Berta Sándor
Több százmillió eurót fektet be a mesterséges intelligenciába a Bosch
A vállalat tíz éven belül csak olyan termékeket akar piacra dobni, amelyek részben vagy egészben a mesterséges intelligenciára épülnek.
A mindenki által csak autó-alkatrészeikről, háztartási eszközeikről és elektromos termékeikről ismert cég stratégiai váltásra készül. Volkmar Denner, a Bosch vezetője elmondta, hogy a mesterséges intelligencia a cég egyik fő területe lesz. Olyan gépeket akarnak építeni, amelyek képesek tanulni és intelligensen cselekedni. Víziójuk szerint tíz év múlva a társaság már csak olyan dolgokat fog kínálni, amelyek maguk is rendelkeznek valamifajta mesterséges intelligenciával vagy ezt használó módszerekkel lettek legyártva. A cél eléréséig vezető út ugyanakkor sok pénzt emészt fel, a következő öt esztendőre 300 millió eurót különítettek el.
Az összeget elsősorban nem a technológiába, hanem a munkaerőbe akarja befektetni a Bosch. Szeretnének megfelelő mértékben növekedni, de eközben a munkatársak kompetenciáját tekintve nem akarnak kompromisszumokat kötni. A mesterséges intelligencia központ az év végére már száz alkalmazottat fog foglalkoztatni. A Bosch Renningenben összpontosítja kutatásait és a cég Mesterséges Intelligencia Központja (BCAI) is itt található, de Palo Altóban és Bangaloreban épülnek kirendeltségek. "Az okos emberek okos emberekkel szeretnek együtt dolgozni. Egy kritikus tömeg elérése esetén sokkal könnyebb lesz jó kollégákat találni." - vélte Christoph Peylo, a BCAI vezetője.
A BCAI feladata nem csupán az alapvető megoldások kutatása, hanem a megfelelő eszközök megtalálása is. A megfelelő témák kiválasztása és ezután az e területeken való jelenlét alapvető fontosságú. Ebben a kérdésben - globális viszonylatban - a vezető cégek közé szeretnének tartozni, a kutatási eredményeiket pedig gyorsan integrálni akarják a termékeikbe.
Az egyik példaprojekt Spencer, egy 1,93 méter magas robot. Ezt öt európai ország összesen hat egyetemének kutatói alkották meg, és Amszterdamban, a schipholi repülőtéren segített az utasoknak a megfelelő kapuk megtalálásában. Spencer viselkedésének a megtervezéséért és a robot edzéséért Kai Arras, a Freiburgi Egyetem munkatársa felelt. Arras rávilágított arra, hogy a repülőtéren való munka esetében hiba lett volna udvariasnak programozott robotot alkalmazni. A legjobban akkor működött a dolog, amikor a robot egyszerűen átfurakodott a tömegen és eközben nem vette figyelembe az összes udvariassági szabályt, hanem úgy viselkedett, ahogy a siető emberek is szoktak. A Spencerről gyűjtött tapasztalatok nem csupán a projekt eredeti partnerének számító KLM légitársaság számára voltak fontosak, hanem a többi Bosch-részlegnek is.
A 46 éves Kai Arras egyébként a Bosch Autonóm Rendszerek és Robotika nevű stratégiai programjának a vezetője is. Mostani kutatási témája, hogy az emberek miként tudják elfogadni a robotokat és hogyan tervezhető meg egy gép mozgása, különösen az emberekkel való találkozásokra ügyelve. A repülőtéri robot siető utasokkal, a robotfűnyíró egy nyugággyal, míg az önállóan közlekedő autó útépítéssel találkozik. Csak néhány dolog állandó: egy takarítórobotnak fel kell ismernie, ha egy szék csak egy bizonyos alkalommal került át másik helyre vagy a teljes szoba át lett rendezve. S ilyenkor nem csupán a felismerés a fontos, hanem az is, hogy arra a gép hogyan reagál. Mindez egy nagyon izgalmas probléma egy öntanuló rendszer számára.
