SG.hu

Mindenki azt szeretné, hogy több informatikus legyen Magyarországon

A megújulni igyekvő informatikai szakképzés, felsőoktatás és felnőttképzés aktuális kérdéseire kereste a válaszokat a Legyél Te is Informatikus! – Informatikai Oktatási Konferencia 2017 rendezvény, melyen 300 informatika tanár vett részt.

Az informatikai ágazatban évek óta tapasztalható szakemberhiány az elmúlt egy évben még égetőbbé vált, így egyre nagyobb a nyomás a képzőintézményeken, hogy rövid idő alatt nagy számban bocsássanak ki korszerű tudással rendelkező informatikusokat. A konferencián több mint háromszáz, a szakképzésben, felsőoktatásban és felnőttképzésben dolgozó szakember mellett a kormányzati szakmai szervezetek és az iparág vezető cégei is képviseltették magukat.

Dr. Levendovszky János dékánhelyettes a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Karon jövőre induló újszerű, gyakorlatorientált mérnökképzési formát, a BEng-et, vagyis a Bachelor of Engineeringet mutatta be. A BSc-hez képest rövidebb, gyakorlatcentrikus képzésen a hallgatók az utolsó két félévet már aktív munkával, a választott cégnél töltik. Az új formától azt remélik, hogy az eddigieknél sokkal többen választják az informatikus mérnöki pályát, és a lemorzsolódás is csökkeni fog.

Hajdu Péter, a Cisco regionális ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy Magyarország nem volt a nyertesek között az előző három ipari forradalomban. Az Ipar 4.0-ként emelgetett, a digitalizáció és a dolgok internete korának forradalma most új lehetőséget kínál számunkra is. Kökény Tamás, a Greenfox Academy technikai vezetője arról számolt be, hogy egy rugalmas, a munkaerőpiac elvárásait szem előtt tartó felnőttképzési szereplő hogyan képes akár négy hónap alatt is Java programozót képezni.

A szeptemberben bevezetett új szakképzési kerettantervek pozitív tapasztalatairól, valamint a képzőintézmények és szaktanárokat érintő kihívásokról Sisák Zoltán, a HTTP Alapítvány elnöke beszélt. Szó esett a sok kritikával érintett májusi szakmai érettségiről is. A Mimox Kft. és a HTTP Alapítvány tavaly indult programja külön szekciót kapott. Az Infotanár Mentor Program (ITMP) névre keresztelt kezdeményezés lényege, hogy a szakgimnáziumok informatika tanárait az iparág szereplői karolják fel. A folyamatos konzultáció és támogatás mellett a tanárok évente több napot is eltöltenek a cég irodájában, ahol a kijelölt mentor segítségével gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek.

Christopher Mattheisen, a Telekom vezérigazgatója kifejtette, hogy a gyorsan változó technológiai trendek egyre inkább megkövetelik mindenkitől azt az attitűdöt, hogy maguk keressék a lehetőséget képességeik fejlesztésére. Ez a gondolat köszön vissza a Legyél Te is Informatikus! programban is, ahol az önkéntes szakemberek arra hívják fel a diákok figyelmét, hogy 5-10 év múlva az IKT minden más szakma részévé is válik. Christopher Mattheisen az előadásának végén jelentette be, hogy pályázatot hirdetnek 9-12. évfolyamos középiskolásokból álló csapatok számára. A fiataloknak egy online szabadulójátékban olyan feladatokat kell megoldaniuk, amelyek megkövetelik az algoritmikus gondolkodást. Olyan fokú programozói ismeretekre is szükség lesz, amelyekhez az ingyenesen elérhető internetes képzési lehetőségek által bárki hozzáférhet.

A Digitális Jólét Program miniszterelnöki biztosa Magyarország Digitális Oktatási Stratégiáját (DOS) mutatta be. Deutsch Tamás előadásában kiemelte azt az infrastrukturális fejlesztést, ami az iskolákba szupergyors internetet, korszerű számítógépparkot és teljes lefedettségű Wifi hálózatot biztosít. A fentieken túl hamarosan 40 ezer tanár ismerkedhet meg ingyenes továbbképzéseken a digitális pedagógia legkorszerűbb módszereivel. A DOS javaslatot tesz továbbá az informatika tanárok és oktatók piaci színvonalat jobban közelítő bérezését támogató ösztönző rendszer és szabályozás kialakítására is.

Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár szerint a felsőoktatástól önmagában nem várhatjuk az IT szakember utánpótlást, a legnagyobb kiaknázatlan potenciál a technikusképzésben rejlik. Éppen ezért kritikus fontosságú, hogy a középfokú szakképzés színvonalát fejlesszék a szakgimnáziumok eszközparkjának lecserélésével, széleskörű szakmai továbbképzési programok indításával, valamint e-learning tananyagok és felhőalapú szoftverek használatának bevezetésével.

