Berta Sándor
Intelligenssé tenné szolgáltatásait a Google
Vezető mesterséges intelligencia szakértőket vett fel a keresőcég, akiknek a kutatás mellett az eredmények elmagyarázása is feladatuk.
A Google arra törekszik, hogy összegyűjtse a legjobb szakértőket. Ezek egyike Peter Norvig, aki korábban a Sun Microsystems munkatársa, majd a NASA kutatási igazgatója volt, és tankönyveket írt az informatikáról és a számítógépek fejlődéséről. A társaság azt szeretné, ha az olyan szakemberek, mint Norvig segítenének a termékek és a munkafolyamatok inelligensebbé tételében. Feladatuk a fejlődés bemutatása is, hogy mit jelent a mesterséges intelligencia nem csupán a Google, hanem minden egyes ember és ágazat számára.
Geoffrey Hinton szintén csatlakozott a céghez, szakterülete a mesterséges neurális hálózatok, de gyakran nevezik a gépi tanulás "atyjának". Évtizedek óta kutatja a területét és akkor is meg volt győződve az abban rejlő lehetőségekről, amikor mások még nem. A brit férfi - akinek az egyik őse George Boole matematikus - mindig is tudni akarta, hogy miként alakul ki az intelligencia és hogyan működik az emberi agy. Először pszichológiát tanult Cambridge-ben, majd ezután a mesterséges neurális hálózatok felé fordult. Az 1980-as években, majd 2006-ban egyaránt fontos áttörést ért el.
Korábban már tagja volt a Google csapatának és Kaliforniát is jól ismeri, mert az 1980-as években kutatóként dolgozott egy helyi egyetemen. Ezután Torontóba ment professzorként, mivel zavarták az amerikai védelmi minisztérium mesterséges intelligencia területén végrehajtott kutatásai. Az egyik hallgatója Yann LeCun volt, aki most a Facebook mesterséges intelligencia kutatásokért felelős vezetője, egy másik tanítványa, Ilya Sutskever pedig Elon Musk Open AI projektjének tagja.
Szintén jelentős fogás Fei-Fei Li, aki eddig Stanfordban a mesterséges intelligencia részleget vezette és Andrew Ng, a Google Brain alapítója. A keresőcég jövőkutatója, Ray Kurzweil jelenléte is jól mutatja a vállalat egyéniségek iránti elkötelezettségét, de hozzá képest Peter Norvig vagy Geoffrey Hinton jóval földhözragadtabb szemléletet képvisel. Eric Schmidt méltatta a szakembereket, és jellemzése szerint nagyon alábecsülte azt, hogy mi minden tehet majd lehetővé a Google számára a mesterséges intelligencia. "Amikor Peter Norvigot felvettük, akkor még nem tudtam, hogy egy mesterséges intelligencia szakértőről van szó, csak egy briliáns kutatót láttam. Ez is mutatja, hogy mennyire kevéssé értettük meg mivel jár, ha nálunk dolgoznak ezen terület legjobbjai, és mivel hatást vált majd ki mindez."
A Google - és a többi nagy IT-cég - szakértők iránti harcának persze rengeteg hátulütője van, kezdve azzal, hogy az egyetemeken megkezdődik a toborzás, illetve a kisebb, kevésbé vonzó és fizetőképes cégeknek esélyük sincs felzárkózni az ágazatban az Amazon, az Apple vagy a Microsoft mögé. Ez vissza fog ütni az IT-cégekre is, ugyanis a szakértelem hiánya miatt még az előre elkészített megoldásaikat sem tudják majd testre szabni, és nem hozzák majd azokat az eredményeket, amelyeket a cégek állítanak róluk. (Legutóbb az IBM Watson ütközött ebbe a problémába.)
A Google arra törekszik, hogy összegyűjtse a legjobb szakértőket. Ezek egyike Peter Norvig, aki korábban a Sun Microsystems munkatársa, majd a NASA kutatási igazgatója volt, és tankönyveket írt az informatikáról és a számítógépek fejlődéséről. A társaság azt szeretné, ha az olyan szakemberek, mint Norvig segítenének a termékek és a munkafolyamatok inelligensebbé tételében. Feladatuk a fejlődés bemutatása is, hogy mit jelent a mesterséges intelligencia nem csupán a Google, hanem minden egyes ember és ágazat számára.
Geoffrey Hinton szintén csatlakozott a céghez, szakterülete a mesterséges neurális hálózatok, de gyakran nevezik a gépi tanulás "atyjának". Évtizedek óta kutatja a területét és akkor is meg volt győződve az abban rejlő lehetőségekről, amikor mások még nem. A brit férfi - akinek az egyik őse George Boole matematikus - mindig is tudni akarta, hogy miként alakul ki az intelligencia és hogyan működik az emberi agy. Először pszichológiát tanult Cambridge-ben, majd ezután a mesterséges neurális hálózatok felé fordult. Az 1980-as években, majd 2006-ban egyaránt fontos áttörést ért el.
Korábban már tagja volt a Google csapatának és Kaliforniát is jól ismeri, mert az 1980-as években kutatóként dolgozott egy helyi egyetemen. Ezután Torontóba ment professzorként, mivel zavarták az amerikai védelmi minisztérium mesterséges intelligencia területén végrehajtott kutatásai. Az egyik hallgatója Yann LeCun volt, aki most a Facebook mesterséges intelligencia kutatásokért felelős vezetője, egy másik tanítványa, Ilya Sutskever pedig Elon Musk Open AI projektjének tagja.
Szintén jelentős fogás Fei-Fei Li, aki eddig Stanfordban a mesterséges intelligencia részleget vezette és Andrew Ng, a Google Brain alapítója. A keresőcég jövőkutatója, Ray Kurzweil jelenléte is jól mutatja a vállalat egyéniségek iránti elkötelezettségét, de hozzá képest Peter Norvig vagy Geoffrey Hinton jóval földhözragadtabb szemléletet képvisel. Eric Schmidt méltatta a szakembereket, és jellemzése szerint nagyon alábecsülte azt, hogy mi minden tehet majd lehetővé a Google számára a mesterséges intelligencia. "Amikor Peter Norvigot felvettük, akkor még nem tudtam, hogy egy mesterséges intelligencia szakértőről van szó, csak egy briliáns kutatót láttam. Ez is mutatja, hogy mennyire kevéssé értettük meg mivel jár, ha nálunk dolgoznak ezen terület legjobbjai, és mivel hatást vált majd ki mindez."
A Google - és a többi nagy IT-cég - szakértők iránti harcának persze rengeteg hátulütője van, kezdve azzal, hogy az egyetemeken megkezdődik a toborzás, illetve a kisebb, kevésbé vonzó és fizetőképes cégeknek esélyük sincs felzárkózni az ágazatban az Amazon, az Apple vagy a Microsoft mögé. Ez vissza fog ütni az IT-cégekre is, ugyanis a szakértelem hiánya miatt még az előre elkészített megoldásaikat sem tudják majd testre szabni, és nem hozzák majd azokat az eredményeket, amelyeket a cégek állítanak róluk. (Legutóbb az IBM Watson ütközött ebbe a problémába.)