MTI
Orbán Viktor szerint fontos lesz a digitális világban Közép-Európa
Közép-Európa szerepe felértékelődik a digitális gazdaságban, ez a térség lesz az Európai Unió növekedési motorja a következő egy-másfél évtizedben - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) világkonferenciájának megnyitóján.
Elmondása szerint Magyarországon fejlődik a leggyorsabban a digitális gazdaság az Európai Unióban, a szektor nemzetgazdaságon belüli súlya erősebb az uniós átlagnál. A magyar nemzeti össztermék 21-22 százalékát teszi ki a digitális gazdaság, amely 400 ezer embernek, a foglalkoztatottak 15 százalékának ad munkát, ezzel az unióban Magyarország a harmadik helyet foglalja el Írország és Finnország mögött - tette hozzá. A miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy a modern világ gyors változása kihívás elé állítja a demokratikus politikai rendszereket, legyen szó akár a modernkori népvándorlásról vagy a világgazdaság digitalizációjáról. Mindenki gyors és mély változást szeretne, amely javítja az emberek életminőségét, de kérdés, miként lehet ezt megtenni anélkül, hogy az emberek úgy éreznék, a világ fejlődése kicsúszott az ellenőrzésük alól - mondta.
A miniszterelnök felidézte, hogy az internetről szóló nemzeti konzultációban (InternetKon) például azt kérték az emberektől, hogy adjanak világos választ a fejlődés kívánatos irányára, hogy miként képzelik el a digitális gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználását. Orbán Viktor felsorolta a lakosság által legfontosabbnak tartott hat területet, amelyeken dolgozni kell, közöttük a gyerekek védelmét szolgáló szabályozások és intézkedések betartásának szigorítását.
Megemlítette azt az igényt is, hogy a kormány kiemelten támogassa a hazai vállalkozások digitális fejlesztését. Megjegyezte, hogy 2010 óta 16 milliárd forintnyi támogatással több mint 1100 vállalkozás informatikai fejlesztését segítették, ezt az összeget pedig megnyolcszorozza az állam a következő években. Ezzel 130 milliárd forint jut az infokommunikáció (IKT) fejlesztésére, amelyben mintegy 8000 IKT területen dolgozó cég részesül. Úgy vélte, az iparágnak még van hova fejlődni, jó pár ezer új és exportképes kis- és középvállalkozásra és 10 ezer fiatal mérnökre és informatikusra van szükség a szektorban.
A miniszterelnök ismertette: a teljes magyar export több mint 8 százaléka származik a digitális gazdaságból, és a kutatás-fejlesztési ráfordításokban is jelentős a 10 százalékos részarány. Közép-Európa egyszer már komoly szerepet töltött be a távközlésben - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök a magyar feltalálók közül kiemelte Puskás Tivadart, a modern infokommunikáció egyik szülőatyját, akinek szavai szerint azt köszönhetik a magyarok, hogy ott lehettek az Egyesült Nemzetek Szervezete Távközlési Egyesületének (ITU) alapítói között. Az emberiség új kommunikációs korszakba lépett és megszületett egy teljesen új gazdasági ágazat, amikor Puskás Tivadar a 19. század végén feltalálta és megépítette a telefonhírmondót - mutatott rá a miniszterelnök.
Elmondása szerint Magyarországon fejlődik a leggyorsabban a digitális gazdaság az Európai Unióban, a szektor nemzetgazdaságon belüli súlya erősebb az uniós átlagnál. A magyar nemzeti össztermék 21-22 százalékát teszi ki a digitális gazdaság, amely 400 ezer embernek, a foglalkoztatottak 15 százalékának ad munkát, ezzel az unióban Magyarország a harmadik helyet foglalja el Írország és Finnország mögött - tette hozzá. A miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy a modern világ gyors változása kihívás elé állítja a demokratikus politikai rendszereket, legyen szó akár a modernkori népvándorlásról vagy a világgazdaság digitalizációjáról. Mindenki gyors és mély változást szeretne, amely javítja az emberek életminőségét, de kérdés, miként lehet ezt megtenni anélkül, hogy az emberek úgy éreznék, a világ fejlődése kicsúszott az ellenőrzésük alól - mondta.
A miniszterelnök felidézte, hogy az internetről szóló nemzeti konzultációban (InternetKon) például azt kérték az emberektől, hogy adjanak világos választ a fejlődés kívánatos irányára, hogy miként képzelik el a digitális gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználását. Orbán Viktor felsorolta a lakosság által legfontosabbnak tartott hat területet, amelyeken dolgozni kell, közöttük a gyerekek védelmét szolgáló szabályozások és intézkedések betartásának szigorítását.
Megemlítette azt az igényt is, hogy a kormány kiemelten támogassa a hazai vállalkozások digitális fejlesztését. Megjegyezte, hogy 2010 óta 16 milliárd forintnyi támogatással több mint 1100 vállalkozás informatikai fejlesztését segítették, ezt az összeget pedig megnyolcszorozza az állam a következő években. Ezzel 130 milliárd forint jut az infokommunikáció (IKT) fejlesztésére, amelyben mintegy 8000 IKT területen dolgozó cég részesül. Úgy vélte, az iparágnak még van hova fejlődni, jó pár ezer új és exportképes kis- és középvállalkozásra és 10 ezer fiatal mérnökre és informatikusra van szükség a szektorban.
A miniszterelnök ismertette: a teljes magyar export több mint 8 százaléka származik a digitális gazdaságból, és a kutatás-fejlesztési ráfordításokban is jelentős a 10 százalékos részarány. Közép-Európa egyszer már komoly szerepet töltött be a távközlésben - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök a magyar feltalálók közül kiemelte Puskás Tivadart, a modern infokommunikáció egyik szülőatyját, akinek szavai szerint azt köszönhetik a magyarok, hogy ott lehettek az Egyesült Nemzetek Szervezete Távközlési Egyesületének (ITU) alapítói között. Az emberiség új kommunikációs korszakba lépett és megszületett egy teljesen új gazdasági ágazat, amikor Puskás Tivadar a 19. század végén feltalálta és megépítette a telefonhírmondót - mutatott rá a miniszterelnök.