A mindenki által csak autó-alkatrészeikről, háztartási eszközeikről és elektromos termékeikről ismert cég stratégiai váltásra készül. Volkmar Denner, a Bosch vezetője elmondta, hogy a mesterséges intelligencia a cég egyik fő területe lesz. Olyan gépeket akarnak építeni, amelyek képesek tanulni és intelligensen cselekedni. Víziójuk szerint tíz év múlva a társaság már csak olyan dolgokat fog kínálni, amelyek maguk is rendelkeznek valamifajta mesterséges intelligenciával vagy ezt használó módszerekkel lettek legyártva. A cél eléréséig vezető út ugyanakkor sok pénzt emészt fel, a következő öt esztendőre 300 millió eurót különítettek el.
Az összeget elsősorban nem a technológiába, hanem a munkaerőbe akarja befektetni a Bosch. Szeretnének megfelelő mértékben növekedni, de eközben a munkatársak kompetenciáját tekintve nem akarnak kompromisszumokat kötni. A mesterséges intelligencia központ az év végére már száz alkalmazottat fog foglalkoztatni. A Bosch Renningenben összpontosítja kutatásait és a cég Mesterséges Intelligencia Központja (BCAI) is itt található, de Palo Altóban és Bangaloreban épülnek kirendeltségek. "Az okos emberek okos emberekkel szeretnek együtt dolgozni. Egy kritikus tömeg elérése esetén sokkal könnyebb lesz jó kollégákat találni." - vélte Christoph Peylo, a BCAI vezetője.
A BCAI feladata nem csupán az alapvető megoldások kutatása, hanem a megfelelő eszközök megtalálása is. A megfelelő témák kiválasztása és ezután az e területeken való jelenlét alapvető fontosságú. Ebben a kérdésben - globális viszonylatban - a vezető cégek közé szeretnének tartozni, a kutatási eredményeiket pedig gyorsan integrálni akarják a termékeikbe.
Az egyik példaprojekt Spencer, egy 1,93 méter magas robot. Ezt öt európai ország összesen hat egyetemének kutatói alkották meg, és Amszterdamban, a schipholi repülőtéren segített az utasoknak a megfelelő kapuk megtalálásában. Spencer viselkedésének a megtervezéséért és a robot edzéséért Kai Arras, a Freiburgi Egyetem munkatársa felelt. Arras rávilágított arra, hogy a repülőtéren való munka esetében hiba lett volna udvariasnak programozott robotot alkalmazni. A legjobban akkor működött a dolog, amikor a robot egyszerűen átfurakodott a tömegen és eközben nem vette figyelembe az összes udvariassági szabályt, hanem úgy viselkedett, ahogy a siető emberek is szoktak. A Spencerről gyűjtött tapasztalatok nem csupán a projekt eredeti partnerének számító KLM légitársaság számára voltak fontosak, hanem a többi Bosch-részlegnek is.
A 46 éves Kai Arras egyébként a Bosch Autonóm Rendszerek és Robotika nevű stratégiai programjának a vezetője is. Mostani kutatási témája, hogy az emberek miként tudják elfogadni a robotokat és hogyan tervezhető meg egy gép mozgása, különösen az emberekkel való találkozásokra ügyelve. A repülőtéri robot siető utasokkal, a robotfűnyíró egy nyugággyal, míg az önállóan közlekedő autó útépítéssel találkozik. Csak néhány dolog állandó: egy takarítórobotnak fel kell ismernie, ha egy szék csak egy bizonyos alkalommal került át másik helyre vagy a teljes szoba át lett rendezve. S ilyenkor nem csupán a felismerés a fontos, hanem az is, hogy arra a gép hogyan reagál. Mindez egy nagyon izgalmas probléma egy öntanuló rendszer számára.