Berta Sándor

Nem állami támogatásból fog létrejönni a Google európai legyőzője

Sok politikus hiszi, hogy a jövőbeli technológiák támogatásával előmozdíthatják a gazdaságot. De az igazi innovációk általában a versenynek és nem pedig az állami támogatásoknak köszönhetően valósulnak meg.

Gyakran elhangzik az az érv Magyarországon is, hogy állami segítség nélkül a helyi gazdaság a nemzetközi versenyben visszaszorulhat. Azonban a támogatás nem minden és konkrét elképzelések vagy terv nélkül mit sem ér. Till Reuter, a Kuka nevű robotgyártó cég vezetője elmondta, hogy míg Kínának konkrét terve van azzal kapcsolatban, hogy hol kell lennie az országnak 2025-ben, illetve 2050-ben, az európai országoknak nincsen hasonló vizíójuk.

Ezt felismerte az Európai Bizottság is, amely olyan állami stratégiák kidolgozását sürgette, amelyek segítenek az iparnak abban, hogy gazdasági növekedés valósuljon meg és új munkahelyek jöjjenek létre a változások által leginkább érintett régiókban. Mindez jól hangzik és ésszerűnek is tűnik, de a gazdasági szakemberek arra figyelmeztettek, hogy az az ötlet, hogy a vállalatokat állami pénzekkel lehet kreatív csúcsteljesítményre ösztönözni, egyszerűen illúzió. Georg Licht, az Európai Gazdaságkutató Központ innovációgazdasági kutatási területének vezetője közölte, hogy aki azt hiszi, hogy támogatásokból felépíthető egy második Google vagy Szilícium-völgy, az óriásit téved.


Ugyanilyen szkeptikus volt Andreas Freytag, a Jénai Egyetem professzora. Ő úgy véli, hogy az olyan országok, mint Kína ugyan nem mindig játszanak tisztességesen és állami támogatásokkal segítik a társaságaikat, de Nyugat-Európának és az Amerikai Egyesült Államoknak nem kellene ugyanezt tennie. A politikusok támogatása helyett inkább a mérnökök kreativitásában kellene bízni, utóbbiak ugyanis a vállalkozásokban ülnek és a politikusoktól eltéren ismerik a piacot.

A nyugati világ régóta tart attól, hogy technológiai és gazdasági értelemben egyaránt lemaradhat más országok mögött. Az 1980-as években Japán gazdasági fellendülése komoly riadalmat váltott ki a nyugati politikusok körében. Akkor James Brander és Barbara Spencer kanadai gazdasági szakemberek kidolgoztak egy elméletet, amelynek értelmében az állami beavatkozások az ágazati struktúrákba bizonyos feltételek mellett növelhetik az általános jólétet. Brander és Spencer úgy vélte, hogy az állami támogatások lehetővé teszik a csúcstechnológiás cégeknek a kutatási tevékenységeik kiterjesztését és új technológiák kifejlesztését, ezáltal pedig előnyt szerezhetnek a külföldi konkurenseikkel szemben. Az elméletet Paul Krugman amerikai Nobel-díjas közgazdász népszerűsítette.

Azonban lassanként kiderült, hogy az elmélet a gyakorlatban nem teljesen működött. A tajvani kormánynak ugyan sikerült az állami támogatások segítségével a meglévő piacokon megerősíteni a pozícióit és a folyamat során Tajvan az olyan államok sikereit próbálta meg lemásolni, mint például Japán. De ha viszont az állam megpróbálja a jövő technológiáit felkutatni, akkor kiderül, hogy a próbálkozás csak az állami milliárdok elszórására jó. Kiváló példa erre a Transrapid, amely napjainkban Kínában közlekedik, de a fejlesztési költségeket német adófizetők fedezték.

De ugyanígy említhető Franciaország is, ahol nagy hagyománya van a technológiai projektek állami támogatásának, az eredmény pedig kétséges. A Secam szabvány például közel sem lett sikertörténet, de a Concorde is angol - francia politikai presztízsprojekt volt, a felemésztett költségek viszont sosem álltak egyenes arányban a termelt bevételekkel. Licht szerint fel kell tenni a kérdést, hogy vajon nem lehetett volna-e észszerűbben elkölteni az adófizetők pénzét.

