MTI
Komoly visszhangokat vert az Apple elleni uniós döntés
Mint arról tegnap beszámoltunk, az uniós szabályok értelmében tiltott állami támogatásnak minősülnek az adókedvezmények, amelyeket Írország nyújtott az Apple-nek 2003 és 2014 között, az amerikai informatikai óriáscégnek ezért mintegy 13 milliárd eurót (körülbelül 4 ezer milliárd forintot) kell visszafizetnie az ír államnak.
A nemzetközi sajtóban megjelent cikkek szerint ez a Brüsszel által valaha kiszabott legnagyobb adózási büntetés. Az EB tájékoztatása szerint az Apple 2003-ban 1 százalékos társasági adót fizetett az Európában elért nyeresége után, 2014-ben pedig már csak 0,005 százalékot. Írországban 12,5 százalékos az általános társasági adókulcs, ami már így is a legalacsonyabb az Európai Unióban. "Remélem világos, hogy számos jó és átlátható módja van annak, hogy a tagállamok ösztönözzék a beruházásokat és támogatást nyújtsanak azon cégeknek, amelyek be akarnak fektetni Európában" - hangsúlyozta Vestager. Mint mondta, a mai döntés mutatja, hogy a bizottság képes cselekedni, amikor egy tagország tisztességtelen előnyt nyújt egy vállalatnak. "A cél az, hogy minden egyes cég ott fizessen adót, ahol profitot termel".
A bejelentést követően Írország és az Apple is jelezte, hogy fellebbezni fog a döntés ellen. Ebben az esetben az ügy majd az Európai Unió Bírósága elé kerül, ahol vélhetően még évekig tartó jogi csatákra lehet számítani. Az amerikai óriáscég közleményében arra figyelmeztetett, hogy a bizottság döntése "káros hatással lesz a munkahelyteremtésre és a befektetésekre Európában". Mint írták, az Apple bízik benne, hogy a fellebbezés nyomán vissza fogják vonni a döntést.
Michael Noonan ír pénzügyminiszter kijelentette, "nincsen más választása", mint hogy kezdeményezze a fellebbezést a döntés ellen. "Mélységesen nem értek egyet a bizottság döntésével" - fogalmazott a tárcavezető, aki szerint a fellebbezés elengedhetetlen az ír adórendszer integritásának védelme érdekében. A döntés komoly felháborodást keltett Washingtonban is, az Egyesült Államok ugyanis azzal vádolja az Európai Bizottságot, hogy módszeresen amerikai cégeket vesz célba. Brüsszel az ugyancsak amerikai Amazon online kereskedőház és McDonald's gyorsétterem-lánc adózási egyezségeit is vizsgálja, tavaly pedig 30 millió euró elmaradt adó visszafizetésére kötelezte a Starbucks amerikai kávézóláncot.
Az amerikai pénzügyminisztérium méltánytalannak tartja ezeket a vizsgálatokat, Charles Schumer demokrata szenátor pedig pénzharácsolásnak nevezte a lépést. A Fehér Ház leginkább attól tart, hogy az amerikai adófizetők isszák meg a levét, mivel ha kifizetik ezt az összeget, annyival kevesebből adózik az Apple az Egyesült Államokban. Tekintve, hogy a cégnek 2015-ben 53 milliárd dolláros nyeresége volt, a letétbe helyezés biztosan nem fog gondot okozni nekik.
Az igazi vita persze arról szól, hogy ki irányít, a multinacionális cégek vagy a kormányok. Az Apple lépése, miszerint minden külföldön megtermelt nyeresége 90 százalékát Írországba irányítja, majd ott minimális adót fizet, a helyi törvények szerint legális volt. Az egyes országok nehezen tudnak ellenállni egy 600 milliárd dolláros kapitalizációjú óriáscégnek, politikusaikat könnyű elcsábítani az általuk teremtett munkahelyek és befektetések belengetésével. A csatának messze nincs vége, ez csak a bemelegítés volt a dán biztos számára, Vestager már a Google ellen készül.
A nemzetközi sajtóban megjelent cikkek szerint ez a Brüsszel által valaha kiszabott legnagyobb adózási büntetés. Az EB tájékoztatása szerint az Apple 2003-ban 1 százalékos társasági adót fizetett az Európában elért nyeresége után, 2014-ben pedig már csak 0,005 százalékot. Írországban 12,5 százalékos az általános társasági adókulcs, ami már így is a legalacsonyabb az Európai Unióban. "Remélem világos, hogy számos jó és átlátható módja van annak, hogy a tagállamok ösztönözzék a beruházásokat és támogatást nyújtsanak azon cégeknek, amelyek be akarnak fektetni Európában" - hangsúlyozta Vestager. Mint mondta, a mai döntés mutatja, hogy a bizottság képes cselekedni, amikor egy tagország tisztességtelen előnyt nyújt egy vállalatnak. "A cél az, hogy minden egyes cég ott fizessen adót, ahol profitot termel".
A bejelentést követően Írország és az Apple is jelezte, hogy fellebbezni fog a döntés ellen. Ebben az esetben az ügy majd az Európai Unió Bírósága elé kerül, ahol vélhetően még évekig tartó jogi csatákra lehet számítani. Az amerikai óriáscég közleményében arra figyelmeztetett, hogy a bizottság döntése "káros hatással lesz a munkahelyteremtésre és a befektetésekre Európában". Mint írták, az Apple bízik benne, hogy a fellebbezés nyomán vissza fogják vonni a döntést.
Michael Noonan ír pénzügyminiszter kijelentette, "nincsen más választása", mint hogy kezdeményezze a fellebbezést a döntés ellen. "Mélységesen nem értek egyet a bizottság döntésével" - fogalmazott a tárcavezető, aki szerint a fellebbezés elengedhetetlen az ír adórendszer integritásának védelme érdekében. A döntés komoly felháborodást keltett Washingtonban is, az Egyesült Államok ugyanis azzal vádolja az Európai Bizottságot, hogy módszeresen amerikai cégeket vesz célba. Brüsszel az ugyancsak amerikai Amazon online kereskedőház és McDonald's gyorsétterem-lánc adózási egyezségeit is vizsgálja, tavaly pedig 30 millió euró elmaradt adó visszafizetésére kötelezte a Starbucks amerikai kávézóláncot.
Az amerikai pénzügyminisztérium méltánytalannak tartja ezeket a vizsgálatokat, Charles Schumer demokrata szenátor pedig pénzharácsolásnak nevezte a lépést. A Fehér Ház leginkább attól tart, hogy az amerikai adófizetők isszák meg a levét, mivel ha kifizetik ezt az összeget, annyival kevesebből adózik az Apple az Egyesült Államokban. Tekintve, hogy a cégnek 2015-ben 53 milliárd dolláros nyeresége volt, a letétbe helyezés biztosan nem fog gondot okozni nekik.
Az igazi vita persze arról szól, hogy ki irányít, a multinacionális cégek vagy a kormányok. Az Apple lépése, miszerint minden külföldön megtermelt nyeresége 90 százalékát Írországba irányítja, majd ott minimális adót fizet, a helyi törvények szerint legális volt. Az egyes országok nehezen tudnak ellenállni egy 600 milliárd dolláros kapitalizációjú óriáscégnek, politikusaikat könnyű elcsábítani az általuk teremtett munkahelyek és befektetések belengetésével. A csatának messze nincs vége, ez csak a bemelegítés volt a dán biztos számára, Vestager már a Google ellen készül.