Berta Sándor
Az EU pótolná a digitalizálás miatt megszűnő munkahelyeket
Az európai uniós tagállamok pénzügyminiszterei azt a kérdést vizsgálták meg, hogy miként lehet kompenzálni a robotok és az automatizálás növekedése miatt kieső munkahelyeket.
Christopher Pissarides gazdasági Nobel-díjas tudós az európai uniós pénzügyminiszterek bécsi találkozóján tartott előadást a munka jövőjéről. A brit szakember megosztva kapta meg az elismerést 2010-ben a „a munkaerőpiacok hatékonyságával kapcsolatos, a munkakeresés költségeire vonatkozó piaci elemzéseikért”. A két másik kutató az amerikai Peter Diamond és Dale Mortensen volt. Pissarides kijelentette, hogy a digitalizálás és a robotok alkalmazása miatt várhatóan a jelenlegi munkahelyek 10-30 százaléka szűnik meg. A kormányoknak fel kell készülniük erre a helyzetre és megoldásokat kínálniuk az érintetteknek, például támogatniuk kell őket az új munkahelyek keresésében.
A közgazdász szerint három fő terület van, amelyeken új és jövőképes munkahelyeket lehet és kell teremteni. Úgy véli, hogy a jövőben elsősorban több mérnökre, technikusra és számítógépes szakértőre lesz szükség. Mind a három terület jövőképes állásokat kínál és fontos a digitális technológiák fejlesztése, megvalósítása és alkalmazása szempontjából. Mindezt úgy tudnák támogatni a kormányok, ha erősítik a megfelelő műszaki szaktudással bíró egyetemeiket és fejlesztik az együttműködést a felsőoktatási intézmények és a vállalatok között. Emellett az iskolákban is nagy teret kell adni a matematika, a természettudományos, a műszaki és az informatikai (MTMI) oktatásnak.
A második ilyen terület az állásukat elveszítő dolgozók megtartása és a szervizelésbe való bevonása, a gépek karbantartására ugyanis szakemberek kellenek majd. Pissarides példaként említette a banki tanácsadói munkát, ahol személyes beszélgetésekkel szorosabb kapcsolat építhető ki az ügyfelekkel, míg a pénzek ki- és befizetése történhet bankautomaták segítségével.
A harmadik és kétségkívül legnagyobb terület az egészségügyi és a szociális szolgáltatásokat, a szórakoztatóipart és a kreatív ágazatokat, valamint a nevelést foglalja magába, de ide tartoznak a háztartási szolgáltatások is. Ezek a szektorok a gazdagabb társadalmakban növekvő fontosságúak lesznek, viszont a produktivitásukat alig lehet növelni, mert ezeket a munkákat nem lehet automatizálni. Probléma viszont, hogy ezeknek a szakterületeknek jelenleg alacsony a presztízse és rosszul vannak megfizetve, a jövőben ezért jobban meg kellene becsülni és értékelni azokat, mert a társadalom számára fontosak. Amennyiben az emberiség meg akarja nyerni a robotok elleni háborút, akkor ezeknek "jó munkákká" kell válniuk.
Pierre Moscovici, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa kiemelte, hogy a robotikában és a mesterséges intelligenciában megvalósult előrelépések nagy lehetőségeket kínálnak, de biztosítani kell, hogy az új helyzethez alkalmazkodó oktatási ajánlatok jelenjenek meg és minden olyan embert támogassanak, akiket a munka világában bekövetkező változások negatív módon érintenek. Fontos lenne, hogy a társadalom elkerülje a "nyertesek" és a "vesztesek" közötti szakadék növekedését.
Christopher Pissarides gazdasági Nobel-díjas tudós az európai uniós pénzügyminiszterek bécsi találkozóján tartott előadást a munka jövőjéről. A brit szakember megosztva kapta meg az elismerést 2010-ben a „a munkaerőpiacok hatékonyságával kapcsolatos, a munkakeresés költségeire vonatkozó piaci elemzéseikért”. A két másik kutató az amerikai Peter Diamond és Dale Mortensen volt. Pissarides kijelentette, hogy a digitalizálás és a robotok alkalmazása miatt várhatóan a jelenlegi munkahelyek 10-30 százaléka szűnik meg. A kormányoknak fel kell készülniük erre a helyzetre és megoldásokat kínálniuk az érintetteknek, például támogatniuk kell őket az új munkahelyek keresésében.
A közgazdász szerint három fő terület van, amelyeken új és jövőképes munkahelyeket lehet és kell teremteni. Úgy véli, hogy a jövőben elsősorban több mérnökre, technikusra és számítógépes szakértőre lesz szükség. Mind a három terület jövőképes állásokat kínál és fontos a digitális technológiák fejlesztése, megvalósítása és alkalmazása szempontjából. Mindezt úgy tudnák támogatni a kormányok, ha erősítik a megfelelő műszaki szaktudással bíró egyetemeiket és fejlesztik az együttműködést a felsőoktatási intézmények és a vállalatok között. Emellett az iskolákban is nagy teret kell adni a matematika, a természettudományos, a műszaki és az informatikai (MTMI) oktatásnak.
A második ilyen terület az állásukat elveszítő dolgozók megtartása és a szervizelésbe való bevonása, a gépek karbantartására ugyanis szakemberek kellenek majd. Pissarides példaként említette a banki tanácsadói munkát, ahol személyes beszélgetésekkel szorosabb kapcsolat építhető ki az ügyfelekkel, míg a pénzek ki- és befizetése történhet bankautomaták segítségével.
A harmadik és kétségkívül legnagyobb terület az egészségügyi és a szociális szolgáltatásokat, a szórakoztatóipart és a kreatív ágazatokat, valamint a nevelést foglalja magába, de ide tartoznak a háztartási szolgáltatások is. Ezek a szektorok a gazdagabb társadalmakban növekvő fontosságúak lesznek, viszont a produktivitásukat alig lehet növelni, mert ezeket a munkákat nem lehet automatizálni. Probléma viszont, hogy ezeknek a szakterületeknek jelenleg alacsony a presztízse és rosszul vannak megfizetve, a jövőben ezért jobban meg kellene becsülni és értékelni azokat, mert a társadalom számára fontosak. Amennyiben az emberiség meg akarja nyerni a robotok elleni háborút, akkor ezeknek "jó munkákká" kell válniuk.
Pierre Moscovici, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa kiemelte, hogy a robotikában és a mesterséges intelligenciában megvalósult előrelépések nagy lehetőségeket kínálnak, de biztosítani kell, hogy az új helyzethez alkalmazkodó oktatási ajánlatok jelenjenek meg és minden olyan embert támogassanak, akiket a munka világában bekövetkező változások negatív módon érintenek. Fontos lenne, hogy a társadalom elkerülje a "nyertesek" és a "vesztesek" közötti szakadék növekedését.