Berta Sándor
"Az Apple minden adót megfizet"
A cég úgy véli, hogy az Európai Unió rossz számokat vett figyelembe, amikor az adózási gyakorlatukat bírálta.
Az Európai Bizottság következtetése szerint Írország indokolatlan adóelőnyt nyújtott az Apple-nek, melynek összege a 13 milliárd eurót is elérheti. Az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok szerint ez jogellenes, mivel így az Apple más vállalkozásoknál lényegesen kevesebb adót fizetett. Írországnak ezért vissza kell fizettetnie a jogellenes támogatást. A bejelentés komoly visszhangokat keltett.
Bruce Sewell, az Apple főjogásza kijelentette, hogy a helyi törvények által előírt mértékű adót fizettek az írországi tevékenységük és nyereségük után. Ez 12,5 százalékot jelent, ezért nem értik, hogy honnan vette számait az EU. 2014-ben összesen 400 millió dollár nyereségadót fizettek Írországban, valamint további 400 millió dollár társasági adót az Amerikai Egyesült Államokban. Ezenkívül a mérlegükben - az USA tekintetében - több milliárd dollár társasági adót különítettek el, ez a dokumentumban meghatározott késleltetésű adófizetésként szerepelt.
Az Európai Bizottság ráadásul elfelejtette, hogy az Apple esetében a nyereség legnagyobb részére az USA-ban való adózás vonatkozik, azaz elképzelni sem tudják, hogy honnan származhatnak az EU által sorolt számok. Sokkal több adót fizettek annál, mint amit az Európai Bizottság állított. A jogi szakember hozzátette, hogy az írországi leányvállalatuk abszolút nem azzal a céllal jött létre, hogy lehetővé tegye az adófizetés elkerülését. 1980-ban jelentek meg az országban, amikor az Amerikai Egyesült Államokon kívülre is terjeszkedni kezdtek, s tehetséges és jól képzett munkaerőt kerestek. Akkor még nagyon kis cég voltak, a kezdeti időben Írországban 60 munkatársuk volt, ezzel szemben ma már 6000 van.
Sewell hozzátette, hogy korábban az Apple létrehozott Írországban egy a helyi jog által területidegen társaságnak nevezett vállalkozást, amely felelt a legértékesebb eszközökért, a kutatásért és fejlesztésért, a szellemi tulajdonukért és az USA-n kívüli márkajogaikért. Ezek mind olyan dolgok, amelyek a Cupertinóban lévő tevékenységgel összhangban voltak. Viszont ennek a cégnek nem voltak irodái és munkatársai Írországban, hiszen nem volt operatív üzleti tevékenysége és a feladatai sem célzottan erre a tagállamra vonatkoztak.
A mostani nemzetközi adózási jogszabályok azt mondják ki, hogy a nyereségeket ott kell megadóztatni, ahol azok létrejöttek. Amennyiben minden nyereséget a kicsi, Írországban bejegyzett társasághoz akarnának társítani, akkor az azt jelentené, hogy az Indiában vagy Afrikában keletkező eladásaik minden nyeresége is az írországi tevékenységre lenne visszavezethető. Ennek pedig nincs értelme.
A jogász közölte, hogy az írországi tevékenységük után a helyi törvényekben meghatározott 12,5 százalékos adót fizettek ki, ezzel ők a legnagyobb adófizetők nem csupán Írországban, hanem az USA-ban és a világon is. Tavaly 13 milliárd dollár adót fizettek be összesen, így tehát a globális nyereségükre számított adókulcs 26,4 százalék volt. Szerinte nem arról folyik a vita, hogy mennyi adót fizetnek, hanem, hogy hol fizetnek adót. Az Európai Bizottság úgy tűnik, azt hiszi, hogy ezeket a nyereségeket Írországban kell megadóztatni. Leszögezte, hogy fellebbezni fognak a döntés ellen és maradnak Írországban, sőt, további beruházásokat is terveznek ott. Ugyanakkor attól tartanak, hogy e döntés után Európa már kevésbé lesz vonzó a külföldi befektetők számára. Az Apple meggyőződése, hogy mindig korrekt módon viselkedett és minden rá vonatkozó adót megfizetett.
