Berta Sándor
Felelhetnek a megjelenő tartalmakért a közösségi portálok?
Az amerikai választások kapcsán a Facebookot egyre több politikus vádolja az álhírek kritikátlan terjesztése miatt, melyet maga az alapító is kénytelen volt elismerni. A helyzetet európai politikusok is problémásnak tartják.
Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője elmondta, hogy a közösségi platformoknak is el kell fogadniuk a társadalmi játékszabályokat, ezt ugyanis az amerikai cégek nem érzik teljesen magukénak, elég csak a gyűlöletbeszéd terjesztésére vagy a radikális társadalmi tendenciákra gondolni. Volker Kauder, a CDU német parlamenti frakcióvezetője hozzátette, hogy gondoskodni kell arról, hogy a jog a közösségi portálokon is működjön, a szigorítások mellett nem lehet elmenni.
Az elmúlt hetekben mint legnagyobb szereplőt, elsősorban a Facebookot érte kritika azért, mert álhíreket terjesztett például a Hillary Clinton emailbotrányát kirobbantó FBI-ügynökök meggyilkolásáról, amivel befolyásolhatta az amerikai elnökválasztást, ezáltal hozzájárulhatott Donald Trump megválasztásához. Barack Obama berlini látogatásakor kijelentette, hogy egy olyan korszakban, ahol nagyon sok a dezinformáció - és ezek a dezinformációk nagyon jól vannak becsomagolva és éppúgy néznek ki egy Facebook-oldalon, mint a televízión -, már számos felhasználó nem tudja, hogy mi a védelemre érdemes dolog és mi nem.
Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter szigorúbb szabályozást akar. Szerinte a közösségi hálózatok, például a Facebook vagy az azonnali üzenetküldő szolgáltatások kapcsán felmerül a kérdés, hogy szükség van-e új szabályokra. Mindenesetre már folyamatban van egy digitális platformokhoz készülő fehér könyv kidolgozása. Heiko Maas német igazságügyi miniszter még tovább ment, szerinte keményebben kell fellépni az olyan vállalatok ellen, mint a Facebook. Fel kell tenni a kérdést, hogy ezeket a portálokat is audiovizuális sajtóorgánumoknak kell-e tekinteni. Amennyiben médiának vannak besorolva, akkor büntetőjogilag is felelősek az általuk terjesztett tartalmakért. Mark Zuckerberg ez ellen hosszú ideje kézzel-lábbal tiltakozik, véleménye szerint ők csupán egy technológiai vállalkozás, és nem tehetnek arról, hogy az emberek miket töltenek fel hozzájuk.
Manfred Weber felvetette, hogy meg fogják vizsgálni azokat a módszereket, amelyekkel a közösségi honlapok a különböző tartalmakat a felhasználók számára előre kiválogatják. A politika pedig rákényszerülhet arra, hogy az algoritmusokkal kapcsolatos nagyobb átláthatóságról vitatkozzon.
Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője elmondta, hogy a közösségi platformoknak is el kell fogadniuk a társadalmi játékszabályokat, ezt ugyanis az amerikai cégek nem érzik teljesen magukénak, elég csak a gyűlöletbeszéd terjesztésére vagy a radikális társadalmi tendenciákra gondolni. Volker Kauder, a CDU német parlamenti frakcióvezetője hozzátette, hogy gondoskodni kell arról, hogy a jog a közösségi portálokon is működjön, a szigorítások mellett nem lehet elmenni.
Az elmúlt hetekben mint legnagyobb szereplőt, elsősorban a Facebookot érte kritika azért, mert álhíreket terjesztett például a Hillary Clinton emailbotrányát kirobbantó FBI-ügynökök meggyilkolásáról, amivel befolyásolhatta az amerikai elnökválasztást, ezáltal hozzájárulhatott Donald Trump megválasztásához. Barack Obama berlini látogatásakor kijelentette, hogy egy olyan korszakban, ahol nagyon sok a dezinformáció - és ezek a dezinformációk nagyon jól vannak becsomagolva és éppúgy néznek ki egy Facebook-oldalon, mint a televízión -, már számos felhasználó nem tudja, hogy mi a védelemre érdemes dolog és mi nem.
Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter szigorúbb szabályozást akar. Szerinte a közösségi hálózatok, például a Facebook vagy az azonnali üzenetküldő szolgáltatások kapcsán felmerül a kérdés, hogy szükség van-e új szabályokra. Mindenesetre már folyamatban van egy digitális platformokhoz készülő fehér könyv kidolgozása. Heiko Maas német igazságügyi miniszter még tovább ment, szerinte keményebben kell fellépni az olyan vállalatok ellen, mint a Facebook. Fel kell tenni a kérdést, hogy ezeket a portálokat is audiovizuális sajtóorgánumoknak kell-e tekinteni. Amennyiben médiának vannak besorolva, akkor büntetőjogilag is felelősek az általuk terjesztett tartalmakért. Mark Zuckerberg ez ellen hosszú ideje kézzel-lábbal tiltakozik, véleménye szerint ők csupán egy technológiai vállalkozás, és nem tehetnek arról, hogy az emberek miket töltenek fel hozzájuk.
Manfred Weber felvetette, hogy meg fogják vizsgálni azokat a módszereket, amelyekkel a közösségi honlapok a különböző tartalmakat a felhasználók számára előre kiválogatják. A politika pedig rákényszerülhet arra, hogy az algoritmusokkal kapcsolatos nagyobb átláthatóságról vitatkozzon.