SG.hu

Számítógépes nyelvészeti konferencia zajlik Budapesten

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán zajlik a héten a 18. CICLing (Conference on Intelligent text processing and Computational Linguistics) nemzetközi számítógépes nyelvészeti konferencia nemzetközi hírű előadók részvételével.

"A konferencia általános célja megismertetni egymást a különböző országokban folyó nyelvtechnológiai kutatások eredményeivel. Az intelligens szövegfeldolgozás ma már mindennapjaink része, ezért nem véletlen, hogy az előadók között sokszor megtalálni a legnagyobb világcégek, a Google, az IBM vagy idén éppen a Facebook ezzel a témával foglalkozó kutatóit" - mondta el Prószéky Gábor, a tanácskozás szervezőbizottságának tagja.

Az intelligens szövegfeldolgozást és a számítógépes nyelvészetet az utóbbi időben az elérhető szövegek hatalmas mennyiségének és a feldolgozó eszközök kapacitásának növekedése miatt leggyakrabban ma már egyetlen szóval nyelvtechnológiának nevezik. Ezen a területen nagy sebességgel jelennek meg újabb és újabb módszerek, ezért a CICLIng nem köti a résztvevőket egy-egy szűkebb részterülethez. A konferencia tematikus szempontból nyitott, csupán az a fontos, hogy akinek a szöveg- vagy beszédfeldolgozás területén új elméleti, illetve a gyakorlatban is jól használható eredménye van, az itt egy szigorú előbírálati rendszeren átjutva beszámolhat róla - fejtette ki a MTA-PPKE Magyar Nyelvtechnológiai Kutatócsoportnak vezetője.

A konferenciákon minden évben sok új eredmény jelenik meg, amelyekről a gépi nyelvészeti világ aktuális élvonalát képviselő előadók számolnak be reggeli előadásaikon, majd ugyanaznap délután az adott előadó bevonja a hallgatóságot a saját aktuális kutatásaiba is.

A magyarországi nyelvtechnológia területén zajló kutatásokról Prószéky Gábor elmondta, hogy jelentős kutatás-fejlesztés folyik a házigazda PPKE nyelvtechnológiai kutatócsoportja mellett elsősorban az MTA Nyelvtudományi Intézetében, a Szegedi Tudományegyetemen, a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen vagy az olyan nyelvtechnológiai vállalkozásokban, mint a MorphoLogic, a Precognox, a SpeechTex vagy a Kilgray. A terület fontosságát a hatalmas mennyiségű, mindenki számára elérhető szöveges információ hatékony kereshetősége, a megértés támogatása, a szövegek fordítása, a hangzó beszéd írott szöveggé alakítása és egyre több ipari alkalmazás jelzi. A magyar közös fejlesztések legújabb eredménye például az MTA támogatásával létrejött új infrastruktúra, amely az eddigi eredmények szabványosításával és integrálásával kialakított digitális nyelvfeldolgozó rendszer.

"A magyar nyelv szerkezete jelentősen különbözik a gyakorlatilag minden alkalmazás alapnyelvének számító angoltól, viszont a lokális piacon való megjelenéshez és sikerhez kizárólag a helyi nyelven keresztül vezet az út, a más nyelvre megvalósított nyelvi technológiákat adaptálni kell magyarra is, ami a nyelvek különbségei miatt sok esetben igen bonyolult kutatás-fejlesztési feladat" - fejtette ki a kutató.

A konferenciát 2000 óta rendezik meg minden évben, elindítója és azóta is motorja Alexander Gelbukh mexikói professzor. Rendeztek már hasonló tanácskozást Mexikóban, Indiában, Dél-Koreában, Izraelben, Japánban, Nepálban, Egyiptomban és Törökországban is. A vasárnapig tartó konferencia nemcsak tudományos előadásokból és poszterszekciókból áll, hanem olyan közös programokból is, amelyek megismertetik a résztvevőket a házigazda ország kultúrájával.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • TokraFan #1
    Ez a terület nen sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben. Emlékszem, a 80-as években még mindenki arról ábrándozott, hogy az ezredfordulóra már sima ügy lesz a gépi fordítás, és kvázi nem lesz szükség arra, hogy hosszú-hossú éveken át nyelveket tanuljunk. De sajnos ez nemcsak, hogy nem így lett, de az egész ágazat megrekedt a gépi nyersfordítások szintjén, ami javarészt teljesen használhatatlan a gyakoratban.
    Amíg valaki nem áll elő egy olyan elmélettel és algoritmussal, mely pótolni képes egy élő tolmácsot, addig az egésznek semmi értelme nincsen. Csak a digitális szótárak használhatók jelenleg, mondatokat egyetlen méreg drága program sem tud lefordítani rendesen és helyesen. Fényévekre vagyunk a Star Trek univerzális fordítójától sajnos, pedig az lenne az igazi. Bár akkor elég sokan pampognának megint, hogy elvész a munkájuk...beindulna megint a géprombolás.