Szintén komoly problémát jelent, hogy az állami támogatások miatt a vállalkozások a különböző kritériumokhoz igazítják a fejlesztéseiket, ahelyett, hogy a piac jelzéseit vennék figyelembe, ezáltal pedig háttérbe szorul a kreativitás. Emellett nagy kockázata van annak, hogy a kisegített ágazatok rendszeres támogatás-felvevőkké válnak. Freytag hangsúlyozta, hogy az iparpolitika eltorzítja a piaci versenyt és sokkal jobb a gazdaság szempontjából, ha a keretfeltételeken javítanak. A versenyképességet az alacsony adók, a kisebb bürokrácia, a jobb képzés és az új technológiákkal szembeni nyitottság erősítik.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • felemelő #6
    Az állam valóban tehetne dolgokat.
    Na nem közvetlen beruházásként, hanem azokkal az eszközökkel, amik adottak neki.

    Nem ártana ha mondjuk a fejleszteni kívánt területek a K+F-et teljesen leírhatnák az adójukból. Ez piacgazdaságilag legitím, piaci segítség.

    Másrészt ha betartatnák az USA cégekkel az europai adatvédelmi szabályokat, azzal versenyelőnyt szerezhetnének az eu-s cégek, akik az üzleti modelljüket már ezek szerint a szabályok szerint építik.

    Lehetne olyan szabályokat hozni (ez régi mániám) hogy bizonyos szenzitív adatokat nem lehet fizikailag kivinni és tárolni az EU területén kívül és nem végezheti ezek tárolását olyan cég, amelyik olyan ország joghatósága alatt van (mint az USA) amelyik nem tudja törvényi előírások miatt teljesíteni az EU adatvédelmi előírásokat.

    Vagyis az USA cégek vagy átadják az EU piacot vagy ide telepítenek önálló cégeket, az itteni feladatok ellátására.

    Ennyi bőven elég lenne.
  • Sir Cryalot #5
    Mindenki tudja hogy a nagy cégek risk averse pszichopaták a googli is ott risk aversel ahol tud a többi csak máz.
  • KisKZ #4
    "....De ha viszont..."
    Srácok!!!! A nyelvtan tanárom forog a sírjában!!!!
  • wraithLord #3
    Igaz, a "vásárló" státusz egy fokkal jobb a "fizetőeszköz" státusznál... :D
  • wraithLord #2
    Az olyan cégek, mint a Google gazdaságilag és régió presztízse szempontjából lehet, hogy jó... De politikai/erkölcsi szempontból nem, mert a cégek mégiscsak profitorientáltak, és működésükből adódóan lelkiismeret és empátia nélkül állnak hozzá a piachoz, az őket körülvevő mindenkori környezethez.
    Ez pedig egy olyan cég esetén, ami az emberek mindennapi életében, "virtuális szociális életében" van jelen, illetve az emberek privát adataival dolgozik, biztos hogy nem előnyös dolog. Továbbá az sem előnyös, hogy ezek a cégek megpróbálják az állam fölé helyezni magukat (pl. Google szerverek államokon kívüli elhelyezése, tehát arra való törekvés, hogy az államok ne tudjanak beleszólni, hogy mit csinálnak a felhasználók adataival, ami szintén lehet előnyös, de főleg hátrányos).
    Ergo a Facebook, Google és társai-féle szociális médiumokat, szociális médiumok platformjaként funkcionáló frameworkök stb. fejlesztését és üzemeltetését pont hogy ki kéne venni a privát multik kezéből, mert az állam ezeknek a szabályozására/kezelésére sokkal inkább kvalifikált. Persze ne menjünk abba bele, hogy manapság az állam is profitorintentált, a politikusok gyakorlatilag marketingtermékek, az állampolgár pedig az átcseszett vásárló... szóval csak elméleti síkon írtam ezeket...
  • zola2000 #1
    Európából legyőzni, ugyan, azt sem sikerült megtartani ami volt pl opera, nokia, dailymotion mind csak árnyéka régi önmagának.

    Ázsia is csak azért tartja magát, mert pl a steamnek is kellett volna az ázsiai piac, de minden második ázsiai játékot cenzurázni kell a steamen? Na így nem fog menni.


    (Jó, ez csak a jéghegy csúcsa, többről van szó ázsiában)

    Utoljára szerkesztette: zola2000, 2018.05.21. 13:47:33