A technológia nem csupán a játékokhoz és szórakozási célból használható.

Az Oxfordi Egyetem kutatói kiderítették, hogy a virtuális valóság akár terápiás célokra is alkalmas lehet, például a depresszió vagy a paranoia esetében. A paranoiás pácienseket olyan helyzetekkel konfrontálják a virtuális környezetekben, amelyeket meg kell oldaniuk. Az elképzelés bevált, sikerült a paranoiás tüneteket mérsékelni.

Aki paranoiás, az azt hiszi, hogy mások állandóan figyelik. Mindez oda vezethet, hogy az illető úgy gondolja: ha bizonyos helyzeteket elkerül, akkor megakadályozhatja, hogy valami rossz dolog megtörténjen. A paranoiás emberek például azt hiszik, hogy csak úgy kerülhetnek el egy támadást egy buszon, ha egyáltalán nem szállnak fel egy buszra sem. Azzal nem foglalkoznak, hogy lehet, hogy a támadás soha nem történik meg. A virtuális valóság terápia keretében azonban pont ezekkel a helyzetekkel konfrontálják a paranoiás betegeket. A buszos példa esetében az érintetteket beültetik egy virtuális buszba és várniuk kell arra, hogy mi történik.

A szakemberek vizsgálatai szerint a paranoiás betegek többsége a virtuális szituációkra ugyanúgy reagált, mint a valódi helyzetekre. Minden személyt először valódi szituációba helyeztek és mérték a reakcióikat, majd ugyanezt megismételték velük virtuális környezetben is. A páciensek a terápia keretében hazavihetnek egy virtuális valóság szemüveget, beállíthatnak egy megfelelő szituációt és megpróbálhatnák fokozatosan megoldani a problémát. A terápia elsősorban akkor lehet sikeres, ha sikerül a betegség korai felismerését követően gyorsan alkalmazni.