MTI
Bíróság elé citálják Mark Zuckerberget Németországban
A Facebook nem törli az uszító kommenteket, ezért bűnrészesség gyanúja miatt több vezető ellen eljárás indult.
Az eljárás első lépésében azt kell megállapítani, hogy büntetőjogilag releváns ügyről van-e szó, és alkalmazható-e a német büntetőjog - közölte a müncheni ügyészség. Egy würzburgi ügyvéd, Chan-jo Jun szeptemberi feljelentése nyomán indították el az eljárást. Az ügyvéd többek között Mark Zuckerberget, a Facebook alapítóját, a portált üzemeltető társaság elnök-vezérigazgatóját, Sheryl Sandberg ügyvezető igazgatót és Martin Ottot, a vállalat észak-, közép-, és kelet-európai vezetőjét jelentette fel.
Az ügyvéd egyebek mellett gyűlöletkeltő, menekültek ellen uszító, erőszakra buzdító és holokauszttagadó bejegyzéseket gyűjtött össze és juttatott el a vállalatnak, és a feljelentést azért tette, mert nem gondoskodtak a bejegyzések eltávolításáról, holott ez kötelességük lett volna. Szerinte több millió eurós büntetés megfizetésére kell kötelezni a társaságot, amiért eltűri a jogsértő tartalmat a portálon. Számításai szerint a Facebook évi 300 millió eurót keres a portál németországi felhasználói révén.
A közösségi portálokon megmutatkozó gyűlölködés a nagypolitikát is foglalkoztatja Németországban. Volker Kauder, a kormányzó jobbközép CDU/CSU pártszövetség parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője egy októberi interjúban felvetette az uszításnak teret biztosító internetes vállalkozások szankcionálását. A politikus a Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban elmondta: akár 50 ezer eurós pénzbüntetést is lehetségesnek tart abban az esetben, ha az adott portál, fórum üzemeltetője egy héten belül nem távolítja el a bejelentett jogsértő tartalmat. Egyebek mellett azt is mérlegelik, hogy kötelezzék-e a közösségi portálokat arra, hogy fizessenek kártérítést a gyűlölködés áldozatainak.
Az interneten folytatott uszítás miatt júliusban a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) irányításával szövetségi és tartományi hatóságok összehangolt, országos akciót hajtottak végre, 14 tartományban nagyjából 60 gyanúsítottnál tartottak házkutatást. Az volt az első razzia Németországban az internetes gyűlöletkeltéssel kapcsolatban. Holger Münch, a BKA elnöke az akcióról tájékoztató közleményben kiemelte: az interneten elkövetett szélsőjobboldali indíttatású gyűlölet-bűncselekmények száma az "európai menekülthelyzet" révén is jelentősen emelkedik, és a menekültszállások elleni támadások "gyakran a közösségi portálokon kezdődő radikalizálódás eredményei".
Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter hozzátette: nem létezhetnek "törvényen kívüli területek", a német társadalom alapját jelentő erkölcsi előírásokat "offline és online is" tiszteletben kell tartani.
Az eljárás első lépésében azt kell megállapítani, hogy büntetőjogilag releváns ügyről van-e szó, és alkalmazható-e a német büntetőjog - közölte a müncheni ügyészség. Egy würzburgi ügyvéd, Chan-jo Jun szeptemberi feljelentése nyomán indították el az eljárást. Az ügyvéd többek között Mark Zuckerberget, a Facebook alapítóját, a portált üzemeltető társaság elnök-vezérigazgatóját, Sheryl Sandberg ügyvezető igazgatót és Martin Ottot, a vállalat észak-, közép-, és kelet-európai vezetőjét jelentette fel.
Az ügyvéd egyebek mellett gyűlöletkeltő, menekültek ellen uszító, erőszakra buzdító és holokauszttagadó bejegyzéseket gyűjtött össze és juttatott el a vállalatnak, és a feljelentést azért tette, mert nem gondoskodtak a bejegyzések eltávolításáról, holott ez kötelességük lett volna. Szerinte több millió eurós büntetés megfizetésére kell kötelezni a társaságot, amiért eltűri a jogsértő tartalmat a portálon. Számításai szerint a Facebook évi 300 millió eurót keres a portál németországi felhasználói révén.
A közösségi portálokon megmutatkozó gyűlölködés a nagypolitikát is foglalkoztatja Németországban. Volker Kauder, a kormányzó jobbközép CDU/CSU pártszövetség parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője egy októberi interjúban felvetette az uszításnak teret biztosító internetes vállalkozások szankcionálását. A politikus a Der Spiegel című hírmagazinban közölt interjúban elmondta: akár 50 ezer eurós pénzbüntetést is lehetségesnek tart abban az esetben, ha az adott portál, fórum üzemeltetője egy héten belül nem távolítja el a bejelentett jogsértő tartalmat. Egyebek mellett azt is mérlegelik, hogy kötelezzék-e a közösségi portálokat arra, hogy fizessenek kártérítést a gyűlölködés áldozatainak.
Az interneten folytatott uszítás miatt júliusban a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) irányításával szövetségi és tartományi hatóságok összehangolt, országos akciót hajtottak végre, 14 tartományban nagyjából 60 gyanúsítottnál tartottak házkutatást. Az volt az első razzia Németországban az internetes gyűlöletkeltéssel kapcsolatban. Holger Münch, a BKA elnöke az akcióról tájékoztató közleményben kiemelte: az interneten elkövetett szélsőjobboldali indíttatású gyűlölet-bűncselekmények száma az "európai menekülthelyzet" révén is jelentősen emelkedik, és a menekültszállások elleni támadások "gyakran a közösségi portálokon kezdődő radikalizálódás eredményei".
Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter hozzátette: nem létezhetnek "törvényen kívüli területek", a német társadalom alapját jelentő erkölcsi előírásokat "offline és online is" tiszteletben kell tartani.