Dr. Solymár Károly Balázs, infokommunikációért felelős helyettes államtitkár a diplomás informatikusok számának növelése érdekében indított GINOP 3.1.1 programban rejlő lehetőségeket ismertette. A 8,2 milliárd forintos tervezett keretű projekt idén indul, és jótékony hatása már egy-két éven belül érzékelhető lesz. A pályaorientációt és a motivációt többek között táborok, utazólaborok, versenyek, szakkörök és vállalti nyílt napok szervezése és támogatása segíti. A fentieken túl komoly összegeket szán a Nemzetgazdasági Minisztérium a felsőoktatás és az iparági szereplők együttműködésének javítására ipari tanúsítványok megszerzését biztosító képzések bevezetésével, gyakornoki programokkal és gyakorló szakemberek oktatóként való foglalkoztatásával. A kezdeményezéhez már most 16 felsőoktatási intézmény csatlakozott.

A rendezvény záró részében a hazai Cisco Akadémiák képviselői számára szervezett workshopra került sor. A program világviszonylatban is kiemelkedő fejlődésen ment keresztül az elmúlt években Magyarországon. A tavalyi 20%-os hallgatói létszámnövekedés többek között annak köszönhető, hogy egyre több informatikai közép- és felsőfokú intézmény építi be nappali rendszerű szakmai képzésébe a legkorszerűbb informatikai és hálózati ismereteket adó e-learning kurzusokat. A konferencia napján és helyszínén rendezték meg az EuroSkills Budapest 2018 szakmai Európa bajnokság nemzeti válogatójának középdöntőjét is, ahol 12 fiatal informatikus versenyzett az áprilisi döntőbe jutásért. Közülük kerül ki az a két versenyző, akik a jövő évi szakmák Európa bajnokságán hazánkat képviselik majd.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • lammaer #7
    Ha komolyan gondolod amit irtál és nem trollkodsz, akkor sürgős szemléletváltásra van nálad szükség. Az informatika semmiben sem másabb mint a villanyáram vagy az autó.

    Szimplán csakegy eszköz amivel együtt lehet élni, meg lehet tanulni/szokni. Én nem látom hogy olyan nagyon veszélyben lennének az emberek, szálj fel egybuszra és nézd meg, hányan babrálják a kütyüjeiket utazás közben. Kortol, nemtől függetlenül...
    Az informatika mára már EZ lett, nem valami misztikus tudomány amit csak a kiválaztottak képesek használni.
    Utoljára szerkesztette: lammaer, 2017.03.24. 12:14:10
  • lammaer #6
    "Minden ilyen állásnál ott van, hogy középfokú angolt beszéljen az ember. Minek, Magyarországon vagyunk. Akinek ez nem tetszik húzzon el az országunkból!"

    -1-
    Höhöhö... barátom, az informatika nyelve az angol, szóval aki nem olvas/beszél angolul az felejtse el ezt a területet. Manapság sok infót nem könyvben meg netes cikkeken, hanem videókon, konferenciákon érhetsz el, szóval az angolul olvasás is önmagában kevés.

    -2-
    Nem azért van hiány informatikusból magyarországon, mert olyan sok magyar megrendelés van, olyan sok közmunkás pozició lenne az informatikusoknak az állami szférában, hanem azért mert a KÜLFÖLD keres informatikust itt. Mivel az informatika azon kevés szakmák egyike ahol mindegy hogy helyileg hol vagy, tudsz akár a világ tulfelén lévő cégeknek is dolgozni, miközben te akár egy tanyán laksz. És nem fogsz magyar minimálbérért dolgozni, függetlenül attól hogy itt laksz.:)

    De még ha netán magyar cégnek is dolgozol informatikusként, a piac ahol a szoftveredet el lehet adni az KÜLFÖLDÖN van, mert a magyar piac felvevőképessége zéró.

    Márpedig ha a piac külföldön van, akkör tudni kell külföldiül BESZÉLNI/KOMMUNIKÁLNI.

    De továbbmegyek, a fejlesztőeszközöket sem magyarok csinálják - meglepő módon, szóval ha netán programozni/fejleszteni aarsz, mag a az eszköz se magyarul fog hozzád beszélni, és a dokumentáció meg a hozzátartozó infó se petőfi nyelvén lesz elérhető.

