Berta Sándor
360 fokos videók és virtuális valóság jellemezhetik a jövő televíziózását
Manapság a nagyteljesítményű számítógépek elférnek a kijelző mögött, melynek felbontása évről-évre javult, és minden új típus többet kínál ugyanannyi pénzért, mint korábban. De meddig tart még ez a verseny? Egy szakember szerint hatalmas ívelt felületek, panorámaképek, 360 fokos videók és virtuális valóság fogják jellemezni a következő években piacra dobott televíziókat.
Az újabb tévék számos technológiát fognak támogatni, melyek alapjain a Fraunhofer Társaság berlini Heinrich Hertz Intézetének (HHI) tudósai dolgoznak. A HHI tudósai közel 90 éve kutatják a televíziót és dolgoznak annak továbbfejlesztésén. A szervezet vezetője, Peter Kauff szerint lassan a végéhez közeledik az a trend, amelynek lényege, hogy minél vékonyabb és élesebb képű készülékeket készítsenek a gyártók. Az ok rendkívül egyszerű: az emberi agy már nem képes egymástól megkülönböztetni a 10 millió képpontról 11 millióra való ugrást.
A technológia ugyanakkor még mindig nem kiforrott és határtalanok azok a lehetőségek, amelyek biztosítják a valódi és a képzeletbeli világok összeolvadását. Az egyik ilyen lehetőség, hogy a kijelző átlátszó lesz és a néző gyakorlatilag az akciófilmek, a futballmérkőzések vagy éppen a koncertek szereplőjévé válhat. E vízió neve Immersion, így a tévé egy napon olyan lehet, mint egy Star Trekes holofedélzet, ahol bármilyen környezet reprodukálható és a néző lehet az egyik szereplő.
A HHI egyik ékköve a Timelab, amelyben egy 3,35 méter magas és 12 méter széles ívelt felületet helyeztek el. Az anyaga különleges, ugyanis átengedi a hangokat és mögötte 120 hangszórót helyeztek el fülmagasságban. Ezeket további 15 mennyezeti hangszóró és négy mélynyomó egészíti ki. A képeket több mint 12 HD-projektor vetíti, a felvételeket a berlini kutatók Omnicam-360 rendszerrel vették fel. A kamera panorámaképeket rögzít és 250 000 euróba kerül. Az eredmény lenyűgöző: amennyiben valaki látja a képeket, akkor úgy érzi, hogy az események közepébe került.
Ilyen felvétel készült például a 2014-es labdarúgó-világbajnokság döntőjéről és egy komolyzenei koncertről is, mind a két esetben bebizonyosodott, hogy az új technológiáknak köszönhetően a tévézésben immár minden érzék komoly szerepet kaphat. Kauff szerint ez sokak számára teljesen új élményt jelent és ezért meg is kell szokniuk azt. Elég például csak egy olyan felvételre gondolni, amikor valaki Los Angeles felett repül egy helikopterben. Az új technológiák miatt ilyenkor a néző számára olyan lesz az élmény, mint ha ő is a gépen ülne és minden rezdülést érezni fog.
A virtuális valóságban bármit megtehetünk, bárkivé átváltozhatunk és bárhol lehetünk. Ahogy az iparágban mások, ő is azt reméli, hogy a televíziózás jövője nem csak a Netflix és a HBO tartalmairól szól majd, hanem műszaki fejlődésről is, ami a fiatal közönség Instagram, YouTube és Snapchat iránti fogékonysága miatt elengedhetetlen. Közlése szerint a tévégyártók leginkább amiatt aggódnak, hogy képtelenek lesznek az új médiaformátumokkal való versenyre.
A HHI egy másik projekt keretében 40 kamerával vett fel embereket és utána lehetővé vált a minden oldalról és helyzetből való megjelenítésük. Akár a közelből, ülve, térdelve vagy a hátuk mögül is látni lehetett minden rezdülésüket. Ilyesmire eddig csak a számítógépes játékokban volt lehetőség. Kauff hangsúlyozta, hogy számos produkciós társasággal kapcsolatban vannak, melyek ilyen technikákat felhasználva akarnak filmet készíteni. Számos dolog elképzelhető, például egy hírműsorban a néző sétálhatna a stúdióban vagy beülhetne egy beszélgetős műsorba, illetve egy futballmérkőzés közvetítése során a legnagyobb sztárok jelenhetnének meg életnagyságban a szobákban. Addig viszont még évek fognak eltelni, amíg a technológiák a kereskedelmi forgalomban kapható tévékben is megjelennek.
