MTI

Brutális bírsággal bírnák együtt­működésre a Face­bookot Német­országban

A közösségi portálok felhasználóinak védelmét célzó javaslatot fogadott el és terjesztett a törvényhozás elé a német kormány. A több szakmai szervezet és az ellenzék által bírált tervezet alapján a portálok üzemeltetői akár 50 millió euró (15,5 milliárd forint) pénzbüntetést kaphatnak, ha nem távolítják el a jogsértő tartalmakat.

A jogsértő, büntetendő "uszításnak éppen úgy nem lehet helye a közösségi portálokon, mint az utcán" - emelte ki a kormányülés után a tervezet előkészítését irányító igazságügyi miniszter, Heiko Maas. Az új szabályozás nem új jogokat hoz létre, hanem a felhasználók jelenlegi jogainak hatékonyabb érvényesítését szolgálja. "Tartozunk ezzel a gyűlöletbűnözés áldozatainak" - húzta alá a szociáldemokrata (SPD) politikus. A gyűlölködő bejegyzések és személyiségi jogokat sértő, lejárató álhírek visszaszorítását célzó javaslat szerint a portálok üzemeltetőinek könnyen és közvetlenül elérhető panaszkezelő szolgálatot kell működtetniük, és a felhasználói bejelentéstől számított egy héten belül törölniük vagy elérhetetlenné kell tenniük ajogsértő tartalmakat, a "nyilvánvalóan jogsértő tartalmakat" pedig 24 órán belül kell eltávolítani vagy elérhetetlenné tenni.

A portálok üzemeltetői kötelesek megválaszolni a panaszokat és indokolni döntésüket. Negyedéves jelentést kell közzétenniük a büntetőjogilag releváns tartalmakkal kapcsolatban folytatott tevékenységükről, beszámolva a panaszkezelő szolgálat munkájáról, a panaszok számának alakulásáról és a döntési gyakorlatról. Amennyiben nem tesznek eleget kötelességeiknek, 50 millió euróig terjedő pénzbíráságot kaphatnak. A digitális gazdaság egyik vezető németországi érdekvédelmi szervezete, a Bitkom szerint a törvénytervezet rossz, mert azt sugallja, hogy egyszerű szabályozási eszközökkel megoldható egy súlyos társadalmi probléma, a gyűlöletbeszéd, ráadásul elhamarkodott munka, ami megengedhetetlen egy ennyire fontos ügyben.


A Facebook törlési szabályzata finoman szólva is megosztó, az amerikai prüdéria jellemzi: a legkisebb meztelenség is tiltott, de az erőszakkal nincs gond

A többi között a német újságírók szövetsége (DJV) is bírálta a javaslatot, álláspontja szerint a szándék jó, a megvalósítás viszont rossz, a többi között azért, mert médiavállalkozások is használják a közösségi portálokat tartalmaik terjesztésére, így a törvény hatálya ezekre a szellemi termékekre is kiterjed, vagyis az újságírói szakmai felelősség a tartalmak szakértő előállítóitól átkerül a portálok nem szakmabeli üzemeltetőihez.

Az ellenzéki Zöldek egyik vezető politikusa, Renate Künast korábbi fogyasztóvédelmi miniszter szerint a törvény veszélyezteti a véleményszabadságot, mert egyetlen következménye az lesz, hogy a portálok üzemeltetői fék nélkül törlik majd a tartalmakat. A szintén ellenzéki - parlamenten kívüli - liberális FDP szerint a kormány javaslata "színtiszta populizmus", valódi megoldást pedig a hatályos jogszabályok következetes érvényesítése jelenti, amihez létszámfejlesztésre van szükség az igazságszolgáltatásban. Az SPD-vel kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetségben sem mindenki teljesen elégedett a javaslattal. Dorothee Bär CSU-s Bundestag-képviselő szerint például pontosításra szorul a "nyilvánvalóan jogsértő tartalom" fogalma.


