Berta Sándor
EU - egy órán belül törölni kellene a terrorista tartalmakat
Az illetékes európai uniós biztos nem tartja elegendőnek a közösségi platformok önkéntes kötelezettségvállalásait.
A The Financial Times szellőztette meg azt az információt, hogy az Európai Unió rá akarja venni az olyan webes cégeket, mint a Facebook, a YouTube vagy a Twitter a szélsőséges és a terrorista anyagok egy órán belül való azonosítására és törlésére. Amennyiben ez nem valósulna meg, úgy az érintett társaságoknak komoly pénzbüntetéseket kellene fizetniük. Eddig a szélsőséges és a terrorista tartalmak elleni harc önkéntesen zajlott, azonban az Európai Bizottság jelentése alapján nem volt éppen sikeres. Julian King, az Európai Unió biztonságért felelős biztosa azt nyilatkozta, hogy az eddigi erőfeszítések nem voltak elegendőek, ezért sokkal szigorúbb intézkedésekre van szükség azért, hogy a polgárokat meg lehessen védeni.
Ugyanakkor az Európai Bizottság még nem dolgozott ki konkrét tervezetet a terrorista anyagokkal kapcsolatos szabályozásra. Az egy órán belül való tartalomtörlés lehetősége azonban már felmerült. Egy ilyen szabályozás jogbiztonságot teremt és mindegyik honlapra vonatkozna - függetlenül azok méretétől. A politikus hozzátette, hogy a méret és az erőforrások tekintetében fennálló különbségek azt jelentik, hogy az egyes oldalaknak különböző lehetőségeik vannak a terrorista anyagok elleni fellépésre, azonban az ezzel kapcsolatos politikájuk nem mindig átlátható. Mindez oda vezet, hogy ezek a tartalmak még mindig terjednek az interneten és sokszor a törlésük után is elérhetők maradnak.
Jelenleg komoly vita zajlik az Európai Bizottságban, mert vannak, akik úgy vélik, hogy igenis hatékony lehet az önkéntes törlési kötelezettségvállalás. A Google például a saját adatai alapján automatikusan felismerte a YouTube rendszeréből törölt terrorista videók 90 százalékát. A Facebook az érintett anyagok 99 százalékát felismerte és törölte, még azelőtt, hogy az embereknek egyáltalán esélyük lett volna azokat jelenteni. Az Európai Unió eddig még nem kommentálta a lap értesüléseit.
Dimitrisz Avramopulosz európai uniós belügyi biztos korábban közölte, hogy a lényegesen gyorsabbá kell tenni az online terrorpropaganda eltávolítását, a feltöltésük után legfeljebb egy-két órán belül törölni kellene azokat a tartalmakat az internetről. A politikus az érintett cégek, például a közösségi oldalak felelősségét hangsúlyozta, s felszólította őket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket. A Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft tavaly júniusban jelezte, hogy közösen lép fel a vitatott vagy tiltott anyagok és bejegyzések ellen. Májusban kiderült, hogy több milliárd fontig terjedő pénzbüntetésekkel sújtaná a brit kormány azokat a globális közösségi médiaportálokat, amelyek nem akadályozzák meg illegális - például zaklató, fenyegető, vagy terrorcselekményre buzdító - tartalmak megjelenítését felületeiken.
A The Financial Times szellőztette meg azt az információt, hogy az Európai Unió rá akarja venni az olyan webes cégeket, mint a Facebook, a YouTube vagy a Twitter a szélsőséges és a terrorista anyagok egy órán belül való azonosítására és törlésére. Amennyiben ez nem valósulna meg, úgy az érintett társaságoknak komoly pénzbüntetéseket kellene fizetniük. Eddig a szélsőséges és a terrorista tartalmak elleni harc önkéntesen zajlott, azonban az Európai Bizottság jelentése alapján nem volt éppen sikeres. Julian King, az Európai Unió biztonságért felelős biztosa azt nyilatkozta, hogy az eddigi erőfeszítések nem voltak elegendőek, ezért sokkal szigorúbb intézkedésekre van szükség azért, hogy a polgárokat meg lehessen védeni.
Ugyanakkor az Európai Bizottság még nem dolgozott ki konkrét tervezetet a terrorista anyagokkal kapcsolatos szabályozásra. Az egy órán belül való tartalomtörlés lehetősége azonban már felmerült. Egy ilyen szabályozás jogbiztonságot teremt és mindegyik honlapra vonatkozna - függetlenül azok méretétől. A politikus hozzátette, hogy a méret és az erőforrások tekintetében fennálló különbségek azt jelentik, hogy az egyes oldalaknak különböző lehetőségeik vannak a terrorista anyagok elleni fellépésre, azonban az ezzel kapcsolatos politikájuk nem mindig átlátható. Mindez oda vezet, hogy ezek a tartalmak még mindig terjednek az interneten és sokszor a törlésük után is elérhetők maradnak.
Jelenleg komoly vita zajlik az Európai Bizottságban, mert vannak, akik úgy vélik, hogy igenis hatékony lehet az önkéntes törlési kötelezettségvállalás. A Google például a saját adatai alapján automatikusan felismerte a YouTube rendszeréből törölt terrorista videók 90 százalékát. A Facebook az érintett anyagok 99 százalékát felismerte és törölte, még azelőtt, hogy az embereknek egyáltalán esélyük lett volna azokat jelenteni. Az Európai Unió eddig még nem kommentálta a lap értesüléseit.
Dimitrisz Avramopulosz európai uniós belügyi biztos korábban közölte, hogy a lényegesen gyorsabbá kell tenni az online terrorpropaganda eltávolítását, a feltöltésük után legfeljebb egy-két órán belül törölni kellene azokat a tartalmakat az internetről. A politikus az érintett cégek, például a közösségi oldalak felelősségét hangsúlyozta, s felszólította őket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket. A Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft tavaly júniusban jelezte, hogy közösen lép fel a vitatott vagy tiltott anyagok és bejegyzések ellen. Májusban kiderült, hogy több milliárd fontig terjedő pénzbüntetésekkel sújtaná a brit kormány azokat a globális közösségi médiaportálokat, amelyek nem akadályozzák meg illegális - például zaklató, fenyegető, vagy terrorcselekményre buzdító - tartalmak megjelenítését felületeiken.