Az EU szerint normális, hogy eltér egymástól a nyomtatott és az elektronikus kötetek adókulcsa.

Julianne Kokott, az Európai Bíróság főtanácsnoka állásfoglalásában azt írta, hogy semmilyen akadálya nincs annak, hogy az elektronikus alkotásokra magasabb adó vonatkozzon. Ugyanakkor a dokumentum csupán ajánlás, egyáltalán nem kötelező megfogadni az abban foglaltakat.

A digitális kiadványokhoz és újságokhoz nincs szükség papírra és a felhasználók akár néhány másodperc alatt letölthetik azokat. Ezen elektronikus művek e költségek elmaradása miatt elméletben olcsóbbak a nyomtatott társaiknál. Nos, mint kiderül az indoklásból, pont emiatt sújthatók magasabb adókulccsal is.

Julianne Kokott úgy ítélte meg, hogy a nyomtatási költség elmaradása miatt az elektronikus könyvek minden gond nélkül kivehetők a kötetekre vonatkozó kedvezményes adókulcs hatálya alól. Mindez azt jelenti, hogy a jelenlegi európai uniós áfairányelv érvényben maradhat. A szabályozás kimondja, hogy az európai uniós tagállamok a nyomtatott alkotások, újságok és folyóiratok esetében kedvezményes adókulcsot alkalmazhatnak, viszont az elektronikus kiadványokra és más digitális művekre az általános adókulcs vonatkozik. Kivételt egyedül azok a digitális könyvek jelenthetnek, amelyeket egy adathordozón, például egy CD-n, szállítanak ki.

A főtanácsnok azzal érvelt, hogy a digitális és a nyomtatott köteteket másként kell támogatni, s ezek a termékek nem feltétlenül versenyeznek egymással. A szakember azután adta ki az állásfoglalását, hogy a lengyel alkotmánybíróság támadta az EU áfairányelvét. Az Európai Bíróság általában elfogadja a főtanácsnokai ajánlásait és véleményét.