Berta Sándor
Már néhány program is befolyásolhatja a közösségi véleményeket
Szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy milyen szerepet játszanak a közösségi platformokon a botok.
A Duisburg-Esseni Egyetem kutatócsapata azt vizsgálta meg, hogy mekkora befolyást gyakorolnak a botok a közösségi médiára. A szakértők azt tapasztalták, hogy már néhány ilyen szoftver is tökéletesen elegendő egy közösségi hálózat hangulatának a befolyásolására. A kérdés azért került előtérbe, mert kiderült, hogy a Twitteren botok osztják meg a hivatkozások 66 százalékát. A tudósok az eredményeiket az Are social bots a real threat? An agent-based model of the spiral of silence to analyse the impact of manipulative actors in social networks című anyagban ismertették az European Journal of Information Systems (EJIS) hasábjain.
Björn Ross informatikus, az intézmény projektvezetője kifejtette, hogy eddig nem lehetett bizonyítani, hogy a botok mennyire erősen befolyásolják a felhasználókat, mert ennek tanulmányozására hiányoztak a megfelelő tudományos módszerek. Ezért létrehoztak egy ezer virtuális szereplős hálózatot és a modellt úgy állították be, hogy egy adott témához a vélemények 50-50%-ban voltak pozitívak és negatívak. Az esetek felében botok nélkül is meghatározó lett az egyik oldal. Dr. German Neubaum, a tanulmány társszerzője hozzátette, hogy az úgynevezett hallgatásspirálhoz kapcsolódó kutatásból kiderült az is, hogy az emberek nagyon ritkán osztják meg a véleményüket másokkal akkor, ha azzal kisebbségben maradnának. Ezért arra is kíváncsiak voltak, hogy a botok miként válthatnak ki ilyen spirálokat.
A szakemberek kiemelték, hogy már az is elegendő a véleményformáláshoz és ahhoz, hogy egyes személyek ne merjék elmondani az álláspontjukat egy kérdésben, ha 100 szereplőből 2-4 bot. Ezáltal 50 százalékról 66 százalékra nő például annak az esélye, hogy a botok által támogatott vélemény válik elfogadottá. Emiatt viszont téves lehet egy adott helyzet vagy hangulat megítélése.
Björn Ross rámutatott, hogy három tényezőtől függ az, hogy a botok mennyire sikeresek. Az első az, hogy mennyi kapcsolat van egy hálózat használói között. A második, hogy hol helyezik el a programokat: a központi részben vagy a szolgáltatás peremén. Míg a harmadik, hogy vannak-e annyira jól programozva ezek a szoftverek, hogy az emberekhez hasonlóan reagáljanak. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a botok még nem annyira kifinomultak, hogy ne lehessen azokat felismerni, de valószínűleg egyre jobban optimalizálni fogják őket, akár megtévesztési célokra is. Amennyiben az utóbbi megtörténik, akkor már tényleg veszélyt jelentenek majd a demokráciára.
A Duisburg-Esseni Egyetem kutatócsapata azt vizsgálta meg, hogy mekkora befolyást gyakorolnak a botok a közösségi médiára. A szakértők azt tapasztalták, hogy már néhány ilyen szoftver is tökéletesen elegendő egy közösségi hálózat hangulatának a befolyásolására. A kérdés azért került előtérbe, mert kiderült, hogy a Twitteren botok osztják meg a hivatkozások 66 százalékát. A tudósok az eredményeiket az Are social bots a real threat? An agent-based model of the spiral of silence to analyse the impact of manipulative actors in social networks című anyagban ismertették az European Journal of Information Systems (EJIS) hasábjain.
Björn Ross informatikus, az intézmény projektvezetője kifejtette, hogy eddig nem lehetett bizonyítani, hogy a botok mennyire erősen befolyásolják a felhasználókat, mert ennek tanulmányozására hiányoztak a megfelelő tudományos módszerek. Ezért létrehoztak egy ezer virtuális szereplős hálózatot és a modellt úgy állították be, hogy egy adott témához a vélemények 50-50%-ban voltak pozitívak és negatívak. Az esetek felében botok nélkül is meghatározó lett az egyik oldal. Dr. German Neubaum, a tanulmány társszerzője hozzátette, hogy az úgynevezett hallgatásspirálhoz kapcsolódó kutatásból kiderült az is, hogy az emberek nagyon ritkán osztják meg a véleményüket másokkal akkor, ha azzal kisebbségben maradnának. Ezért arra is kíváncsiak voltak, hogy a botok miként válthatnak ki ilyen spirálokat.
A szakemberek kiemelték, hogy már az is elegendő a véleményformáláshoz és ahhoz, hogy egyes személyek ne merjék elmondani az álláspontjukat egy kérdésben, ha 100 szereplőből 2-4 bot. Ezáltal 50 százalékról 66 százalékra nő például annak az esélye, hogy a botok által támogatott vélemény válik elfogadottá. Emiatt viszont téves lehet egy adott helyzet vagy hangulat megítélése.
Björn Ross rámutatott, hogy három tényezőtől függ az, hogy a botok mennyire sikeresek. Az első az, hogy mennyi kapcsolat van egy hálózat használói között. A második, hogy hol helyezik el a programokat: a központi részben vagy a szolgáltatás peremén. Míg a harmadik, hogy vannak-e annyira jól programozva ezek a szoftverek, hogy az emberekhez hasonlóan reagáljanak. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a botok még nem annyira kifinomultak, hogy ne lehessen azokat felismerni, de valószínűleg egyre jobban optimalizálni fogják őket, akár megtévesztési célokra is. Amennyiben az utóbbi megtörténik, akkor már tényleg veszélyt jelentenek majd a demokráciára.