Berta Sándor
Kényelmesebbé teszik majd az életünket az intelligens lakások
Szakemberek úgy alkottak meg egy kísérleti okosotthont, hogy figyelembe vették a felhasználók aggályait és igényeit.
A Bremen Ambient Assisted Living Lab (BAALL) kutatói felépítettek 60 négyzetméteres okos lakást, amely a mozgássérültek igényeinek is megfelel. A szakemberek szerettek volna többet megtudni arról, hogy egy bizonyos felhasználói csoport - a 30 és 40 év közötti nők és férfiak - ebbe beköltözve mennyire tudják használni a szolgáltatásait, milyen technikai terméktámogatást igényelnek a mindennapos használat során. A bemutatók során az alanyokat persze ki is kérdezték milyen dolgokra lenne szükségük, vagy hogy mit tartanak idegesítőnek, esetleg haszontalannak a sokszor ma még műszaki csodának számító felszerelésekből.
A központi terminálon lehívható volt a lakás alaprajza és egyúttal minden eszköz vezérelhető is volt onnan. Az integrált mikrofonoknak köszönhetően beszédparancsokat is ki lehetett adni, miként az otthon a nagy felbontású hőkamerákkal felismerte, ha valaki elesett. Amennyiben valaki elesett és hosszabb ideig nem mozdult, akkor a rendszer hívhatja a mentőket. Az automatika segíti a főzést, diétázási tanácsokat ad, és jelez, ha kész van a sütőben lévő étel. A konyhában szintén hasznos segítséget jelenthet, ha szakácskönyvek lapozása helyett a rendszer kikeresi és felolvassa az elkészítendő ételek receptjeit.
Minden elhelyezett ruhadarabot RFID-chipekkel láttak el és lefotóztak, majd a képek bekerültek egy adatbázisba. Így az otthon rendszere pontosan tudta, hogy milyen ruhák vannak a szekrényekben és a megfelelő tevékenységekhez (séta, üzleti tárgyalás, sport stb.) megfelelő ruházatot tudott ajánlani, figyelembe véve a kinti időjárást is.
Első, ami kiderült, hogy a felhasználók nem szeretnének gyakori frissítéseket és a vezérlést érintő módosításokat, azaz ha már egyszer megtanulják, megismerik a rendszer működését, az maradjon változatlan. Meglepően tapasztalták azt, hogy bár nem kötelező udvariasnak lenni az okosotthonok vezérlőrendszereivel, de azok beszédfelismerő megoldásai mégis megbízhatóbban működtek akkor, ha az emberek udvariasak voltak velük. Egy mágikus szó, a kérlek, mely az emberek közötti kommunikációban is nagyon fontos, az a gépeknek utasításokat adva is hatékonyabbá teszi a beszélgetést. Habár ezek nem szükségesek, a rendszerek képesek megkülönböztetni a kedves plusz szavakat és az általános parancsokat.
Az interjúk során szóba került az is, hogy az emberek aggódnak azért, hogy döntési szabadságuk fokozatosan háttérbe szorulhat, hiszen a vezérlőrendszerek idővel egyre több dologban veszik át az irányítást. A felhasználók aggódtak a hackerek és az elektromos szmog miatt is, de szerették volna, hogy az intelligens lakás saját személyiséggel rendelkező beszélgetőpartnerré váljon és úgy vélték, hogy öregkori demencia esetén jobban segítené az embereket, mint egy ápoló. Az intelligens lakások lehetővé teszik, hogy azok is teljes életet éljenek, akik kevésbé szeretnek kimozdulni otthonról.
A Bremen Ambient Assisted Living Lab (BAALL) kutatói felépítettek 60 négyzetméteres okos lakást, amely a mozgássérültek igényeinek is megfelel. A szakemberek szerettek volna többet megtudni arról, hogy egy bizonyos felhasználói csoport - a 30 és 40 év közötti nők és férfiak - ebbe beköltözve mennyire tudják használni a szolgáltatásait, milyen technikai terméktámogatást igényelnek a mindennapos használat során. A bemutatók során az alanyokat persze ki is kérdezték milyen dolgokra lenne szükségük, vagy hogy mit tartanak idegesítőnek, esetleg haszontalannak a sokszor ma még műszaki csodának számító felszerelésekből.
A központi terminálon lehívható volt a lakás alaprajza és egyúttal minden eszköz vezérelhető is volt onnan. Az integrált mikrofonoknak köszönhetően beszédparancsokat is ki lehetett adni, miként az otthon a nagy felbontású hőkamerákkal felismerte, ha valaki elesett. Amennyiben valaki elesett és hosszabb ideig nem mozdult, akkor a rendszer hívhatja a mentőket. Az automatika segíti a főzést, diétázási tanácsokat ad, és jelez, ha kész van a sütőben lévő étel. A konyhában szintén hasznos segítséget jelenthet, ha szakácskönyvek lapozása helyett a rendszer kikeresi és felolvassa az elkészítendő ételek receptjeit.
Minden elhelyezett ruhadarabot RFID-chipekkel láttak el és lefotóztak, majd a képek bekerültek egy adatbázisba. Így az otthon rendszere pontosan tudta, hogy milyen ruhák vannak a szekrényekben és a megfelelő tevékenységekhez (séta, üzleti tárgyalás, sport stb.) megfelelő ruházatot tudott ajánlani, figyelembe véve a kinti időjárást is.
Első, ami kiderült, hogy a felhasználók nem szeretnének gyakori frissítéseket és a vezérlést érintő módosításokat, azaz ha már egyszer megtanulják, megismerik a rendszer működését, az maradjon változatlan. Meglepően tapasztalták azt, hogy bár nem kötelező udvariasnak lenni az okosotthonok vezérlőrendszereivel, de azok beszédfelismerő megoldásai mégis megbízhatóbban működtek akkor, ha az emberek udvariasak voltak velük. Egy mágikus szó, a kérlek, mely az emberek közötti kommunikációban is nagyon fontos, az a gépeknek utasításokat adva is hatékonyabbá teszi a beszélgetést. Habár ezek nem szükségesek, a rendszerek képesek megkülönböztetni a kedves plusz szavakat és az általános parancsokat.
Az interjúk során szóba került az is, hogy az emberek aggódnak azért, hogy döntési szabadságuk fokozatosan háttérbe szorulhat, hiszen a vezérlőrendszerek idővel egyre több dologban veszik át az irányítást. A felhasználók aggódtak a hackerek és az elektromos szmog miatt is, de szerették volna, hogy az intelligens lakás saját személyiséggel rendelkező beszélgetőpartnerré váljon és úgy vélték, hogy öregkori demencia esetén jobban segítené az embereket, mint egy ápoló. Az intelligens lakások lehetővé teszik, hogy azok is teljes életet éljenek, akik kevésbé szeretnek kimozdulni otthonról.