarosan sor kerülhet a vádemelésre is. Az ügyben érintetté válhat a T-Mobile USA is, amely egy eszközt biztosított az okostelefonok teszteléséhez. Az óriáscég egyelőre nem kommentálta a vizsgálatot, de szóvivője a DPA hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a Huawei és a T-Mobile USA már 2017-ben lezárták a jogi vitájukat. Akkor egy amerikai esküdtszék úgy ítélte meg, hogy a kínai vállalat sem károkat nem okozott a T-Mobile USA-nak, sem jogosulatlan módon nem gazdagodott meg szándékos vagy rosszindulatú magatartás következtében.
Más országokban sem áll jól a cég szénája, biztonsági megfontolásból az Egyesült Államokon túl Ausztrália, Új-Zéland és Tajvan is kizárta az 5G hálózatok fejlesztéséből a Huawei-t, illetve Japán is erre készül. A vádak arra a kínai jogszabályra hivatkoznak, amely megköveteli a technológiai vállalatok együttműködését a hírszerző szervekkel. A távol-keleti ország Európai Unió melletti nagykövete arra figyelmeztetett, hogy súlyos következményekkel járhatna a globális gazdasági és tudományos együttműködés szempontjából, ha az ellene indított "rágalomhadjárat" miatt kizárnák a Huaweit a beszerzési tenderekből az 5G mobilhálózatok kiépítésének során Európában.
"Nem segít, ha rágalmazást, diszkriminációt, nyomásgyakorlást, kényszerítést vagy spekulációt alkalmazunk másokkal szemben" - mondta Csang Ming a Financial Times című brit lapnak adott interjúban. A nagykövet határozottan tagadta a felmerült vádakat, és kijelentette, hogy a Huawei kizárása Európa számára is káros lenne, a rendkívül magas szinten összefonódott szállítási és értékláncokat ugyanis nem szabadna mesterségesen és szándékosan szétszakítani, ez szerinte "nagy felelőtlenség" lenne. Kiemelte, hogy országa párbeszédre törekszik, s hangsúlyozta a szabályalapú nemzetközi rend melletti kiállás és a protekcionizmus elleni küzdelem fontosságát.
A közüzemi infrastruktúrát, önvezető járműveket, ipari robotokat, de még gyógyászati berendezéseket is hálózatokra kapcsoló "negyedik ipari forradalmat" bevezető 5G technológia megjelenésével különösen fontossá váltak a biztonsági szempontok a kormányzatok szemében. A korábban a kínai néphadseregben mérnökként szolgáló Zsen Cseng-fej által alapított Huawei legfőbb versenytársa a területen a svéd Ericsson és a finn Nokia.