Berta Sándor
Kiterjesztett valóság szemüveget készít a Magic Leap
Az eszközből több millió darabot gyárthatnak. A cégeknél egyre jobban előtérbe kerülnek a virtuális valósághoz kapcsolódó megoldások.
A Magic Leap egy olyan 3D-szemüveget készít, amely a digitális tárgyakat úgy jeleníti meg mintha azok valóságosak lennének. A technológia a holografikus képeket közvetlenül a felhasználó retinájára vetíti ki, ezáltal az élmény sokkal részletesebb és intenzívebb a hagyományos módszereknél. Ugyan társaság technológiája némileg megelőzte konkurenseit, de megoldása mégis mindig némileg a háttérben volt, közel sem kapott akkora publicitást, mint a vetélytársak termékei. A virtuális valóság szemüvegek és más eszközök rendkívül hasznos kiegészítők a vállalatok életében, hiszen nem csupán a munkát könnyíthetik meg, hanem bepillantást engedhetnek például egy cég életébe.
Rony Abovitz, a vállalat vezérigazgatója most azt közölte, hogy kibéreltek egy régi Motorola-üzemet és ott hamarosan elkezdődhet a több millió kiterjesztett valóság szemüveg gyártása. Abovitz elmondta, hogy az új platformmal ugyanazokat a dolgokat lehet majd megtenni, mint egy okostelefonnal. Emellett különböző fejlesztőkkel működnek együtt, hogy már a kezdetekkor számos alkalmazást, például játékokat kínálhassanak a termékhez.
Ugyanakkor a megjelenési időpontot még nem lehet tudni, miként azt sem, hogy az eszköz hogyan fog kinézni és a pontos működéséről sincsenek még információk. Pénzük mindenesetre lesz elég, hiszen tavaly októberben a Google, a Qualcomm, a Legendary Entertainment Inc., a KKR, a Vulcan Inc., a Kleiner Perkins Caufield & Byers, Andreessen Horowitz és az Obvious Ventures vállalatok összesen 542 millió dollárral támogatták a Magic Leapet, amelynek az értéke így megközelítette a kétmilliárd dollárt.
A piac nem lufi, a virtuális valóságban az a legnagyobb potenciál, hogy a nehezen megmutatható termékeket vagy eljárásokat is képes az emberek számára bemutatni. Oliver Erb, az ENBW személyzeti referense az év eleje óta alkalmazza az új munkaerő felvételekor a virtuális valóság megoldásokat. Az érdeklődők a világhálón is megtekinthetik, hogy mi várja őket a konszern képzési műhelyeiben.
Az ötlet két évvel ezelőtt merült fel először, de akkor a technika még kísérleti jellegű volt és nagyon drága. Napjainkban már nincs szükség másra, mint egy panorámakamerára, amely képes jó minőségű felvételeket készíteni, a munkavállalóknak pedig elegendő egy virtuális valóság szemüveget felvenniük, de akár egy okostelefon is elég lehet. Erb és csapata megfelelő videókat is készített, amelyek megmutatják a gépeket kezelő vagy éppen a fémdarabokat mérő munkatársakat. Amennyiben valaki virtuális valóság szemüveggel tekinti meg az anyagokat, akkor olyan érzése támad, hogy ő is ott van üzemben és gyakorlatilag minden helyiségben szétnézhet.
Erb szerint ilyen módon rendkívül sokat lehet megmutatni a társaság életéből és a virtuális valóság teljesen új perspektívákat nyithat. A munkavállalók - különösen a fiatalok - szeretnének a munkahelyükről minél többet megtudni, erre pedig az új megoldásokkal lehetőség van. Egy szimulációs teremben a gyártási eljárások bonyolult folyamatai is megjeleníthetők. Meggyőződése, hogy az új technika 2-3 éven belül elterjedhet és az sem véletlen, hogy pont azok a konszernek számítanak úttörőnek ezen a területen, amelyeknél hiány van a képzett munkaerőből.
A Magic Leap egy olyan 3D-szemüveget készít, amely a digitális tárgyakat úgy jeleníti meg mintha azok valóságosak lennének. A technológia a holografikus képeket közvetlenül a felhasználó retinájára vetíti ki, ezáltal az élmény sokkal részletesebb és intenzívebb a hagyományos módszereknél. Ugyan társaság technológiája némileg megelőzte konkurenseit, de megoldása mégis mindig némileg a háttérben volt, közel sem kapott akkora publicitást, mint a vetélytársak termékei. A virtuális valóság szemüvegek és más eszközök rendkívül hasznos kiegészítők a vállalatok életében, hiszen nem csupán a munkát könnyíthetik meg, hanem bepillantást engedhetnek például egy cég életébe.
Rony Abovitz, a vállalat vezérigazgatója most azt közölte, hogy kibéreltek egy régi Motorola-üzemet és ott hamarosan elkezdődhet a több millió kiterjesztett valóság szemüveg gyártása. Abovitz elmondta, hogy az új platformmal ugyanazokat a dolgokat lehet majd megtenni, mint egy okostelefonnal. Emellett különböző fejlesztőkkel működnek együtt, hogy már a kezdetekkor számos alkalmazást, például játékokat kínálhassanak a termékhez.
Ugyanakkor a megjelenési időpontot még nem lehet tudni, miként azt sem, hogy az eszköz hogyan fog kinézni és a pontos működéséről sincsenek még információk. Pénzük mindenesetre lesz elég, hiszen tavaly októberben a Google, a Qualcomm, a Legendary Entertainment Inc., a KKR, a Vulcan Inc., a Kleiner Perkins Caufield & Byers, Andreessen Horowitz és az Obvious Ventures vállalatok összesen 542 millió dollárral támogatták a Magic Leapet, amelynek az értéke így megközelítette a kétmilliárd dollárt.
A piac nem lufi, a virtuális valóságban az a legnagyobb potenciál, hogy a nehezen megmutatható termékeket vagy eljárásokat is képes az emberek számára bemutatni. Oliver Erb, az ENBW személyzeti referense az év eleje óta alkalmazza az új munkaerő felvételekor a virtuális valóság megoldásokat. Az érdeklődők a világhálón is megtekinthetik, hogy mi várja őket a konszern képzési műhelyeiben.
Az ötlet két évvel ezelőtt merült fel először, de akkor a technika még kísérleti jellegű volt és nagyon drága. Napjainkban már nincs szükség másra, mint egy panorámakamerára, amely képes jó minőségű felvételeket készíteni, a munkavállalóknak pedig elegendő egy virtuális valóság szemüveget felvenniük, de akár egy okostelefon is elég lehet. Erb és csapata megfelelő videókat is készített, amelyek megmutatják a gépeket kezelő vagy éppen a fémdarabokat mérő munkatársakat. Amennyiben valaki virtuális valóság szemüveggel tekinti meg az anyagokat, akkor olyan érzése támad, hogy ő is ott van üzemben és gyakorlatilag minden helyiségben szétnézhet.
Erb szerint ilyen módon rendkívül sokat lehet megmutatni a társaság életéből és a virtuális valóság teljesen új perspektívákat nyithat. A munkavállalók - különösen a fiatalok - szeretnének a munkahelyükről minél többet megtudni, erre pedig az új megoldásokkal lehetőség van. Egy szimulációs teremben a gyártási eljárások bonyolult folyamatai is megjeleníthetők. Meggyőződése, hogy az új technika 2-3 éven belül elterjedhet és az sem véletlen, hogy pont azok a konszernek számítanak úttörőnek ezen a területen, amelyeknél hiány van a képzett munkaerőből.