Az Európai Bizottság következtetése szerint Írország indokolatlan adóelőnyt nyújtott az Apple-nek, melynek összege a 13 milliárd eurót is elérheti. Az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok szerint ez jogellenes, mivel így az Apple más vállalkozásoknál lényegesen kevesebb adót fizetett. Írországnak ezért vissza kell fizettetnie a jogellenes támogatást. A bejelentés komoly visszhangokat keltett.
Bruce Sewell, az Apple főjogásza kijelentette, hogy a helyi törvények által előírt mértékű adót fizettek az írországi tevékenységük és nyereségük után. Ez 12,5 százalékot jelent, ezért nem értik, hogy honnan vette számait az EU. 2014-ben összesen 400 millió dollár nyereségadót fizettek Írországban, valamint további 400 millió dollár társasági adót az Amerikai Egyesült Államokban. Ezenkívül a mérlegükben - az USA tekintetében - több milliárd dollár társasági adót különítettek el, ez a dokumentumban meghatározott késleltetésű adófizetésként szerepelt.
Az Európai Bizottság ráadásul elfelejtette, hogy az Apple esetében a nyereség legnagyobb részére az USA-ban való adózás vonatkozik, azaz elképzelni sem tudják, hogy honnan származhatnak az EU által sorolt számok. Sokkal több adót fizettek annál, mint amit az Európai Bizottság állított. A jogi szakember hozzátette, hogy az írországi leányvállalatuk abszolút nem azzal a céllal jött létre, hogy lehetővé tegye az adófizetés elkerülését. 1980-ban jelentek meg az országban, amikor az Amerikai Egyesült Államokon kívülre is terjeszkedni kezdtek, s tehetséges és jól képzett munkaerőt kerestek. Akkor még nagyon kis cég voltak, a kezdeti időben Írországban 60 munkatársuk volt, ezzel szemben ma már 6000 van.
Sewell hozzátette, hogy korábban az Apple létrehozott Írországban egy a helyi jog által területidegen társaságnak nevezett vállalkozást, amely felelt a legértékesebb eszközökért, a kutatásért és fejlesztésért, a szellemi tulajdonukért és az USA-n kívüli márkajogaikért. Ezek mind olyan dolgok, amelyek a Cupertinóban lévő tevékenységgel összhangban voltak. Viszont ennek a cégnek nem voltak irodái és munkatársai Írországban, hiszen nem volt operatív üzleti tevékenysége és a feladatai sem célzottan erre a tagállamra vonatkoztak.
A mostani nemzetközi adózási jogszabályok azt mondják ki, hogy a nyereségeket ott kell megadóztatni, ahol azok létrejöttek. Amennyiben minden nyereséget a kicsi, Írországban bejegyzett társasághoz akarnának társítani, akkor az azt jelentené, hogy az Indiában vagy Afrikában keletkező eladásaik minden nyeresége is az írországi tevékenységre lenne visszavezethető. Ennek pedig nincs értelme.
A jogász közölte, hogy az írországi tevékenységük után a helyi törvényekben meghatározott 12,5 százalékos adót fizettek ki, ezzel ők a legnagyobb adófizetők nem csupán Írországban, hanem az USA-ban és a világon is. Tavaly 13 milliárd dollár adót fizettek be összesen, így tehát a globális nyereségükre számított adókulcs 26,4 százalék volt. Szerinte nem arról folyik a vita, hogy mennyi adót fizetnek, hanem, hogy hol fizetnek adót. Az Európai Bizottság úgy tűnik, azt hiszi, hogy ezeket a nyereségeket Írországban kell megadóztatni. Leszögezte, hogy fellebbezni fognak a döntés ellen és maradnak Írországban, sőt, további beruházásokat is terveznek ott. Ugyanakkor attól tartanak, hogy e döntés után Európa már kevésbé lesz vonzó a külföldi befektetők számára. Az Apple meggyőződése, hogy mindig korrekt módon viselkedett és minden rá vonatkozó adót megfizetett.