SG.hu

A bajor digitális miniszter a valódi név használatának kötelezővé tételét sürgeti

Németországban egyre erősebb az igény az online tér újraszabályozására. Hogyan lehet megőrizni a szólásszabadságot úgy, hogy közben visszaszoruljon a gyűlölet, a fenyegetés és a tudatos rombolás?

A közösségi médiában zajló viták eldurvulása, az anonimitás mögé bújva terjesztett sértések és fenyegetések régóta foglalkoztatják a politikát és a jogászokat Németországban. Ebbe a vitába kapcsolódott be határozottan Bajorország digitális minisztere, Fabian Mehring, aki a valódi név használatának kötelezővé tételét sürgeti az interneten. Álláspontja szerint a jelenlegi helyzetben túl könnyű következmények nélkül gyűlölködni, uszítani vagy másokat megfélemlíteni, miközben a jogállam eszközei nehezen érik el az elkövetőket.

Mehring szerint a valódi névhez kötött jelenlét alapvetően megváltoztatná az online diskurzus minőségét. Úgy véli, a szólásszabadság joga nem jelent automatikus jogot az anonimitásra, hiszen a véleményekért a fizikai világban is vállalni kell a felelősséget. Analóg környezetben senki sem bújhat névtelenség mögé, amikor a nyilvánosság előtt megszólal, és a digitális térben sincs érdemi oka annak, hogy ez másként legyen. A politikus hangsúlyozza, hogy ami egy kocsmai beszélgetés során bűncselekménynek számít, annak az interneten is annak kell maradnia, legyen szó becsületsértésről, fenyegetésről vagy népcsoport elleni uszításról.

A bajor miniszter érvelése szerint a következmények kilátásba helyezése önmagában is fegyelmező hatású. Ha az emberek tudják, hogy a szavaik nem maradnak nyomtalanul, nagyobb eséllyel viselkednek felelősen, és kevésbé engedik el magukat indulatosan. Mehring abban bízik, hogy ez érezhetően csökkentené az online viták mérgező hangnemét, és hozzájárulna egy civilizáltabb közbeszédhez. Szerinte nem vélemények elhallgattatásáról van szó, hanem arról, hogy a jogállam a digitális térben is képes legyen érvényt szerezni a szabályoknak, és ne engedje, hogy a gyűlölet és az uszítás az anonimitás mögé rejtőzzön.

A valódi név használatának gondolata nem csak a bajor kormányzati szereplők körében merült fel. Nem sokkal Mehring megszólalása előtt Andreas Vosskuhle, a német alkotmánybíróság korábbi elnöke is hasonló álláspontot fogalmazott meg. Vosskuhle szerint az online diskurzus eldurvulása hosszú távon olyan terhet ró a társadalomra, amelyet az már nem képes elviselni. Úgy látja, a névhasználat kötelezővé tétele egyszerű, de hatékony eszköz lehetne a viták racionalizálására és az indulatok csillapítására.

A volt főbíró ugyanakkor nem hallgatja el a nehézségeket sem. Elismeri, hogy egy ilyen szabályozás bevezetése jogilag és technikailag sem lenne egyszerű, de álláspontja szerint alkotmányjogilag megvalósítható. Kulcsfontosságúnak tartja azonban a pontos indoklást és a megfelelő garanciák beépítését. Szerinte továbbra is biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a polgárok személyes retorzióktól való félelem nélkül bírálhassák a kormányt és a hatalmon lévőket. A valódi név kötelező használata nem válhat a kritikus hangok elhallgattatásának eszközévé.

Vosskuhle a jelenséget egyfajta paradoxonként írja le. Miközben a társadalom egy része erősebb politikai vezetést és határozottabb irányítást vár el, addig szinte minden politikusi megszólalás azonnal felnagyítva jelenik meg az interneten és a médiában, sokszor túlzó reakciókkal és állandó botrányhangulattal kísérve. Ez szerinte egy folyamatosan túlfűtött, állandó izgalmi állapotban lévő közélethez vezet, amelyben egyre nehezebb higgadtan és racionálisan vitázni.

A német vita jól illeszkedik azon szélesebb európai és globális diskurzusba, amely az online platformok felelősségéről, a gyűlöletbeszéd kezeléséről és az anonimitás szerepéről szól. Egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a névtelenség sok esetben fontos védelmet nyújt újságíróknak, aktivistáknak vagy autoriter rendszerekben élőknek. Mások viszont úgy látják, hogy a nagy közösségi platformokon a tömeges anonimitás inkább a visszaélések melegágya lett, és aránytalan károkat okoz a közbeszédben.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • inkvisitor #3
    Másik oldalról viszont a fórumok el vannak árasztva nem létező személyekkel, akik folyamatosan nyomatják a megbízó ország propagandáját és terjesztik az álhíreket.
    Legegyszerűbb példák erre a kínai botfarmok.
  • kvp #2
    "A kocsmákban sem kell bemutatkozni..."

    De regen ott is be kellett, biometrikus modon, azaz arccal. Ha olyat mondtal amit nem volt szabad, akkor arc alapjan megkerestek es elvittek. Ennek az online megfeloje a digitalis alairas alapu azonositas, ahol minden hozzaszolashoz, minden megtekintett oldalhoz kotheto igy egy letezo termeszetes szemely, akit utolag felelossegre lehet vonni a tetteiert. Mert mondjuk nem azt mondta amit szabad vagy kotelezo.

    A digitalis alairas nem azt jelenti, hogy barki tudja ki vagy. Azt jelenti, hogy az allam tudja, hogy ki kicsoda, ezert o dont, hogy kinek arulja el a neved es mit csinal veled a kimondott (vagy elvart de vegul ki nem mondott) szavaid miatt. Ez nagyon eros visszatarto tenyezo. Arra is, hogy pl. Bastya elvtarsra ne mondjuk rosszat es arra is, hogy jol lathatoan es hallhatoan tapsoljunk neki amikor kell. Mert egyebkent elvihetnek, hiszen tudjak ki vagy es mit tettel vagy nem tettel. Tehat a cikkben emlitett politikusnak igaza van, az allam szempontjabol ez egy nagyon jol mukodo rendszer ami hatekony oncenzurahoz vezet. (olcsobban lehet jobb eredmenyt elerni)

    Egy ilyen rendszer a szolasszabadsagot viszont ugy definialja, hogy mindenki azt mond amit szabad es ennek minden kovetkezmenyet is hozza magaval.
  • Csaba161 #1

    A kocsmákban sem kell bemutatkozni...