    Szóval ezt a kretén "magyar segbe magyar lófaszt" mentalitást el kéne már felejteni. Hasonlóképpen a multik haza meg éljenek a magyar kisvállalkozók dogmákkal együtt...
    Utoljára szerkesztette: lammaer, 2017.03.24. 12:09:45
  • mrzed001 #5
    Én a Terminátor 3-on jót nevettem. Az ok hogy MI átveszi az irányítást az IT felett (már ahol tudja, mert azért végtelen IQ-val sem hekkelhető meg minden, pláne, ha nincs hozzá még forráskód sem, szóval ez azért erősen scifi), és akár a T1-esek felett is átveszi az irányítást .... de nem tud újakat csinálni. Ha a teljes gyártósor felett át is venné a hatalmat, kell áram (elsőnek az szűnik meg), és kell nyersanyag (ki kell bányászni, olvasztás, darabolás, ...). Szóval ez a mindenkitmegölazAI egy kissé túl van lihegve.

    Ami a másodrangú polgárt illeti. A (jó) fejlesztők a földünk leglogikusabb dolgával foglalkoznak és ahogy mondják, ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy. A programozással rád ragad a logika "nyelve", amit akaratlanul is magaddal viszel a mindennapokba.
    A programozók már most olyanok az átlag számára, mintha vulkániak lennének.
  • Zoliz #4
    Nem az emberekből van hiány, hanem túl sok a gép. Majd az MI megoldja, ki is irt minket, idővel ha már túlcsordul. Ezen az úton vagyunk. Több milliárd embert nem lehet logikai zsenivé nevelni, lesznek akik maradnak az őskorban és kihalnak, mert aki nem gépezik az hátrányba kerül és másodrangú polgárrá minősül. Ezt akarja az IT, mi mást.
  • morguldae #3
    Ha megfizetnék és felvennék végre őket, akkor lenne itt elég informatikai szakember! Nem a papírokat kellene vizsgálni, hogy kinek miről van papírja, meg hány nyelvet beszél, hanem azt kéne nézni a jelentkezőkről, hogy el tudja e végezni amit kell vagy sem. Bizonyos, hogy ha megfizetik minden munkahelyre lesz most is ember! De ha nem fizetik meg akkor irány horány.... Minden ilyen állásnál ott van, hogy középfokú angolt beszéljen az ember. Minek, Magyarországon vagyunk. Akinek ez nem tetszik húzzon el az országunkból! Aki jól beszél angolul csak nem képzelik, hogy minimál bérért ebben az országban fog kínlódni!? Elhúz külföldre. Itt csak az marad aki nem beszél nyelveket. De ezeket is nyugodtan lehet alkalmazni. Nem kell angol tudás programozáshoz, sem weblapok készítéséhez, sem egyes programok kezeléséhez! Amennyi meg kell azt minden informatikához értő tudja! Röhejesek ezek a cikkek! Az egész állami irányítás egyre szánalmasabb! Tolvaj hazaárulók! Megy a sok dezinformáció mindenről!
  • esztyopa #2
    Kivánságlista?
    Kinek?
    A Husvéti Nyúlnak,vagy a Mikulásnak?
    Nem elég az,hogy *mit szeretnénk !
    Annak - hogy megvalósuljon- bizony FELTÉTELEI vannak !
    Amíg csak *szeretnénk* - addig SEMMI sem fog történni !
    Rengeteg kiváló IT-szakemberünk van...
    /Svédországban,Amerikában,Németországban,stb.Mert ott meg is fizetik a különleges szaktudást./
  • mrzed001 #1
    Deutsch Tamás - DOS. Na igen, valószínűleg ott ragadt le. Amivel máris okosabb, mint a főnöke aki annyira infó-analfabéta, hogy életében egy FAX-ot sem sikerül még elküldenie, nemhogy email-t.

    Viszont ez az a téma amiről kiskönyvet lehetne írni.
    Kezdjük ott, hogy kik tanítanak. Például, hány banki informatikai fejlesztő tanít másodállásban? Vagy legalább óraadóként, tapasztalat és gondolkodásmód átadásra ?

    Folytathatjuk, hogy hogyan, és mit tanítanak. Például volt olyan ismerősöm akit azért húztak meg SQL-ből fősulin, mert a from x,y where x.z=y.z forma helyett az INNER JOIN-t merte használni.
    És ez nem vicc ! Oracle-es oktatókat (nem diák, hanem tanár !) kellett megtanítanom a JOIN-ok használatára, és hogy miért jobb.

    És végül, hogy MIRE. Mert nem ugyanazt kell tanítani egy tesztelőnek, egy üzemeltetőnek, mint egy fejlesztőnek. Ez nagyjából a sorrend is tananyag méret szempontjából, mert egy fejlesztőnek egyszerre kell tesztelő és üzemeltető is hogy legyen, akkor tud jobban és könnyebben üzemeltethető programokat írni.