Az újabb tévék számos technológiát fognak támogatni, melyek alapjain a Fraunhofer Társaság berlini Heinrich Hertz Intézetének (HHI) tudósai dolgoznak. A HHI tudósai közel 90 éve kutatják a televíziót és dolgoznak annak továbbfejlesztésén. A szervezet vezetője, Peter Kauff szerint lassan a végéhez közeledik az a trend, amelynek lényege, hogy minél vékonyabb és élesebb képű készülékeket készítsenek a gyártók. Az ok rendkívül egyszerű: az emberi agy már nem képes egymástól megkülönböztetni a 10 millió képpontról 11 millióra való ugrást.
A technológia ugyanakkor még mindig nem kiforrott és határtalanok azok a lehetőségek, amelyek biztosítják a valódi és a képzeletbeli világok összeolvadását. Az egyik ilyen lehetőség, hogy a kijelző átlátszó lesz és a néző gyakorlatilag az akciófilmek, a futballmérkőzések vagy éppen a koncertek szereplőjévé válhat. E vízió neve Immersion, így a tévé egy napon olyan lehet, mint egy Star Trekes holofedélzet, ahol bármilyen környezet reprodukálható és a néző lehet az egyik szereplő.
A HHI egyik ékköve a Timelab, amelyben egy 3,35 méter magas és 12 méter széles ívelt felületet helyeztek el. Az anyaga különleges, ugyanis átengedi a hangokat és mögötte 120 hangszórót helyeztek el fülmagasságban. Ezeket további 15 mennyezeti hangszóró és négy mélynyomó egészíti ki. A képeket több mint 12 HD-projektor vetíti, a felvételeket a berlini kutatók Omnicam-360 rendszerrel vették fel. A kamera panorámaképeket rögzít és 250 000 euróba kerül. Az eredmény lenyűgöző: amennyiben valaki látja a képeket, akkor úgy érzi, hogy az események közepébe került.
Ilyen felvétel készült például a 2014-es labdarúgó-világbajnokság döntőjéről és egy komolyzenei koncertről is, mind a két esetben bebizonyosodott, hogy az új technológiáknak köszönhetően a tévézésben immár minden érzék komoly szerepet kaphat. Kauff szerint ez sokak számára teljesen új élményt jelent és ezért meg is kell szokniuk azt. Elég például csak egy olyan felvételre gondolni, amikor valaki Los Angeles felett repül egy helikopterben. Az új technológiák miatt ilyenkor a néző számára olyan lesz az élmény, mint ha ő is a gépen ülne és minden rezdülést érezni fog.
A virtuális valóságban bármit megtehetünk, bárkivé átváltozhatunk és bárhol lehetünk. Ahogy az iparágban mások, ő is azt reméli, hogy a televíziózás jövője nem csak a Netflix és a HBO tartalmairól szól majd, hanem műszaki fejlődésről is, ami a fiatal közönség Instagram, YouTube és Snapchat iránti fogékonysága miatt elengedhetetlen. Közlése szerint a tévégyártók leginkább amiatt aggódnak, hogy képtelenek lesznek az új médiaformátumokkal való versenyre.
A HHI egy másik projekt keretében 40 kamerával vett fel embereket és utána lehetővé vált a minden oldalról és helyzetből való megjelenítésük. Akár a közelből, ülve, térdelve vagy a hátuk mögül is látni lehetett minden rezdülésüket. Ilyesmire eddig csak a számítógépes játékokban volt lehetőség. Kauff hangsúlyozta, hogy számos produkciós társasággal kapcsolatban vannak, melyek ilyen technikákat felhasználva akarnak filmet készíteni. Számos dolog elképzelhető, például egy hírműsorban a néző sétálhatna a stúdióban vagy beülhetne egy beszélgetős műsorba, illetve egy futballmérkőzés közvetítése során a legnagyobb sztárok jelenhetnének meg életnagyságban a szobákban. Addig viszont még évek fognak eltelni, amíg a technológiák a kereskedelmi forgalomban kapható tévékben is megjelennek.