A gyűlöletbeszéd tiltása fontos része a náci múlttal szembenéző német politikának, de ebben az Egyesült Államok törvényei sokkal szabadosabbak

Heiko Maas a bírálatokra reagálva kiemelte, hogy legvégső esetben a bíróságok döntenek arról, jogsértő-e egy bepanaszolt bejegyzés vagy hír, a gond pedig nem az, hogy az üzemeltetők túl sok mindent törölnek, hanem az, hogy túl keveset. Egy kormányzati kimutatás szerint a Twitter a bepanaszolt jogsértő tartalmak mindössze 1 százalékát törli, és a Facebooknál is viszonylag alacsony, 39 százalékos ez az arány. A legjobb mutatója a YouTube-nak van, a videómegosztó portál üzemeltetője 10 esetből 9-szer eltávolítja a kifogásolt jogsértő tartalmat kínálatából.

Az interneten mutatkozó álhírterjesztés, lejáratás és gyűlölködés hónapok óta a német belpolitika egyik fontos témája. Angela Merkel kancellár tavaly november végén a Bundestagban egy beszédében kiemelte, hogy az internet és a digitalizáció révén a véleményformálás teljesen másként történik, mint 25 éve, egyre nagyobb szerepe van az olyan kevéssé ellenőrzött vagy szándékosan hamis tartalmaknak, amelyeket nem a szakmai szabályok keretei között működő újságírás hoz létre. A politikának meg kell tanulnia kezelni a többi között az álhírportálok és a manipulációra kifejlesztett, algoritmusok által vezérelt "véleményerősítő" eljárások és "trollok" révén kialakult új környezetet, és szükség esetén szabályoznia is kell - fejtette ki Angela Merkel, hangsúlyozva a gyűlölködéssel szembeni fellépés fontosságát.

A Facebook a berlini vezetés nyomására az év elején álhírszűrő eljárást kidolgozását kezdte meg a portál német nyelvű tartalmának gondozására. A portál üzemeltetője a Correctiv nevű nonprofit tényfeltáró újságíró munkaközösséggel együttműködve vezet be álhírszűrű eljárást. A tervek szerint a Correctiv munkatársai - akik munkájukért nem kapnak pénzt a Facebooktól - megvizsgálják a portál felhasználói által álhírként megjelölt tartalmat - bejegyzést, megosztott cikket -, és ha valótlanságot tapasztalnak, akkor egy figyelmeztetést fűznek hozzá.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #6
    A holokauszt képeit (még a hamisakat sem) nem cenzúrázzák, ellenben más népirtások, háborús konfliktusok, gyilkosságok képeivel...
    Például.
    Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2017.04.12. 22:37:43
  • duke #5
    Szerintem inkabb megkene szuntetni az egesz arckonyvezest, mert csak gerjeszti az ostoba csocselek ostobasagat.
  • Cat #4
    A globalizáció ilyen. Azzal van a baj, hogy minden országban más az érzékeny pont, és máshol van a határ, de mivel az internet és a kultúra átlépi az országhatárokat, ezért mindenhol kicsapja valami a biztosítékot. Mivel a Facebooknál főként amerikai programozók és vezetők dolgoznak, így számukra egyértelmű, hogy azoknak a törvényeknek akarnak megfelelni, ami máshol nem annyira szívesen fogadott. A legdurvább az volt, amikor egy 17. századi festményt cenzúráztak, merthogy meztelen nők voltak rajta :D
  • Tetsuo #3
    Arra megy ki a játék, hogy ne lehessen normalitáspárti, egyenes, igaz véleményt megfogalmazni ott sem.
    Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2017.04.06. 16:37:59
  • molnibalage83 #2
    Látom nem sikerült megérteni az írás lényegét..
  • Candi #1
    "A gyűlöletbeszéd tiltása fontos része a náci múlttal szembenéző német politikának, de ebben az Egyesült Államok törvényei sokkal szabadosabbak"

    Mondjanak csak egyetlen olyan államot, amelynek területén nem volt soha az eddigi történelme során egyszer sem valamilyen jellegű népirtás. Mindenhol öldöstek már halomra embereket kisebb-nagyobb mértékben, politikai beállítottság, vallási hozzáállás, bőrszín, nemzetiség, ideológia, akármi miatt/alapon. Miért pont Németországnak kell állandóan az ez miatt megszeppent kisgyereket játszania? A többi országnak nem kell szembenéznie a múltjával, csak Németországnak?
    Kezd már a hócipőm tele lenni ezzel a megkülönböztetéssel. A mai Németországnak már majdnem köze sincs a valamikori náci Németországhoz. Vagy nézzen minden ország szembe a múltjával, vagy Németországgal se éreztessék úton-útfélen nyíltan vagy burkoltan a múltbéli hibáit.