SG.hu
Mindenki azt szeretné, hogy több informatikus legyen Magyarországon
A megújulni igyekvő informatikai szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés aktuális kérdéseire kereste a válaszokat a Legyél Te is Informatikus! – Informatikai Oktatási Konferencia 2017 rendezvény, melyen 300 informatika tanár vett részt.
Az informatikai ágazatban évek óta tapasztalható szakemberhiány az elmúlt egy évben még égetőbbé vált, így egyre nagyobb a nyomás a képzőintézményeken, hogy rövid idő alatt nagy számban bocsássanak ki korszerű tudással rendelkező informatikusokat. A konferencián több mint háromszáz, a szakképzésben, felsőoktatásban és felnőttképzésben dolgozó szakember mellett a kormányzati szakmai szervezetek és az iparág vezető cégei is képviseltették magukat.
Dr. Levendovszky János dékánhelyettes a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Karon jövőre induló újszerű, gyakorlatorientált mérnökképzési formát, a BEng-et, vagyis a Bachelor of Engineeringet mutatta be. A BSc-hez képest rövidebb, gyakorlatcentrikus képzésen a hallgatók az utolsó két félévet már aktív munkával, a választott cégnél töltik. Az új formától azt remélik, hogy az eddigieknél sokkal többen választják az informatikus mérnöki pályát, és a lemorzsolódás is csökkeni fog.
Hajdu Péter, a Cisco regionális ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy Magyarország nem volt a nyertesek között az előző három ipari forradalomban. Az Ipar 4.0-ként emelgetett, a digitalizáció és a dolgok internete korának forradalma most új lehetőséget kínál számunkra is. Kökény Tamás, a Greenfox Academy technikai vezetője arról számolt be, hogy egy rugalmas, a munkaerőpiac elvárásait szem előtt tartó felnőttképzési szereplő hogyan képes akár négy hónap alatt is Java programozót képezni.
A szeptemberben bevezetett új szakképzési kerettantervek pozitív tapasztalatairól, valamint a képzőintézmények és szaktanárokat érintő kihívásokról Sisák Zoltán, a HTTP Alapítvány elnöke beszélt. Szó esett a sok kritikával érintett májusi szakmai érettségiről is. A Mimox Kft. és a HTTP Alapítvány tavaly indult programja külön szekciót kapott. Az Infotanár Mentor Program (ITMP) névre keresztelt kezdeményezés lényege, hogy a szakgimnáziumok informatika tanárait az iparág szereplői karolják fel. A folyamatos konzultáció és támogatás mellett a tanárok évente több napot is eltöltenek a cég irodájában, ahol a kijelölt mentor segítségével gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek.
Christopher Mattheisen, a Telekom vezérigazgatója kifejtette, hogy a gyorsan változó technológiai trendek egyre inkább megkövetelik mindenkitől azt az attitűdöt, hogy maguk keressék a lehetőséget képességeik fejlesztésére. Ez a gondolat köszön vissza a Legyél Te is Informatikus! programban is, ahol az önkéntes szakemberek arra hívják fel a diákok figyelmét, hogy 5-10 év múlva az IKT minden más szakma részévé is válik. Christopher Mattheisen az előadásának végén jelentette be, hogy pályázatot hirdetnek 9-12. évfolyamos középiskolásokból álló csapatok számára. A fiataloknak egy online szabadulójátékban olyan feladatokat kell megoldaniuk, amelyek megkövetelik az algoritmikus gondolkodást. Olyan fokú programozói ismeretekre is szükség lesz, amelyekhez az ingyenesen elérhető internetes képzési lehetőségek által bárki hozzáférhet.
A Digitális Jólét Program miniszterelnöki biztosa Magyarország Digitális Oktatási Stratégiáját (DOS) mutatta be. Deutsch Tamás előadásában kiemelte azt az infrastrukturális fejlesztést, ami az iskolákba szupergyors internetet, korszerű számítógépparkot és teljes lefedettségű Wifi hálózatot biztosít. A fentieken túl hamarosan 40 ezer tanár ismerkedhet meg ingyenes továbbképzéseken a digitális pedagógia legkorszerűbb módszereivel. A DOS javaslatot tesz továbbá az informatika tanárok és oktatók piaci színvonalat jobban közelítő bérezését támogató ösztönző rendszer és szabályozás kialakítására is.
Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár szerint a felsőoktatástól önmagában nem várhatjuk az IT szakember utánpótlást, a legnagyobb kiaknázatlan potenciál a technikusképzésben rejlik. Éppen ezért kritikus fontosságú, hogy a középfokú szakképzés színvonalát fejlesszék a szakgimnáziumok eszközparkjának lecserélésével, széleskörű szakmai továbbképzési programok indításával, valamint e-learning tananyagok és felhőalapú szoftverek használatának bevezetésével.
Dr. Solymár Károly Balázs, infokommunikációért felelős helyettes államtitkár a diplomás informatikusok számának növelése érdekében indított GINOP 3.1.1 programban rejlő lehetőségeket ismertette. A 8,2 milliárd forintos tervezett keretű projekt idén indul, és jótékony hatása már egy-két éven belül érzékelhető lesz. A pályaorientációt és a motivációt többek között táborok, utazólaborok, versenyek, szakkörök és vállalti nyílt napok szervezése és támogatása segíti. A fentieken túl komoly összegeket szán a Nemzetgazdasági Minisztérium a felsőoktatás és az iparági szereplők együttműködésének javítására ipari tanúsítványok megszerzését biztosító képzések bevezetésével, gyakornoki programokkal és gyakorló szakemberek oktatóként való foglalkoztatásával. A kezdeményezéhez már most 16 felsőoktatási intézmény csatlakozott.
A rendezvény záró részében a hazai Cisco Akadémiák képviselői számára szervezett workshopra került sor. A program világviszonylatban is kiemelkedő fejlődésen ment keresztül az elmúlt években Magyarországon. A tavalyi 20%-os hallgatói létszámnövekedés többek között annak köszönhető, hogy egyre több informatikai közép- és felsőfokú intézmény építi be nappali rendszerű szakmai képzésébe a legkorszerűbb informatikai és hálózati ismereteket adó e-learning kurzusokat. A konferencia napján és helyszínén rendezték meg az EuroSkills Budapest 2018 szakmai Európa bajnokság nemzeti válogatójának középdöntőjét is, ahol 12 fiatal informatikus versenyzett az áprilisi döntőbe jutásért. Közülük kerül ki az a két versenyző, akik a jövő évi szakmák Európa bajnokságán hazánkat képviselik majd.
Az informatikai ágazatban évek óta tapasztalható szakemberhiány az elmúlt egy évben még égetőbbé vált, így egyre nagyobb a nyomás a képzőintézményeken, hogy rövid idő alatt nagy számban bocsássanak ki korszerű tudással rendelkező informatikusokat. A konferencián több mint háromszáz, a szakképzésben, felsőoktatásban és felnőttképzésben dolgozó szakember mellett a kormányzati szakmai szervezetek és az iparág vezető cégei is képviseltették magukat.
Dr. Levendovszky János dékánhelyettes a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Karon jövőre induló újszerű, gyakorlatorientált mérnökképzési formát, a BEng-et, vagyis a Bachelor of Engineeringet mutatta be. A BSc-hez képest rövidebb, gyakorlatcentrikus képzésen a hallgatók az utolsó két félévet már aktív munkával, a választott cégnél töltik. Az új formától azt remélik, hogy az eddigieknél sokkal többen választják az informatikus mérnöki pályát, és a lemorzsolódás is csökkeni fog.
Hajdu Péter, a Cisco regionális ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy Magyarország nem volt a nyertesek között az előző három ipari forradalomban. Az Ipar 4.0-ként emelgetett, a digitalizáció és a dolgok internete korának forradalma most új lehetőséget kínál számunkra is. Kökény Tamás, a Greenfox Academy technikai vezetője arról számolt be, hogy egy rugalmas, a munkaerőpiac elvárásait szem előtt tartó felnőttképzési szereplő hogyan képes akár négy hónap alatt is Java programozót képezni.
A szeptemberben bevezetett új szakképzési kerettantervek pozitív tapasztalatairól, valamint a képzőintézmények és szaktanárokat érintő kihívásokról Sisák Zoltán, a HTTP Alapítvány elnöke beszélt. Szó esett a sok kritikával érintett májusi szakmai érettségiről is. A Mimox Kft. és a HTTP Alapítvány tavaly indult programja külön szekciót kapott. Az Infotanár Mentor Program (ITMP) névre keresztelt kezdeményezés lényege, hogy a szakgimnáziumok informatika tanárait az iparág szereplői karolják fel. A folyamatos konzultáció és támogatás mellett a tanárok évente több napot is eltöltenek a cég irodájában, ahol a kijelölt mentor segítségével gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek.
Christopher Mattheisen, a Telekom vezérigazgatója kifejtette, hogy a gyorsan változó technológiai trendek egyre inkább megkövetelik mindenkitől azt az attitűdöt, hogy maguk keressék a lehetőséget képességeik fejlesztésére. Ez a gondolat köszön vissza a Legyél Te is Informatikus! programban is, ahol az önkéntes szakemberek arra hívják fel a diákok figyelmét, hogy 5-10 év múlva az IKT minden más szakma részévé is válik. Christopher Mattheisen az előadásának végén jelentette be, hogy pályázatot hirdetnek 9-12. évfolyamos középiskolásokból álló csapatok számára. A fiataloknak egy online szabadulójátékban olyan feladatokat kell megoldaniuk, amelyek megkövetelik az algoritmikus gondolkodást. Olyan fokú programozói ismeretekre is szükség lesz, amelyekhez az ingyenesen elérhető internetes képzési lehetőségek által bárki hozzáférhet.
A Digitális Jólét Program miniszterelnöki biztosa Magyarország Digitális Oktatási Stratégiáját (DOS) mutatta be. Deutsch Tamás előadásában kiemelte azt az infrastrukturális fejlesztést, ami az iskolákba szupergyors internetet, korszerű számítógépparkot és teljes lefedettségű Wifi hálózatot biztosít. A fentieken túl hamarosan 40 ezer tanár ismerkedhet meg ingyenes továbbképzéseken a digitális pedagógia legkorszerűbb módszereivel. A DOS javaslatot tesz továbbá az informatika tanárok és oktatók piaci színvonalat jobban közelítő bérezését támogató ösztönző rendszer és szabályozás kialakítására is.
Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár szerint a felsőoktatástól önmagában nem várhatjuk az IT szakember utánpótlást, a legnagyobb kiaknázatlan potenciál a technikusképzésben rejlik. Éppen ezért kritikus fontosságú, hogy a középfokú szakképzés színvonalát fejlesszék a szakgimnáziumok eszközparkjának lecserélésével, széleskörű szakmai továbbképzési programok indításával, valamint e-learning tananyagok és felhőalapú szoftverek használatának bevezetésével.
Dr. Solymár Károly Balázs, infokommunikációért felelős helyettes államtitkár a diplomás informatikusok számának növelése érdekében indított GINOP 3.1.1 programban rejlő lehetőségeket ismertette. A 8,2 milliárd forintos tervezett keretű projekt idén indul, és jótékony hatása már egy-két éven belül érzékelhető lesz. A pályaorientációt és a motivációt többek között táborok, utazólaborok, versenyek, szakkörök és vállalti nyílt napok szervezése és támogatása segíti. A fentieken túl komoly összegeket szán a Nemzetgazdasági Minisztérium a felsőoktatás és az iparági szereplők együttműködésének javítására ipari tanúsítványok megszerzését biztosító képzések bevezetésével, gyakornoki programokkal és gyakorló szakemberek oktatóként való foglalkoztatásával. A kezdeményezéhez már most 16 felsőoktatási intézmény csatlakozott.
A rendezvény záró részében a hazai Cisco Akadémiák képviselői számára szervezett workshopra került sor. A program világviszonylatban is kiemelkedő fejlődésen ment keresztül az elmúlt években Magyarországon. A tavalyi 20%-os hallgatói létszámnövekedés többek között annak köszönhető, hogy egyre több informatikai közép- és felsőfokú intézmény építi be nappali rendszerű szakmai képzésébe a legkorszerűbb informatikai és hálózati ismereteket adó e-learning kurzusokat. A konferencia napján és helyszínén rendezték meg az EuroSkills Budapest 2018 szakmai Európa bajnokság nemzeti válogatójának középdöntőjét is, ahol 12 fiatal informatikus versenyzett az áprilisi döntőbe jutásért. Közülük kerül ki az a két versenyző, akik a jövő évi szakmák Európa bajnokságán hazánkat képviselik majd.